<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Németországban jelen állás szerint elmaradt a harmadik hullám a halálozásokat tekintve: a Covid-áldozatok száma január közepe óta szinte folyamatosan csökken. Pedig Magyarországhoz hasonlóan ott is a brit mutáns a domináns, és míg itt minden negyedik ember kapott oltást, ott csak minden nyolcadik. De hogyan kerülte el eddig Németország az újabb halálozási hullámot? Nemzetközi sorozatunkban most ennek jártunk utána.

Miközben itthon minden korábbinál több áldozattal jár a koronavírus-járvány harmadik hulláma, addig számos európai ország jóval kisebb károkkal vészelte, vészeli át ezt az időszakot.

Múlt heti körképünkből kiderült, hogy szűkebb térségünkben hazánkban volt messze a legmagasabb a Covid-áldozatok napi száma lakosságszámhoz mérten március második felében (hasonlóan súlyos helyzet csak Csehországban alakult ki), Szlovákiában, Ausztriában, Horvátországban és Szlovéniában pedig még mérséklődött is a halálos áldozatok száma márciusban.

Az eddigi adatok szerint

Németország is el tudta kerülni a harmadik hullámot – legalábbis ami a legfontosabb mutatót, az elhunytak számát illeti.

De mi jellemzi a német válságkezelést, és minek köszönhető ez a kvázi siker?

Új világ: Dennis Josef Meseg német képzőművész installációja az Alexanderplatzon Berlinben 2021. április 2-án. A veszélyre figyelmeztető szalagba csavart emberek, bábuk - mint a járvány előtti vásárlás szimbólumai - a pandémia alatti korlátozott életet és az alapvető jogok megnyirbálását testesítik meg. EPA/CLEMENS BILANÚj világ: Dennis Josef Meseg német képzőművész installációja az Alexanderplatzon Berlinben 2021. április 2-án. A veszélyre figyelmeztető szalagba csavart emberek, bábuk - mint a járvány előtti vásárlás szimbólumai - a pandémia alatti korlátozott életet és az alapvető jogok megnyirbálását testesítik meg. EPA/CLEMENS BILAN

Németországról alapvetően érdemes tudni, hogy mivel szövetségi államról van szó, a tartományok relatív szabad kezet kaptak és kapnak a járványkezelésben.

Angela Merkel kancellár rendszeresen egyeztet a tartományi miniszterelnökökkel, megállapodik velük a fő irányvonalban, de

teret hagy a különutas politikáknak is, például az iskolák és az üzletek nyitva tartását vagy a maszkviselési kötelezettség kiterjedtségét tekintve.

A német kormány válságkezelése óvatos, ugyanakkor minél inkább igyekszik mérsékelni a gazdasági és társadalmi károkat – nem csak a gazdasági szereplők érdekeit kell fokozottan figyelembe vennie, hanem a társadalom tűrőképességét is. Németországban ugyanis jóval nagyobb ellenállást váltanak ki a korlátozások, mint hazánkban, rendszeresek például a több tízezres utcai tüntetések.  

Nyíltság, átláthatóság 

A Merkel-kabinet emellett nagyon figyel a kommunikációra és átláthatóságra. A szakértők tanácsain alapuló lépéseket sajtótájékoztatók keretében ismertetik, amelyen a többi közt maga a kancellár is válaszol az újságírók kérdéseire.

A Robert Koch országos járványügyi intézet

rendkívül részletes adatokat és elemzéseket közöl a járványhelyzetről,

a szintén állami Paul Ehrlich Intézet pedig a vakcinák mellékhatásairól érkező visszajelzéseket értékeli, és külön honlapot üzemeltet azok jelentésére – így pontosan tudni lehet, hogy mennyi és milyen típusú panasz érkezett az oltások után. (A német kormány ez alapján függesztette fel múlt héten az AstraZeneca használatát a 60 év alattiaknál, tegnap pedig az Európai Gyógyszerügynökség egyik vezetője is ezzel egybehangzó értékelést közölt. Magyarországon ilyen utánkövetésről nem tudunk, az Operatív Törzs eddig nem válaszolt az erre vonatkozó kérdéseinkre.)

Szigorúbb, mint itthon 

Ami a járványellenes lezárásokat illeti, Németországban tavaly ősszel és télen fokozatosan szigorodtak a korlátozások, március elején viszont lépcsőzetes „lazítási programot” hirdetett a kormány – ennek megvalósítása attól függ, hogy miként alakul a 100 ezer lakosra jutó új fertőzések száma az egyes térségekben. Ha meghaladja a 100-at hétnapos átlagban, akkor visszaállnak a régi korlátozások.

Az Our World in Data adatai szerint Németországban a legszigorúbb időszakban,

december második fele és február vége között 83-as erősségű lezárások voltak érvényben, jelenleg pedig 75-ön áll ez a mutató (egy 0-tól 100-ig terjedő skálán).  

Az alábbi ábrán látható, hogy a magyar szigor mértéke tavaly tavasszal nagyjából megegyezett a némettel, ősszel és az idei év elején viszont elmaradt attól. Csak az új szigorítások kezdete, március 8-a után értük el majdnem a korábbi német szintet. (Az Our World in Data a legszigorúbb német tartományt vette a számítás alapjául. A tegnap bejelentett magyar nyitás még nem szerepel az ábrán - a szerk.)

A koronavírus-járvány elleni korlátozó intézkedések szigorúsága Németországban és Magyarországon. (0: legkevésbé szigorú, 100 - legszigorúbb. Forrás: Our World in Data)A koronavírus-járvány elleni korlátozó intézkedések szigorúsága Németországban és Magyarországon. (0: legkevésbé szigorú, 100 - legszigorúbb. Forrás: Our World in Data)

Bár a fertőzésszámokat tekintve a harmadik hullám Németországot sem kerülte el, az jóval kisebb a másodiknál, április eleje óta pedig már csökkenés tapasztalható:

Az új, diagnosztizált koronavírus-fertőzések száma Németországban. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data)Az új, diagnosztizált koronavírus-fertőzések száma Németországban. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data)

Egyre kevesebb az áldozat

Az esetszám növekedése ellenére Németországban a halálos áldozatok száma január közepe óta (egy rövid megugrást leszámítva) folyamatosan és jelentősen mérséklődik:

A koronavírusos halálesetek napi száma Németországban. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data)A koronavírusos halálesetek napi száma Németországban. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data)

Míg a több mint 80 millió lakosú országban szerda reggel 298 újabb Covid-halottat regisztráltak, addig Magyarországon 311-et.

A növekvő fertőzésszámok eddig nem csapódtak le a halálozási ráta növekedésében. Épp ellenkezőleg, január 19. óta egyértelműen csökkentek a halálozási adatok. Ez feltehetőleg összefügg azzal, hogy a 80 év felettieket nagyrészt beoltották                       

-mondta a Die Weltnek Bertram Häussler.

A berlini egészségügyi statisztikus egyébként nem ért egyet azzal, hogy a brit mutáns megjelenése új járványt jelent. Úgy véli, hogy a mostani problémák ugyanazok, mint az első és második hullámban. Ugyanazok például a fertőzési gócpontok, amelyek ugyanúgy képtelenek kezelni a problémát, mint korábban. (Szerinte ugyanakkor a harmadik hullám még nem indult be igazán.)

A relatív alacsony német halálozási ráta azért is érdekes, mert a brit mutáns, amelyet a horrorisztikus hazai számokért felelősnek tartanak,

Németországban is hamar dominánssá vált.

Magyarországhoz hasonlóan ott is már januárban azonosították. Február közepén több mint 20, március közepén több mint hetven, március végén pedig csaknem 90 százalékát okozta az új fertőzéseknek.

Ráadásul a németek jóval rosszabbul állnak átoltottságban, mint mi: szerda reggeli adatok szerint

ott a teljes lakosság 13 százaléka kapta meg az első oltást – azaz körülbelül minden nyolcadik ember –, nálunk 25 százaléka – azaz minden negyedik ember.

Összességében míg Németországban 93 koronavírussal összefüggő haláleset jut 100 ezer lakosra, addig Magyarországon 224. (Mindkét országban azokat az elhunytakat számolják a Covid-áldozatok közé, akiknél kimutatták a fertőzést.)                    

De miért?

A szembeötlő különbségnek számos oka lehet a társadalom általános egészségügyi állapotától és fegyelmezettségétől kezdve az egészségügy helyzetén át a korlátozások mértékéig és időzítéséig.

Tény mindenesetre, hogy Németországban tavaly ősztől idén március elejéig némileg szigorúbb karantén volt érvényben, mint Magyarországon. És tény az is, hogy míg Németországban 81,3 év volt a születéskor várható élettartam 2019-ben, addig nálunk 76,9 év – tehát a magyar lakosság egészségügyileg kiszolgáltatottabb a Covid-járványnak, mint a német.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Trump szélsőségesei – a Capitolium támadói most 20 évet kaphatnak
Káncz Csaba | 2022. január 18. 18:41
Új fejlemény, hogy az Igazságügyi Minisztérium most több támadót a kormány megdöntésére tett összeesküvéssel vádol - ennek pedig 20 év a maximális büntetési tétele.  Két hete Alejandro Mayorkas, belbiztonsági miniszter az erőszakos szélsőségeseket az Egyesült Államokat fenyegető „legjelentősebb, terrorizmussal összefüggő veszélyének” nevezte.  Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Megcsörrent a telefon: Orbán Viktor Donald Trumppal tárgyalt
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 18:31
Gratuláltak, áttekintettek, megbeszéltek. 
Makro / Külgazdaság Ennél nagyobb kockázat most nem fenyegeti Magyarországot
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 17:11
Globálisan a kiberkockázatok, míg Magyarországon a világjárvány kockázata az első számú üzleti fenyegetés 2022-ben az Allianz kockázati barométere szerint.
Makro / Külgazdaság Az új EP-elnökkel is meggyűlhet a baja az Orbán-kormánynak
Wéber Balázs | 2022. január 18. 15:47
Néppárti elnököt választottak ma az Európai Parlament élére. Roberta Metsola megválasztása gyakorlatilag egy 2019-es alku eredménye. Vezetésével az EP várhatóan ugyanolyan kritikus lesz az Orbán-kormánnyal szemben, mint eddig volt. Győri Enikő fideszes EP-képviselő ugyanakkor békülékeny hangnemet ütött meg az új elnökkel szemben.
Makro / Külgazdaság Nem reális, hogy Oroszország megszállja Ukrajnát a török elnök szerint 
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 14:47
A térség már nem tud elfogadni háborút - mondta Recep Tayyip Erdogan. 
Makro / Külgazdaság Varga Mihály kiakadt az Európai Bizottságra 
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 14:16
A pénzügyminiszter szerint Brüsszel politikai okok miatt késlelteti a helyreállítási forrásokat. 
Makro / Külgazdaság Megérkezett az újabb hullám: elszabadult a járvány Ukrajnában
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 13:01
Egyre gyorsabban terjed az omikron, az országban egy hét alatt csaknem megduplázódott a fertőzésszám.
Makro / Külgazdaság Néppárti politikus lett az Európai Parlament új elnöke
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 11:29
A plenáris ülésen Roberta Metsolát választották meg a képviselők új elnöknek ma délelőtt.  
Makro / Külgazdaság A nap képe: ilyen az, amikor összefutunk Orbán Viktorral
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 11:13
A miniszterelnök a napokban Szolnokon járt, ahol éppen szembe jött vele a helyi polgármester.
Makro / Külgazdaság Kiugróan magas az új fertőzöttek aránya itthon, elhunyt 94 beteg
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 09:30
Magasan stagnál a napi halottak száma Magyarországon.
hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló