Miközben itthon minden korábbinál több áldozattal jár a koronavírus-járvány harmadik hulláma, addig számos európai ország jóval kisebb károkkal vészelte, vészeli át ezt az időszakot.
Múlt heti körképünkből kiderült, hogy szűkebb térségünkben hazánkban volt messze a legmagasabb a Covid-áldozatok napi száma lakosságszámhoz mérten március második felében (hasonlóan súlyos helyzet csak Csehországban alakult ki), Szlovákiában, Ausztriában, Horvátországban és Szlovéniában pedig még mérséklődött is a halálos áldozatok száma márciusban.
Az eddigi adatok szerint
Németország is el tudta kerülni a harmadik hullámot – legalábbis ami a legfontosabb mutatót, az elhunytak számát illeti.
De mi jellemzi a német válságkezelést, és minek köszönhető ez a kvázi siker?
Németországról alapvetően érdemes tudni, hogy mivel szövetségi államról van szó, a tartományok relatív szabad kezet kaptak és kapnak a járványkezelésben.
Angela Merkel kancellár rendszeresen egyeztet a tartományi miniszterelnökökkel, megállapodik velük a fő irányvonalban, de
teret hagy a különutas politikáknak is, például az iskolák és az üzletek nyitva tartását vagy a maszkviselési kötelezettség kiterjedtségét tekintve.
A német kormány válságkezelése óvatos, ugyanakkor minél inkább igyekszik mérsékelni a gazdasági és társadalmi károkat – nem csak a gazdasági szereplők érdekeit kell fokozottan figyelembe vennie, hanem a társadalom tűrőképességét is. Németországban ugyanis jóval nagyobb ellenállást váltanak ki a korlátozások, mint hazánkban, rendszeresek például a több tízezres utcai tüntetések.
Nyíltság, átláthatóság
A Merkel-kabinet emellett nagyon figyel a kommunikációra és átláthatóságra. A szakértők tanácsain alapuló lépéseket sajtótájékoztatók keretében ismertetik, amelyen a többi közt maga a kancellár is válaszol az újságírók kérdéseire.
A Robert Koch országos járványügyi intézet
rendkívül részletes adatokat és elemzéseket közöl a járványhelyzetről,
a szintén állami Paul Ehrlich Intézet pedig a vakcinák mellékhatásairól érkező visszajelzéseket értékeli, és külön honlapot üzemeltet azok jelentésére – így pontosan tudni lehet, hogy mennyi és milyen típusú panasz érkezett az oltások után. (A német kormány ez alapján függesztette fel múlt héten az AstraZeneca használatát a 60 év alattiaknál, tegnap pedig az Európai Gyógyszerügynökség egyik vezetője is ezzel egybehangzó értékelést közölt. Magyarországon ilyen utánkövetésről nem tudunk, az Operatív Törzs eddig nem válaszolt az erre vonatkozó kérdéseinkre.)
Szigorúbb, mint itthon
Ami a járványellenes lezárásokat illeti, Németországban tavaly ősszel és télen fokozatosan szigorodtak a korlátozások, március elején viszont lépcsőzetes „lazítási programot” hirdetett a kormány – ennek megvalósítása attól függ, hogy miként alakul a 100 ezer lakosra jutó új fertőzések száma az egyes térségekben. Ha meghaladja a 100-at hétnapos átlagban, akkor visszaállnak a régi korlátozások.
Az Our World in Data adatai szerint Németországban a legszigorúbb időszakban,
december második fele és február vége között 83-as erősségű lezárások voltak érvényben, jelenleg pedig 75-ön áll ez a mutató (egy 0-tól 100-ig terjedő skálán).
Az alábbi ábrán látható, hogy a magyar szigor mértéke tavaly tavasszal nagyjából megegyezett a némettel, ősszel és az idei év elején viszont elmaradt attól. Csak az új szigorítások kezdete, március 8-a után értük el majdnem a korábbi német szintet. (Az Our World in Data a legszigorúbb német tartományt vette a számítás alapjául. A tegnap bejelentett magyar nyitás még nem szerepel az ábrán - a szerk.)
Bár a fertőzésszámokat tekintve a harmadik hullám Németországot sem kerülte el, az jóval kisebb a másodiknál, április eleje óta pedig már csökkenés tapasztalható:
Egyre kevesebb az áldozat
Az esetszám növekedése ellenére Németországban a halálos áldozatok száma január közepe óta (egy rövid megugrást leszámítva) folyamatosan és jelentősen mérséklődik:
Míg a több mint 80 millió lakosú országban szerda reggel 298 újabb Covid-halottat regisztráltak, addig Magyarországon 311-et.
A növekvő fertőzésszámok eddig nem csapódtak le a halálozási ráta növekedésében. Épp ellenkezőleg, január 19. óta egyértelműen csökkentek a halálozási adatok. Ez feltehetőleg összefügg azzal, hogy a 80 év felettieket nagyrészt beoltották
-mondta a Die Weltnek Bertram Häussler.
A berlini egészségügyi statisztikus egyébként nem ért egyet azzal, hogy a brit mutáns megjelenése új járványt jelent. Úgy véli, hogy a mostani problémák ugyanazok, mint az első és második hullámban. Ugyanazok például a fertőzési gócpontok, amelyek ugyanúgy képtelenek kezelni a problémát, mint korábban. (Szerinte ugyanakkor a harmadik hullám még nem indult be igazán.)
A relatív alacsony német halálozási ráta azért is érdekes, mert a brit mutáns, amelyet a horrorisztikus hazai számokért felelősnek tartanak,
Németországban is hamar dominánssá vált.
Magyarországhoz hasonlóan ott is már januárban azonosították. Február közepén több mint 20, március közepén több mint hetven, március végén pedig csaknem 90 százalékát okozta az új fertőzéseknek.
Ráadásul a németek jóval rosszabbul állnak átoltottságban, mint mi: szerda reggeli adatok szerint
ott a teljes lakosság 13 százaléka kapta meg az első oltást – azaz körülbelül minden nyolcadik ember –, nálunk 25 százaléka – azaz minden negyedik ember.
Összességében míg Németországban 93 koronavírussal összefüggő haláleset jut 100 ezer lakosra, addig Magyarországon 224. (Mindkét országban azokat az elhunytakat számolják a Covid-áldozatok közé, akiknél kimutatták a fertőzést.)
De miért?
A szembeötlő különbségnek számos oka lehet a társadalom általános egészségügyi állapotától és fegyelmezettségétől kezdve az egészségügy helyzetén át a korlátozások mértékéig és időzítéséig.
Tény mindenesetre, hogy Németországban tavaly ősztől idén március elejéig némileg szigorúbb karantén volt érvényben, mint Magyarországon. És tény az is, hogy míg Németországban 81,3 év volt a születéskor várható élettartam 2019-ben, addig nálunk 76,9 év – tehát a magyar lakosság egészségügyileg kiszolgáltatottabb a Covid-járványnak, mint a német.
Jászai Gellért Skopjéban tárgyalt. 
