Egyre nő az oltakozási hajlandóság Nyugaton – mutatjuk, hol áll Magyarország

Nem akarok kísérleti nyuszi lenni

- így indokolta nemrég egy izraeli ismerősöm a döntését, miszerint a társadalom többségével ellentétben nem oltatja be magát.

Színház: csak oltás után

Ezzel bevállalta azokat a hátrányokat, amelyek a különutassággal járnak a közel-keleti országban: alapesetben nem mehet koncertre, uszodába vagy edzőterembe, nem ülhet be színházba, moziba vagy egy étterem benti részébe – ezek a kiváltságok ugyanis szinte csak a beoltottakat (és a gyógyultakat) illetik meg. (Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora pár hete szintén azt pedzegette, hogy itthon is előjogokat kaphatnak a vakcináltak.)

Az oltást elutasítók egy része szerint másodrangú állampolgárokká váltak – egy újonnan alakult, karantén- és oltásellenes párt, a Rappeh egyenesen egészségügyi apartheidről beszél.

Szerintük a vakcinák olyan új technológiákon alapszanak, amelyeknek a hosszú távú kockázatai nem ismertek eléggé, és mindenkinek joga van arra, hogy eldöntse, milyen anyagot enged be a testébe. (Ellenvélemények szerint ugyanakkor a vakcinák alapvetően biztonságosak, hiszen megkapták a hatósági engedélyeket.)       

Izrael mindenesetre továbbra is világelső a beadott vakcinák lakosságszámra vetített számát tekintve.

Jelenleg csaknem 120 oltás jut 100 lakosra – eddig 5,3 millió ember (a lakosság több mint 60 százaléka) kapta meg az első  vakcinát.

Alighanem ennek köszönhetően a Covid-áldozatok napi száma január vége óta meredeken csökken. (Az izraeli oltási stratégiáról itt írtunk részletesen.) 

Egy tavaly kora őszi felmérés szerint

a megkérdezettek 75 százaléka nyilatkozott úgy, hogy beoltatja magát, 20 százalék viszont elutasította a vakcinákat. Egy decemberi felmérésben 37 százalék volt az ellenkezők aránya.

Tény ugyanakkor, hogy tíz izraeliből hat már megkapta az oltást – és ez arány várhatóan még növekedni fog.