A kínai vakcinák által nyújtott védettségi ráták nem nagyon magasak
- ezzel a kijelentéssel lepte meg Gao Fu a nyugati közvélemény bizakodó felét egy szombati konferencián a dél-kínai Csengtuban. A mondat sokkhatását növelte, hogy Gao Fu nem egy huszadrangú beosztott, nem is egy rivális nagyhatalom szószólója, hanem a kínai járványügyi központ vezetője – tehát amit mond, annak mindenképp súlya van.
Hivatalosan fontolgatjuk, hogy használjunk-e más vakcinákat más technológiai gyártósorokról az immunizációs folyamat során
- tette hozzá. Magyarul: a kínai vakcinák nem elég hatékonyak, ezért más oltóanyagokkal „kevernék” őket – tehát a második oltásra már más vakcinát használnának.
Bár a konferencián jelen lévő illetékesek nem válaszoltak a fenti kijelentés részleteit firtató kérdésekre, és arra sem, hogy változik-e a hivatalos stratégia, hírügynökségi jelentések szerint a kínai járványügyi központ egy másik képviselője azt mondta, hogy dolgoznak mRNS-vakcinák kifejlesztésén. (Ilyen típusú védőoltást használ az amerikai Pfizer és a szintén amerikai Moderna.)
Növelnék a hatékonyságot
Gao Fu kijelentése mindenesetre futótűzként terjedt tovább a nyugati sajtóban, amely szerint most kvázi bebizonyosodott, amit sejtettünk: a kínai oltóanyagok nem sokat érnek.
A történet azonban nem ért véget itt. Gao Fu ugyanis egy nappal később a kínai Global Timesnak azt mondta: félreértették a szavait, és szó sincs arról, hogy elismerte volna vakcináik alacsony hatékonyságát.
Szerinte egy „tudományos víziót” vázolt fel, és ennek keretében említette lehetőségként a hatásfok növelését, az eljárások összehangolását és az egymás utáni oltást különböző típusú oltóanyagokkal.
A vakcinák által nyújtott védettség, legyen szó bármelyikről a világon, néha magas, néha alacsony. A tudósoknak azon kell gondolkodniuk világszerte, hogy miként lehet növelni a hatékonyságukat
- magyarázta. Utalt arra, hogy az oltóanyagok kifejlesztése a szokásosnál rövidebb idő, néhány hónap alatt történt, ezért számos tudományos kérdés még válaszra vár. Hozzátette ugyanakkor, hogy az általuk nyújtott előnyök jóval felülmúlják a kockázatokat.
A vita a távol-keleti vakcinák hatékonyságáról már csak azért sem mellékes, mert a kínai Sinopharmmal Magyarországon is oltanak.
Mit mutatnak a hivatalos adatok?
Tény, hogy a kínai oltóanyagokról, amelyek hagyományos módszeren alapszanak, azaz elölt vírus szervezetbe juttatásával késztetik ellenanyag termelésére a szervezetet, jóval kevesebbet tudunk, mint a nyugati társaikról.
Szakértők szerint ennek egyik oka, hogy a kínai gyártók alapvetően a fejlődő ázsiai, afrikai és dél-amerikai országokat célozzák meg, nem pedig Európát, ezért például nem is nyújtottak be engedélykérelmet az Európai Gyógyszerügynökséghez.
Amit pedig tudunk róluk, az sem ad egységes képet, legalábbis első blikkre. Tisztábban látunk azonban, ha megnézzük, hogy
pontosan mivel szemben védenek a vakcinák – az enyhe, a közepesen súlyos vagy a súlyos Covid-betegséggel szemben.
Január elején a brazil Butantan Intézet kutatói helyi klinikai vizsgálatok alapján azt közölték, hogy a kínai Sinovac oltóanyagának, a CoronaVacnak a hatékonysága 78 százalék az enyhe és súlyos lefolyású megbetegedéseket figyelembe véve.
Egy héttel később azonban hozzátették, hogy ez a számítás nem vette figyelembe azt a beoltott csoportot, amelynél csak nagyon enyhe, kórházi segítséget nem igénylő fertőzést diagnosztizáltak. Azt is beszámítva a CoronaVac hatékonysága 50,4 százalék – azaz csak hajszállal van a minimálisan elvárt (és a jóváhagyáshoz szükséges) 50 százalékos szint felett.
Összegezve: az 50,4 százalék minden fertőzésre, a 78 százalék az enyhe, de kezelést igénylő fertőzésre, a 100 százalékos védelem pedig a mérsékelt-súlyos megbetegedésekre vonatkozik
– állítja a brazil kutatóintézet.
Ezzel összhangban török kutatók március elején a klinikai vizsgálatok harmadik szakaszát követően azt közölték, hogy a CoronaVac 100 százalékban meggátolta a kórházi kezelést igénylő, súlyos Covid-megbetegedéseket.
Azt figyelembe véve pedig, hogy hány beoltott produkált minimum egy tünetet és pozitív PCR-tesztet 14 nappal a második oltás után, a vakcina hatékonysága 83,5 százalék. (Az előzetes eredmények még 91 százalékos hatékonyságot mutattak.) Ez nagyjából szintén megegyezik a brazil adattal.
A török vizsgálatban több mint 10 ezren vettek részt, közülük csaknem hétezren kapták meg az oltóanyagot a klinikai vizsgálatok harmadik szakaszában.
Egy harmadik, indonéziai vizsgálat ennél alacsonyabb szintre,
65,3 százalékra lőtte be a SinoVac hatékonyságát január elején.
A hírügynökségi jelentésekből az ugyanakkor nem derül ki, hogy ez milyen súlyosságú megbetegedésekre vonatkozik.
Az indonéz egészségügyi hatóságok szerint vizsgálatuk azért mutatott kisebb hatékonyságot a brazil és a török kutatásnál, mert előbbiben átlagemberek, utóbbiban viszont önkéntesek – egészségügyi dolgozók, nagy kockázatú csoportokba tartozók – vettek részt. Márpedig – érvelésük szerint – ha több a fertőzött a vizsgált csoportban, akkor a hatékonysági ráta is magasabb.
A Magyarországon is használt kínai vakcináról, a Sinopharmról a gyártó december végén, a klinikai vizsgálatok harmadik szakasza alapján azt közölte, hogy 79 százalékos a hatékonysága. Ez a szám némileg alacsonyabb, mint amennyit az Egyesült Arab Emirátusokban mértek december elején (86 százalék). A cég szóvivője nem adott magyarázatot a különbségre.
Az arab ország egészségügyi hatóságai szerint
a 86 százalékos hatékonyság a megfertőződésre vonatkozik, a mérsékelt és súlyos Covid-betegséggel szemben pedig 100 százalékos a hatékonyság.
Az Egészségügyi Világszervezet múlt héten a cégek által közölt adatok alapján azt mondta, hogy mind a Sinovac-, mind a Sinopharm-vakcina hatékonysága megfelelő, és mindegyik biztonságos.
Nagyobb az előny a kockázatnál
Szakértők többsége egyetért abban, hogy utóbbi megállapítás alapvetően minden elérhető vakcinára igaz. Bár tény, hogy a Covid elleni oltóanyagokat rekordidő alatt fejlesztették ki, és nem volt idő sem tömeges, évekig tartó tesztelésre, sem a nagyon ritka mellékhatások vagy a hosszú távú hatások teljeskörű felmérésére – tehát lehetnek súlyos negatív hatások, lásd AstraZeneca-ügy –,
ez nem jelenti azt, hogy ezek a vakcinák emiatt nem biztonságosak. Hiszen azt is látni kell, hogy a gyógyszergyárak szinte korlátlan összegeket fordíthattak kifejlesztésükre, vizsgálatukra. Ezáltal pedig bizonyos folyamatokat lerövidíthettek
- véli egy gyógyszeripari forrásunk.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kínai vakcinák hagyományos, más oltóanyagoknál már bevált módszeren alapulnak. Bár ha választani lehetne, akkor a Pfizert választaná, összességében nem lát okot a kínai vakcina elutasítására sem – tehát ha az jut neki, azt adatja be magának.
Forrásunk más szakértők többségével együtt úgy véli, hogy az elérhető vakcinák nyújtotta előny – a súlyos lefolyású Covid-betegség elleni védettség – nagyobb, mint az esetleges kockázat, és különösen igaz ez az idősek, valamint a veszélyeztetett csoportokba tartozók esetében.
Csökkent a migrációs nyomás az EU határán. 
