7p

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgadászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Bár a napokban ismét kételyek merültek fel a kínai oltóanyagok hatékonyságával kapcsolatban, nemzetközi tanulmányok azt mutatják, hogy a súlyos, halálos megbetegedéstől ezek a vakcinák is megvédenek. Gyógyszeripari forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy a cégek óriási összegeket fordíthattak a fejlesztésre, az oltóanyagok nyújtotta védettség pedig jóval többet nyom a latba, mint az esetleges kockázatok.          

A kínai vakcinák által nyújtott védettségi ráták nem nagyon magasak

- ezzel a kijelentéssel lepte meg Gao Fu a nyugati közvélemény bizakodó felét egy szombati konferencián a dél-kínai Csengtuban. A mondat sokkhatását növelte, hogy Gao Fu nem egy huszadrangú beosztott, nem is egy rivális nagyhatalom szószólója, hanem a kínai járványügyi központ vezetője – tehát amit mond, annak mindenképp súlya van.

Hivatalosan fontolgatjuk, hogy használjunk-e más vakcinákat más technológiai gyártósorokról az immunizációs folyamat során

- tette hozzá. Magyarul: a kínai vakcinák nem elég hatékonyak, ezért más oltóanyagokkal „kevernék” őket – tehát a második oltásra már más vakcinát használnának.

Nem Európa a célcsoport. Egy fiatal nőt oltanak be Sinopharm-vakcinával a kirgizisztáni Bishkekben 2021. március 29-én. EPA/IGOR KOVALENKO
Nem Európa a célcsoport. Egy fiatal nőt oltanak be Sinopharm-vakcinával a kirgizisztáni Bishkekben 2021. március 29-én. EPA/IGOR KOVALENKO

Bár a konferencián jelen lévő illetékesek nem válaszoltak a fenti kijelentés részleteit firtató kérdésekre, és arra sem, hogy változik-e a hivatalos stratégia, hírügynökségi jelentések szerint a kínai járványügyi központ egy másik képviselője azt mondta, hogy dolgoznak mRNS-vakcinák kifejlesztésén. (Ilyen típusú védőoltást használ az amerikai Pfizer és a szintén amerikai Moderna.)

Növelnék a hatékonyságot  

Gao Fu kijelentése mindenesetre futótűzként terjedt tovább a nyugati sajtóban, amely szerint most kvázi bebizonyosodott, amit sejtettünk: a kínai oltóanyagok nem sokat érnek.

A történet azonban nem ért véget itt. Gao Fu ugyanis egy nappal később a kínai Global Timesnak azt mondta: félreértették a szavait, és szó sincs arról, hogy elismerte volna vakcináik alacsony hatékonyságát. 

Szerinte egy „tudományos víziót” vázolt fel, és ennek keretében említette lehetőségként a hatásfok növelését, az eljárások összehangolását és az egymás utáni oltást különböző típusú oltóanyagokkal.

A vakcinák által nyújtott védettség, legyen szó bármelyikről a világon, néha magas, néha alacsony. A tudósoknak azon kell gondolkodniuk világszerte, hogy miként lehet növelni a hatékonyságukat

- magyarázta. Utalt arra, hogy az oltóanyagok kifejlesztése a szokásosnál rövidebb idő, néhány hónap alatt történt, ezért számos tudományos kérdés még válaszra vár. Hozzátette ugyanakkor, hogy az általuk nyújtott előnyök jóval felülmúlják a kockázatokat.

A vita a távol-keleti vakcinák hatékonyságáról már csak azért sem mellékes, mert a kínai Sinopharmmal Magyarországon is oltanak.

Mit mutatnak a hivatalos adatok?

Tény, hogy a kínai oltóanyagokról, amelyek hagyományos módszeren alapszanak, azaz elölt vírus szervezetbe juttatásával késztetik ellenanyag termelésére a szervezetet, jóval kevesebbet tudunk, mint a nyugati társaikról.

Szakértők szerint ennek egyik oka, hogy a kínai gyártók alapvetően a fejlődő ázsiai, afrikai és dél-amerikai országokat célozzák meg, nem pedig Európát, ezért például nem is nyújtottak be engedélykérelmet az Európai Gyógyszerügynökséghez.

Amit pedig tudunk róluk, az sem ad egységes képet, legalábbis első blikkre. Tisztábban látunk azonban, ha megnézzük, hogy

pontosan mivel szemben védenek a vakcinák – az enyhe, a közepesen súlyos vagy a súlyos Covid-betegséggel szemben.

Január elején a brazil Butantan Intézet kutatói helyi klinikai vizsgálatok alapján azt közölték, hogy a kínai Sinovac oltóanyagának, a CoronaVacnak a hatékonysága 78 százalék az enyhe és súlyos lefolyású megbetegedéseket figyelembe véve.

Egy héttel később azonban hozzátették, hogy ez a számítás nem vette figyelembe azt a beoltott csoportot, amelynél csak nagyon enyhe, kórházi segítséget nem igénylő fertőzést diagnosztizáltak. Azt is beszámítva a CoronaVac hatékonysága 50,4 százalék – azaz csak hajszállal van a minimálisan elvárt (és a jóváhagyáshoz szükséges) 50 százalékos szint felett.

Összegezve: az 50,4 százalék minden fertőzésre, a 78 százalék az enyhe, de kezelést igénylő fertőzésre, a 100 százalékos védelem pedig a mérsékelt-súlyos megbetegedésekre vonatkozik

– állítja a brazil kutatóintézet.

Ezzel összhangban török kutatók március elején a klinikai vizsgálatok harmadik szakaszát követően azt közölték, hogy a CoronaVac 100 százalékban meggátolta a kórházi kezelést igénylő, súlyos Covid-megbetegedéseket.

Azt figyelembe véve pedig, hogy hány beoltott produkált minimum egy tünetet és pozitív PCR-tesztet 14 nappal a második oltás után, a vakcina hatékonysága 83,5 százalék. (Az előzetes eredmények még 91 százalékos hatékonyságot mutattak.) Ez nagyjából szintén megegyezik a brazil adattal.

A török vizsgálatban több mint 10 ezren vettek részt, közülük csaknem hétezren kapták meg az oltóanyagot a klinikai vizsgálatok harmadik szakaszában.

Egy harmadik, indonéziai vizsgálat ennél alacsonyabb szintre,

65,3 százalékra lőtte be a SinoVac hatékonyságát január elején.

A hírügynökségi jelentésekből az ugyanakkor nem derül ki, hogy ez milyen súlyosságú megbetegedésekre vonatkozik.

Az indonéz egészségügyi hatóságok szerint vizsgálatuk azért mutatott kisebb hatékonyságot a brazil és a török kutatásnál, mert előbbiben átlagemberek, utóbbiban viszont önkéntesek – egészségügyi dolgozók, nagy kockázatú csoportokba tartozók – vettek részt. Márpedig – érvelésük szerint  – ha több a fertőzött a vizsgált csoportban, akkor a hatékonysági ráta is magasabb.        

A Magyarországon is használt kínai vakcináról, a Sinopharmról a gyártó december végén, a klinikai vizsgálatok harmadik szakasza alapján azt közölte, hogy 79 százalékos a hatékonysága. Ez a szám némileg alacsonyabb, mint amennyit az Egyesült Arab Emirátusokban mértek december elején (86 százalék). A cég szóvivője nem adott magyarázatot a különbségre.

Az arab ország egészségügyi hatóságai szerint

a 86 százalékos hatékonyság a megfertőződésre vonatkozik, a mérsékelt és súlyos Covid-betegséggel szemben pedig 100 százalékos a hatékonyság.

Az Egészségügyi Világszervezet múlt héten a cégek által közölt adatok alapján azt mondta, hogy mind a Sinovac-, mind a Sinopharm-vakcina hatékonysága megfelelő, és mindegyik biztonságos.  

Nagyobb az előny a kockázatnál

Szakértők többsége egyetért abban, hogy utóbbi megállapítás alapvetően minden elérhető vakcinára igaz.  Bár tény, hogy a Covid elleni oltóanyagokat rekordidő alatt fejlesztették ki, és nem volt idő sem tömeges, évekig tartó tesztelésre, sem a nagyon ritka mellékhatások vagy a hosszú távú hatások teljeskörű felmérésére – tehát lehetnek súlyos negatív hatások, lásd AstraZeneca-ügy –,

ez nem jelenti azt, hogy ezek a vakcinák emiatt nem biztonságosak. Hiszen azt is látni kell, hogy a gyógyszergyárak szinte korlátlan összegeket fordíthattak kifejlesztésükre, vizsgálatukra. Ezáltal pedig bizonyos folyamatokat lerövidíthettek

- véli egy gyógyszeripari forrásunk.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kínai vakcinák hagyományos, más oltóanyagoknál már bevált módszeren alapulnak. Bár ha választani lehetne, akkor a Pfizert választaná, összességében nem lát okot a kínai vakcina elutasítására sem – tehát ha az jut neki, azt adatja be magának.

Forrásunk más szakértők többségével együtt úgy véli, hogy az elérhető vakcinák nyújtotta előny – a súlyos lefolyású Covid-betegség elleni védettség – nagyobb, mint az esetleges kockázat, és különösen igaz ez az idősek, valamint a veszélyeztetett csoportokba tartozók esetében.  

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Bejött Trump számítása a németeknél: visszaesett az export
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 11:10
Az export és az import vártnál nagyobb csökkenése mellett májusban növekedett Németország külkereskedelmi többlete a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis kedden publikált előzetes adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Nagy Mártonék megmagyarázzák: emiatt nő megint az infláció
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 09:07
A Nemzetgazdasági Minisztérium a második hónapja ismét emelkedő éves infláció láttán azt írta: folytatódik a harc az indokolatlan áremelésekkel szemben.
Makro / Külgazdaság Bumerángot dobott el az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 08:30
Az adatok szerint nem hatott, hogy a március közepétől még csak az élelmiszerekre érvényes árrésstopot május végétől kiterjesztették a háztartási cikkekre is.
Makro / Külgazdaság Halmozza a devizát a kínai jegybank
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 08:18
Kína devizatartaléka, amely a világon a legnagyobb, júniusban további 32 milliárd dollárral, 3317 milliárd dollárra, 2015 decembere óta legmagasabb szintre emelkedett – áll a kínai központi bank jelentésében – írja az MTI.
Makro / Külgazdaság Izrael: maradt a negatív kilátás
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 06:45
Megerősítette változatlan negatív kilátással Izrael hosszú és rövid futamidejű, devizában és helyi valutában denominált szuverén kötelezettségeinek „Baa1” besorolását a Moody's Ratings – írja az MTI.  
Makro / Külgazdaság Kötelezettségszegési eljárás indul az árrés miatt Magyarország ellen: vaklárma vagy valós diszkrimináció?
Sasvári Péter | 2025. július 8. 05:47
Az árrésstop miatt uniós kötelezettségszegési eljárás indult Magyarországgal szemben, mert az Európai Bizottság szerint a korlátozó intézkedéscsomag diszkriminatív lehet. A kormány és Nagy Márton azonban minden jel szerint minden áron ragaszkodik hozzá. De vajon van gazdasági racionalitás az intézkedések mögött? Milyen hatásai voltak eddig az árrésstopnak, és mi várható most, hogy még ki is terjesztették?
Makro / Külgazdaság Nem fújolni, hanem megtapsolni kéne Jeff Bezos vagy Mészáros Lőrinc sikereit?
Litván Dániel | 2025. július 7. 19:42
A szupergazdagok hatalmas szeletet hasítanak ki maguknak a nemzeti vagyon tortájából. De mi van akkor, ha a torta közben sokkal nagyobb lesz?
Makro / Külgazdaság Donald Trump úgy tett, mint a mesebeli okos lány
Privátbankár.hu | 2025. július 7. 13:28
Az elnök mindenkit összezavart, hozott is információt, meg nem is. 
Makro / Külgazdaság Üzenet a kormánytól: a magyar gazdagok most végre tényleg a pénztárcájukba nyúlnak?
Privátbankár.hu | 2025. július 7. 12:21
A Privátbankár Árkosár legfrissebb eredményei alapján a nem túl fényes inflációs kilátások is szóba kerültek a Trend FM reggeli műsorában hétfőn, ahol Gáspár András, a Klasszis Média lepigazgatója volt a vendég. A beszélgetés második felében pedig azt járták körül: vajon számíthatunk-e komolyabb adakozási, jótékonysági hullámra a választásokig?
Makro / Külgazdaság Bajban van az európai autóipar, három nagyhatalom kér segítséget
Privátbankár.hu | 2025. július 7. 09:26
Ursula von der Leyenhez fordulnak.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG