Mutatunk egy európai országot, ahol nincs harmadik hullám

Miközben itthon minden korábbinál több áldozattal jár a koronavírus-járvány harmadik hulláma, addig számos európai ország jóval kisebb károkkal vészelte, vészeli át ezt az időszakot.

Múlt heti körképünkből kiderült, hogy szűkebb térségünkben hazánkban volt messze a legmagasabb a Covid-áldozatok napi száma lakosságszámhoz mérten március második felében (hasonlóan súlyos helyzet csak Csehországban alakult ki), Szlovákiában, Ausztriában, Horvátországban és Szlovéniában pedig még mérséklődött is a halálos áldozatok száma márciusban.

Az eddigi adatok szerint

Németország is el tudta kerülni a harmadik hullámot – legalábbis ami a legfontosabb mutatót, az elhunytak számát illeti.

De mi jellemzi a német válságkezelést, és minek köszönhető ez a kvázi siker?

Új világ: Dennis Josef Meseg német képzőművész installációja az Alexanderplatzon Berlinben 2021. április 2-án. A veszélyre figyelmeztető szalagba csavart emberek, bábuk - mint a járvány előtti vásárlás szimbólumai - a pandémia alatti korlátozott életet és az alapvető jogok megnyirbálását testesítik meg. EPA/CLEMENS BILAN

Németországról alapvetően érdemes tudni, hogy mivel szövetségi államról van szó, a tartományok relatív szabad kezet kaptak és kapnak a járványkezelésben.

Angela Merkel kancellár rendszeresen egyeztet a tartományi miniszterelnökökkel, megállapodik velük a fő irányvonalban, de

teret hagy a különutas politikáknak is, például az iskolák és az üzletek nyitva tartását vagy a maszkviselési kötelezettség kiterjedtségét tekintve.

A német kormány válságkezelése óvatos, ugyanakkor minél inkább igyekszik mérsékelni a gazdasági és társadalmi károkat – nem csak a gazdasági szereplők érdekeit kell fokozottan figyelembe vennie, hanem a társadalom tűrőképességét is. Németországban ugyanis jóval nagyobb ellenállást váltanak ki a korlátozások, mint hazánkban, rendszeresek például a több tízezres utcai tüntetések.