Elképesztő erővel söpört végig a koronavírus-járvány harmadik hulláma Magyarországon az elmúlt hónapban: mind az aktív fertőzöttek, mind a kórházi kezelésre szorulók, mind a lélegeztetőgépen lévők száma csúcsokat döntött.

Eltűnt egy kisváros

Márciusban 5937 Covid-beteg vesztette életét – tehát egyetlen hónap alatt egy kisváros lakossága tűnt el részben vagy egészben a koronavírus miatt.

Annak ellenére, hogy március 8-tól a kormány szigorított a korlátozásokon és európai viszonylatban is jól haladt az oltásokkal, a napi áldozatok száma folyamatosan emelkedett – a hétnapos mozgóátlagot tekintve százról 250 fölé nőtt március eleje és vége között.

A hónap második felének egyes napjain Csehország mellett nálunk volt a legmagasabb a világon a halálozási arány lakosságszámra vetítve – a hónap végére pedig világelsők lettünk (és vagyunk jelenleg is). Többen hunytak el napi szinten, mint például a nálunk nyolcszor nagyobb lakosság számú Németországban.

A brutális adatokat a magyar kormány a brit mutánssal magyarázta, amely nem csak jóval fertőzőbb, hanem becslések szerint mintegy hatvan százalékkal halálosabb is a vírus „alapverziójánál”, és a fiatalabb korosztályokat is jobban sújtja. 

De mi történt a szomszédban? 

Adódik a kérdés: vajon ugyanilyen súlyosan érintette-e a szomszédos országokat a harmadik hullám? Ott is rekordokat dönt a járvány, vagy ez csak „magyar jelenség”?

Az új, diagnosztizált Covid-fertőzöttek számát bemutató ábrán látszik, hogy a harmadik hullám mindenhol körülbelül február közepén indult, utána azonban országonként eltérően alakult a helyzet. A magyarországihoz hasonló, kiugró növekedést csak Ukrajnában mértek a szomszédjaink közül:

Romániában, Szerbiában, Ausztriában és Horvátországban jóval kisebb mértékben nőtt az új fertőzöttek száma, mint nálunk, Szlovákiában és Szlovéniában pedig elmaradt a harmadik hullám.

Északi szomszédunknál, ahol február végén kritikussá vált a helyzet az egészségügyben (Olyan ez, mint egy katasztrófafilm – egyre nagyobb bajba kerül Szlovákia), március eleje óta csökken a fertőzöttek száma, Szlovéniában pedig hónapok óta alig változik ez a mutató.

Mindez azért is érdekes, mert – Magyarországhoz hasonlóan – a brit mutáns szerte Európában elterjedt (itthon január közepén azonosították először), így például Ausztriában és Szlovákiában is dominánssá vált.

A kórházi kezelésre szoruló Covid-betegek száma Magyarországon szintén megugrott az elmúlt két hónapban. Február elején 3700-an, március végén már mintegy 12 ezren voltak kórházban, ami több mint háromszoros növekedés.

Ausztriában és Horvátországban ennél nagyságrendekkel kisebb emelkedést mértek, Szlovákiában nagyjából stagnált, Szlovéniában pedig még csökkent is a betegek száma. (Ukrajnából, Romániából és Szerbiából nem áll rendelkezésre adat, a többi adatközlés utolsó dátuma március 21.  – a szerk.) 

Csúcson a magyar halálozás

Ami a haláleseteket illeti, a legnagyobb növekedést az esetszámhoz hasonlóan Magyarországon és Ukrajnában mérték: itthon 3,2-szeresére, keleti szomszédunknál pedig 2,2-szeresére nőtt a napi Covid-áldozatok száma két hónap alatt.

Szerbiában 2-szer, Romániában 1,7-szer több koronavírusos beteg halt meg március végén, mint február elején, azaz a harmadik hullám előtt. Szlovákiában, Ausztriában, Horvátországban és Szlovéniában pedig számottevően csökkent a napi áldozatszám.

Ha pedig az egymillió lakosra jutó, napi halálos áldozatok számát nézzük, Magyarország helyzete kimagaslóan rossz a térségben: míg itthon március végén 26,4 volt ez az érték a hétnapos mozgóátlagot tekintve, addig Szlovákiában 12, Romániában 7,1, Ukrajnában 6,8, Szerbiában 5,7, Horvátországban 4,1, Szlovéniában 3,6, Ausztriában pedig 3.

A Financial Times adatbázisa szerint a magyar mutató világviszonylatban is a legrosszabb.

Mindez már csak azért is elgondolkodtató, mert átoltottságban – a magyar kormány mindig erre hivatkozik – jóval jobban állunk szomszédjainknál (Szerbiát leszámítva), és, mint említettük, az uniós tagországok többségénél is:

A végeredmény tragikus

Bár az egyes országok adatai csak megkötésekkel hasonlíthatók össze  –  a hivatalos esetszám függ a tesztelések számától, valamint különbözhet a Covid-halálozások felderítettsége és „könyvelése” – , összességében mégis elmondható, hogy a harmadik hullám Magyarországot érintette a legsúlyosabban a térségben.

Miközben egyes szomszédjaink – Szlovákia, Ausztria, Horvátország, Szlovénia – csökkenteni tudták a halálos áldozatok számát, addig Magyarországon egyre többen haltak meg napi szinten márciusban. 

Bár ennek számos oka lehet – a társadalom általános egészségügyi állapota és fegyelmezettsége, az egészségügy helyzete, a korlátozások mértéke és időzítése vagy egyéb, jelenleg nem ismert tényező –, a végeredményt  nézve a magyar válságkezelésre nehéz lenne mást mondani, minthogy tragikus.