6p

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A nyugat- és dél-európai országokban a lakosság 60-75 százaléka oltatná be magát koronavírus ellen – a franciák kivételével –, az oltakozási kedv pedig jelentősen emelkedett az elmúlt hónapokban. Magyarországon tavaly év vége óta egyenesen megugrott az oltakozási hajlandóság: ma már 60 százalék biztosan elfogadná a vakcinát. Ebben alighanem döntő szerepe van a rekordszintű halálozási hullámnak. Ugyanakkor egyelőre csak 40 százalék regisztrált.

Nem akarok kísérleti nyuszi lenni

- így indokolta nemrég egy izraeli ismerősöm a döntését, miszerint a társadalom többségével ellentétben nem oltatja be magát.

Színház: csak oltás után

Ezzel bevállalta azokat a hátrányokat, amelyek a különutassággal járnak a közel-keleti országban: alapesetben nem mehet koncertre, uszodába vagy edzőterembe, nem ülhet be színházba, moziba vagy egy étterem benti részébe – ezek a kiváltságok ugyanis szinte csak a beoltottakat (és a gyógyultakat) illetik meg. (Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora pár hete szintén azt pedzegette, hogy itthon is előjogokat kaphatnak a vakcináltak.)

Az oltást elutasítók egy része szerint másodrangú állampolgárokká váltak – egy újonnan alakult, karantén- és oltásellenes párt, a Rappeh egyenesen egészségügyi apartheidről beszél.

Szerintük a vakcinák olyan új technológiákon alapszanak, amelyeknek a hosszú távú kockázatai nem ismertek eléggé, és mindenkinek joga van arra, hogy eldöntse, milyen anyagot enged be a testébe. (Ellenvélemények szerint ugyanakkor a vakcinák alapvetően biztonságosak, hiszen megkapták a hatósági engedélyeket.)       

Izrael mindenesetre továbbra is világelső a beadott vakcinák lakosságszámra vetített számát tekintve.

Jelenleg csaknem 120 oltás jut 100 lakosra – eddig 5,3 millió ember (a lakosság több mint 60 százaléka) kapta meg az első  vakcinát.

Alighanem ennek köszönhetően a Covid-áldozatok napi száma január vége óta meredeken csökken. (Az izraeli oltási stratégiáról itt írtunk részletesen.) 

Egy tavaly kora őszi felmérés szerint

a megkérdezettek 75 százaléka nyilatkozott úgy, hogy beoltatja magát, 20 százalék viszont elutasította a vakcinákat. Egy decemberi felmérésben 37 százalék volt az ellenkezők aránya.

Tény ugyanakkor, hogy tíz izraeliből hat már megkapta az oltást – és ez arány várhatóan még növekedni fog. 

Európa: a többség igent mond 

Ami Nyugat-Európát illeti,

Hollandiában a megkérdezettek 76 százaléka beoltatja magát, és mindössze 16 százalék mond nemet a Covid-vakcinákra egy januárban közölt felmérés szerint.

Korábbi kutatások „csak” 66-69 százalékra tették az oltakozni vágyók arányát.

A bizonytalanoknak még van idejük átgondolni a döntésüket, a holland oltási program ugyanis komótosan halad: hétvégéig 3,2 millió ember, azaz a teljes lakosság csupán 18 százaléka kapta meg az első Covid-elleni védőoltást (Magyarországon 31 százalék ez az arány) – ennek ellenére ott meredeken csökken a napi halálozás január közepe óta.

Németországban szintén relatív alacsony, 16 százalékos az átoltottság. Ennek ellenére január óta ott is zuhan a napi halálozás, és csak egy hete van némi növekedés. (Háttéranyagunk: Mutatunk egy európai országot, ahol nincs harmadik hullám.)

Tízből hét német igent mond. Idősek várnak oltásra a KoelnMesse vásárcsarnokban Kölnben 2021. február 8-án. EPA/SASCHA STEINBACH
Tízből hét német igent mond. Idősek várnak oltásra a KoelnMesse vásárcsarnokban Kölnben 2021. február 8-án. EPA/SASCHA STEINBACH

Az oltási hajlandóság a németeknél is növekszik:

míg év elején a megkérdezettek 60, márciusban már 72 százaléka mondta azt, hogy elfogadja a vakcinát.

Az oltási hajlandóság kisebb a nőknél (68 százalék), mint a férfiaknál (77 százalék), és az életkor növekedésével emelkedik.

Ausztriában szintén egyre többen hajlandók beoltatni magukat a koronavírus ellen.

Arányuk a lakosságon belül 65 százalék – 44 százalék biztosan akarja a vakcinát, 21 százalék pedig hajlik rá, de még kivár.

Tízből hat megkérdezett ugyanakkor elutasítja az AstraZeneca oltóanyagát a vérrögképződéses esetek miatt. (Háttéranyagunk: Megint egyre több ország függeszti fel az AstraZenecát – mutatjuk, mekkora a kockázat.)

Nyugati szomszédunknál szintén relatív alacsony, 17 százalék az átoltottsági arány. A halálos áldozatok napi száma márciusig csökkent, azóta növekszik, de csak enyhe mértékben.

Ezzel szemben

viszonylag nagy a bizalmatlanság a Covid elleni vakcinákkal szemben Franciaországban, ahol a megkérdezettek csupán 40 százaléka oltatná be magát egy tavaly év végi felmérés szerint.

Ugyanezen kutatás szerint a briteknél 77, a németeknél 65, az olaszoknál és a spanyoloknál 62 százalék ez az arány.

Bár az oltakozási kedv időközben a galloknál is 50 százalék fölé emelkedett, Franciaország még így is a világ egyik leginkább vakcina-szkeptikus országa.

Az átoltottság szintén relatív alacsony, 16 százalék körüli, ennek ellenére a halálos áldozatok napi száma év eleje óta csökken, illetve stagnál.

Magyarország: megfordult a közhangulat

És mi a helyzet a vakcinálással Magyarországon, ahol – annak ellenére, hogy átoltottságban régóta Európa élmezőnyében vagyunk – a halálozási ráta február közepe óta meredeken emelkedik? (Háttéranyagunk: Magyarországot sújtotta legjobban a harmadik hullám a térségben.)

Itthon már 3 millió embert, tehát a lakosság 31 százalékát oltották be, és több mint 4 millió ember, a lakosság több mint 40 százaléka regisztrált.

100 százaléknak a teljes lakosságot tekintik, beszámítva a 18 év alattiakat is, akik jelenleg nem kaphatnak oltást.

Ha tehát a regisztráltak számát nézzük, akkor a magyar oltakozási kedv nagyon alacsony az említett országokhoz képest.

Közvélemény-kutatások szerint ugyanakkor valójában jóval többen hajlandók elfogadni a vakcinát, mint amennyien ezt hivatalosan jelezték eddig, ráadásul ez a szám megugrott az elmúlt hónapokban.

A KSH kutatásából kiderül:

míg tavaly év végén a megkérdezettek csupán 14,9 százaléka mondta azt, hogy biztosan beoltatja magát, addig idén április elején 57,9 százalék. Egy részük már meg is kapta az oltást.

15,5 százalék talán hajlandó erre, 6,9 százalék pedig nem tudja vagy nem válaszolt. A nemet mondók aránya 35,6-ról 19,7 százalékra csökkent.

Mindez azt jelenti, hogy az oltakozók aránya végül akár a 75-80 százalékot is elérheti.        

A statisztikai hivatal szerint az oltakozási hajlandóság növekedésében két tényező játszik szerepet: a tájékoztatás erősödése, valamint az oltási program előrehaladása.

Ugyanakkor – tesszük hozzá – a fő ok alighanem az volt, hogy

az elmúlt bő egy hónapban sajnos rekordszámban haltak és halnak meg Covid-fertőzöttek hazánkban.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Szja-mentesség a két- és háromgyerekes anyáknak – Orbán Viktor több intézkedést is bejelentett évértékelőjén
Privátbankár.hu | 2025. február 22. 16:06
A kormányfő újkori szokása szerint a budai Várkertben tartotta az immár 26. évértékelőjét.
Makro / Külgazdaság „Csicsergő daláradat fogja betölteni az országot” – Ligeti Miklós Magyar Péter elszámoltatási ígéreteiről
Privátbankár.hu | 2025. február 21. 11:08
Sokan akarják majd menteni az irhájukat, ez segíthet az elszámoltatásban, de rengeteg elvi és gyakorlati problémával fog szembesülni az, aki ezt végig akarja vinni.
Makro / Külgazdaság Somolyoghatnak a svájci óragyártók, de nem csak azért, mert januárban közel kétmilliárd frank értékben exportáltak
Privátbankár.hu | 2025. február 20. 11:13
Hanem azért is, mert az egyik legnagyobb növekedést egy konkurens cégekkel teli országban érték el.
Makro / Külgazdaság Fordulat Németországban, az elemzők is vakarhatják a fejüket?
Privátbankár.hu | 2025. február 20. 09:19
A várt növekedés helyett csökkentek a termelői árak Németországban januárban decemberhez képest. Az éves drágulás is meglepetést okozott.
Makro / Külgazdaság Már a jegybanknál is kezdenek aggódni Trump miatt? Felpöröghet az infláció
Privátbankár.hu | 2025. február 20. 09:06
Kikerült a jegyzókönyv a kamatdöntő ülésről.
Makro / Külgazdaság Rogán Antal is szóba került Szijjártó Péter washingtoni tárgyalásán, ahol még a magyar kormány inflációs politikája is dicséretet kapott
Privátbankár.hu | 2025. február 20. 06:47
Az sem zavarta a magyar minisztert, hogy egy volt Soros-főembertől jött a dicséret. De mi lesz Rogán Antallal?
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor és Nagy Márton kezdhet mindent elölről
Csabai Károly | 2025. február 20. 05:44
A kormányfő és hű csúcsminisztere által nemes egyszerűséggel csak földbe döngöltként aposztrofált hazai infláció feltámadt. Két év után ismét nálunk a legmagasabb az éves fogyasztóiár-index az Európai Unió 27 tagállama közül, de az egész öreg kontinensen is csak négy országé magasabb – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Pedig a pénzromlás fő ellenszerének számító alapkamatunk is kiugróan magasnak számít, s mivel ahhoz idestova már négy hónapja nem nyúlt az MNB, a visszatekintő reálkamatok összevetésében is nagyot csúsztunk vissza.
Makro / Külgazdaság Aggasztó okból tűnt fel Magyar Péter mellett Ruszin-Szendi Romulusz?
Privátbankár.hu | 2025. február 19. 18:55
A Tisza Párt hétvégi kongresszusán a volt vezérkari főnök feltűnése volt talán a legváratlanabb fordulat. De mit üzen az ő megjelenése? Somogyi Zoltán két megfejtése közül az egyik elég rémisztő.
Makro / Külgazdaság Ausztrália központi bankja négy év után gondolta meg magát
Privátbankár.hu | 2025. február 18. 16:45
Ausztrália központi bankja kamatot csökkentett, de figyelmeztetett, hogy túl korai lenne győzelmet hirdetni az infláció felett, és óvatosan áll a további lazítás lehetőségéhez.
Makro / Külgazdaság Vannak még ütőkártyák a Tisza Párt elnökénél? És Orbán Viktornál?
Izsó Márton - Litván Dániel | 2025. február 18. 15:15
Mikor menekül el Rogán Antal? Mit ért el Magyar Péter egy év alatt és mire lehet ez elég egy év múlva? Kinek és mit üzent a Tisza évértékelője? Kik lehetnek Magyar Péter célkeresztjében? Átállhat valaki a Fideszből a Tiszához? Miért volt a feleségének igaza Magyar Péterrel kapcsolatban? Somogyi Zoltán szociológussal ezekről a kérdésekről is beszélgetett a Klasszis Podcast új adásában Litván Dániel újságíró. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG