Nem akarok kísérleti nyuszi lenni

- így indokolta nemrég egy izraeli ismerősöm a döntését, miszerint a társadalom többségével ellentétben nem oltatja be magát.

Színház: csak oltás után

Ezzel bevállalta azokat a hátrányokat, amelyek a különutassággal járnak a közel-keleti országban: alapesetben nem mehet koncertre, uszodába vagy edzőterembe, nem ülhet be színházba, moziba vagy egy étterem benti részébe – ezek a kiváltságok ugyanis szinte csak a beoltottakat (és a gyógyultakat) illetik meg. (Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora pár hete szintén azt pedzegette, hogy itthon is előjogokat kaphatnak a vakcináltak.)

Az oltást elutasítók egy része szerint másodrangú állampolgárokká váltak – egy újonnan alakult, karantén- és oltásellenes párt, a Rappeh egyenesen egészségügyi apartheidről beszél.

Szerintük a vakcinák olyan új technológiákon alapszanak, amelyeknek a hosszú távú kockázatai nem ismertek eléggé, és mindenkinek joga van arra, hogy eldöntse, milyen anyagot enged be a testébe. (Ellenvélemények szerint ugyanakkor a vakcinák alapvetően biztonságosak, hiszen megkapták a hatósági engedélyeket.)       

Izrael mindenesetre továbbra is világelső a beadott vakcinák lakosságszámra vetített számát tekintve.

Jelenleg csaknem 120 oltás jut 100 lakosra – eddig 5,3 millió ember (a lakosság több mint 60 százaléka) kapta meg az első  vakcinát.

Alighanem ennek köszönhetően a Covid-áldozatok napi száma január vége óta meredeken csökken. (Az izraeli oltási stratégiáról itt írtunk részletesen.) 

Egy tavaly kora őszi felmérés szerint

a megkérdezettek 75 százaléka nyilatkozott úgy, hogy beoltatja magát, 20 százalék viszont elutasította a vakcinákat. Egy decemberi felmérésben 37 százalék volt az ellenkezők aránya.

Tény ugyanakkor, hogy tíz izraeliből hat már megkapta az oltást – és ez arány várhatóan még növekedni fog. 

Európa: a többség igent mond 

Ami Nyugat-Európát illeti,

Hollandiában a megkérdezettek 76 százaléka beoltatja magát, és mindössze 16 százalék mond nemet a Covid-vakcinákra egy januárban közölt felmérés szerint.

Korábbi kutatások „csak” 66-69 százalékra tették az oltakozni vágyók arányát.

A bizonytalanoknak még van idejük átgondolni a döntésüket, a holland oltási program ugyanis komótosan halad: hétvégéig 3,2 millió ember, azaz a teljes lakosság csupán 18 százaléka kapta meg az első Covid-elleni védőoltást (Magyarországon 31 százalék ez az arány) – ennek ellenére ott meredeken csökken a napi halálozás január közepe óta.

Németországban szintén relatív alacsony, 16 százalékos az átoltottság. Ennek ellenére január óta ott is zuhan a napi halálozás, és csak egy hete van némi növekedés. (Háttéranyagunk: Mutatunk egy európai országot, ahol nincs harmadik hullám.)

Az oltási hajlandóság a németeknél is növekszik:

míg év elején a megkérdezettek 60, márciusban már 72 százaléka mondta azt, hogy elfogadja a vakcinát.

Az oltási hajlandóság kisebb a nőknél (68 százalék), mint a férfiaknál (77 százalék), és az életkor növekedésével emelkedik.

Ausztriában szintén egyre többen hajlandók beoltatni magukat a koronavírus ellen.

Arányuk a lakosságon belül 65 százalék – 44 százalék biztosan akarja a vakcinát, 21 százalék pedig hajlik rá, de még kivár.

Tízből hat megkérdezett ugyanakkor elutasítja az AstraZeneca oltóanyagát a vérrögképződéses esetek miatt. (Háttéranyagunk: Megint egyre több ország függeszti fel az AstraZenecát – mutatjuk, mekkora a kockázat.)

Nyugati szomszédunknál szintén relatív alacsony, 17 százalék az átoltottsági arány. A halálos áldozatok napi száma márciusig csökkent, azóta növekszik, de csak enyhe mértékben.

Ezzel szemben

viszonylag nagy a bizalmatlanság a Covid elleni vakcinákkal szemben Franciaországban, ahol a megkérdezettek csupán 40 százaléka oltatná be magát egy tavaly év végi felmérés szerint.

Ugyanezen kutatás szerint a briteknél 77, a németeknél 65, az olaszoknál és a spanyoloknál 62 százalék ez az arány.

Bár az oltakozási kedv időközben a galloknál is 50 százalék fölé emelkedett, Franciaország még így is a világ egyik leginkább vakcina-szkeptikus országa.

Az átoltottság szintén relatív alacsony, 16 százalék körüli, ennek ellenére a halálos áldozatok napi száma év eleje óta csökken, illetve stagnál.

Magyarország: megfordult a közhangulat

És mi a helyzet a vakcinálással Magyarországon, ahol – annak ellenére, hogy átoltottságban régóta Európa élmezőnyében vagyunk – a halálozási ráta február közepe óta meredeken emelkedik? (Háttéranyagunk: Magyarországot sújtotta legjobban a harmadik hullám a térségben.)

Itthon már 3 millió embert, tehát a lakosság 31 százalékát oltották be, és több mint 4 millió ember, a lakosság több mint 40 százaléka regisztrált.

100 százaléknak a teljes lakosságot tekintik, beszámítva a 18 év alattiakat is, akik jelenleg nem kaphatnak oltást.

Ha tehát a regisztráltak számát nézzük, akkor a magyar oltakozási kedv nagyon alacsony az említett országokhoz képest.

Közvélemény-kutatások szerint ugyanakkor valójában jóval többen hajlandók elfogadni a vakcinát, mint amennyien ezt hivatalosan jelezték eddig, ráadásul ez a szám megugrott az elmúlt hónapokban.

A KSH kutatásából kiderül:

míg tavaly év végén a megkérdezettek csupán 14,9 százaléka mondta azt, hogy biztosan beoltatja magát, addig idén április elején 57,9 százalék. Egy részük már meg is kapta az oltást.

15,5 százalék talán hajlandó erre, 6,9 százalék pedig nem tudja vagy nem válaszolt. A nemet mondók aránya 35,6-ról 19,7 százalékra csökkent.

Mindez azt jelenti, hogy az oltakozók aránya végül akár a 75-80 százalékot is elérheti.        

A statisztikai hivatal szerint az oltakozási hajlandóság növekedésében két tényező játszik szerepet: a tájékoztatás erősödése, valamint az oltási program előrehaladása.

Ugyanakkor – tesszük hozzá – a fő ok alighanem az volt, hogy

az elmúlt bő egy hónapban sajnos rekordszámban haltak és halnak meg Covid-fertőzöttek hazánkban.