Ismét sorban függesztik fel vagy korlátozzák az AstraZeneca koronavírus elleni (időközben Vaxzevriára átnevezett) oltóanyagának használatát egyes országok és régiók.
Észtországban, Dél-Koreában és a Fülöp-szigeteken a 60 év alattiaknak, a spanyolországi Kasztília és León tartományban pedig egyelőre senkinek sem adják be ezt a vakcinát a vérrögképződés veszélye miatt, Szlovénia pedig csak a 60-65 év közöttieket oltja vele.
A britek is fékeznek
Tegnap pedig az oltóanyag „őshazája”,
Nagy-Britannia is bejelentette: másik vakcinát ajánl fel az egészséges 30 év alattiaknak. Az intézkedés mintegy 10 millió fiatalt érint.
Korábbi döntés alapján részben vagy egészben szünetelteti az AstraZeneca használatát Dánia, Svédország, Norvégia, Németország, Hollandia és Kanada is.
Magyarországon viszont továbbra is korlátlanul oltanak vele 18 éves kor felett. Mint azt Müller Cecília országos tisztifőorvos többször elmondta, a magyar hatóságok az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) álláspontjához igazodnak. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón mindezt megerősítette.
Március közepén már volt egy jelentős felfüggesztési hullám, akkor azonban az EMA pozitív állásfoglalása után számos ország folytatta az oltóanyag használatát.
A szervezet akkor azt közölte: a vakcina biztonságos és hatékony, de nem lehet kizárni az összefüggést nagyon ritka agyi trombózisokkal.
Kapcsolatot találtak
Tegnapi közleményében viszont – újabb vizsgálatok alapján – már úgy fogalmazott, hogy
lehetséges kapcsolatot talált a vakcina és a trombózist okozó vérrögképződés, valamint az alacsony vérlemezkeszám nagyon ritka esetei között.
Néhány hete ezzel egybehangzó eredményre jutottak – egymástól függetlenül – norvég és német kutatók is.
Az EMA szerint
a vérrögképződés esetleges veszélyét már fel kell tüntetni a vakcina "nagyon ritka mellékhatásaként". Ugyanakkor továbbra sem javasolja használatának korlátozását 18 éves kor felett.
A Guardian szerint az európai szervezet más, hasonló technikát alkalmazó vakcinák esetleges kockázatait is vizsgálja – a Johnson&Johnson oltóanyagával kapcsolatban például három vérrögképződéses esetet jelentettek.
De mekkora valójában a kockázat az AstraZeneca esetében? Lehet-e ezt egyáltalán számszerűsíteni?
A vakcinát azért függesztette fel ideiglenesen vagy tartósan számos ország, mert – kis számban – jelentések érkeztek olyan, részben halálos kimenetelű esetekről, amikor AstraZeneca-oltás után a beoltottaknál agyi vénás vagy egyéb trombózis lépett fel, egyes vizsgálatok pedig kapcsolatot fedeztek fel a két történés között.
Az érintettek, akiknek túlnyomó többsége 60 év alatti nő, általában erős fejfájásról és látási zavarokról számoltak be az oltás utáni két hétben.
Szakértők szerint az ilyen esetek kezelhetők, ha időben érkezik orvosi segítség.
Mennyi esetről van szó?
Németországban március végi adatok szerint
2,2 millió, AstraZenecával beoltott ember közül 31-nél állapították meg, hogy trombózis lépett fel oltás után. Közülük kilencen vesztették életüket.
A 31-ből 29-en 20 és 63 év közötti nők.
Hugo Van Aken professzor, a Münsteri Klinika orvosigazgatója szerint helyes döntés volt az oltás felfüggesztése 60 év alattiaknál. Úgy véli, hogy ebben a korcsoportban nagyobb a kockázata annak, mint a Covid okozta halálnak.
20 millió, AstraZenecával beoltott ember közül 79-nél jegyeztek fel vérrögképződést, közülük 19-en hunytak el.
A 79 érintett közül 51 nő (18 és 79 év közöttiek), hárman közülük 30 év alattiak.
Brit szakértők szerint a 30 év felettiek esetében az oltás előnye – a Coviddal szembeni védettség – jóval meghaladja annak veszélyét, a fiatalabbaknál viszont már „jobban egyensúlyban vannak” a kockázatok. (A brit hatóságok ezért ajánlottak a 30 év alattiaknak alternatív oltóanyagot.)
Az EMA szerint április 4-ig 222 oltás után fellépő trombózisról érkezett jelentés európai szinten.
Az említett vakcinával összefüggésben 86 esetet vizsgáltak meg részletesen, amelyek közül 18 volt halálos. Rizikófaktorokat egyelőre nem azonosítottak. Eközben mintegy 25 millió embert oltottak be az Európai Gazdasági Térségben és az Egyesült Királyságban.
Az ügynökség szintén emlékeztet arra, hogy ha időben felismerik a problémát, akkor el lehet kerülni a komplikációkat.
A jelentett kombináció – vérrögképződés alacsony vérlemezkeszámmal – nagyon ritka, és a vakcina általános haszna, a Covid-19 megelőzése felülmúlja a mellékhatások kockázatát
–emeli ki az ügynökség.
Az AstraZeneca tegnap esti, lapunknak is elküldött állásfoglalásában szintén azt hangsúlyozza a brit és az európai hatóságra hivatkozva, hogy az előnyök messzemenően meghaladják az esetleges rizikókat.
Nem ismert hatások
Egy gyógyszeripari forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyógyszerek esetében is előfordul, hogy bizonyos, nagyon ritka mellékhatások csak hosszabb idő és tömeges használat után derülnek ki.
Ez igaz lehet a Covid-elleni vakcinákra is, amiket ráadásul rekordidő alatt fejlesztettek ki, és nem volt idő sem tömeges, évekig tartó tesztelésre, sem a hosszú távú hatások teljeskörű felmérésére.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a vakcinák emiatt nem biztonságosak, hiszen azt is látni kell, hogy a gyógyszergyárak szinte korlátlan összegeket fordíthattak kifejlesztésükre, vizsgálatukra. Ezáltal pedig bizonyos folyamatokat lerövidíthettek
-véli forrásunk.
Mi a konklúzió?
Összegezve: az eddigi vizsgálatok alapján összefüggés van vagy lehet az AstraZeneca-vakcina és a vérrögképződés egyes esetei között. Ezek – ha nem ismerik fel őket időben – halálos kimenetelűek is lehetnek. Emiatt ezt a veszélyt már fel kell tüntetni az oltóanyag esetleges mellékhatásaként. Az AstraZeneca mellett más vakcinákat is vizsgálnak ilyen szempontból.
Szakértők ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy nagyon ritka esetekről van szó, az oltóanyag haszna pedig – főleg az idősebb korosztályban – jóval meghaladja annak kockázatát.
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
