Nem választhattam. Az orvos azt mondta, csak AstraZeneca van, gondoljam meg, elfogadom-e. Elfogadtam. Április végén oltanak
- mesélte a napokban egy Bécsben élő, osztrák állampolgárságú ismerősöm, aki a mostanában nem túl jó hírű AstraZenecához sem jutott hozzá könnyen. Bár több orvost felhívott, többségük lepattintotta azzal az indokkal, hogy túl fiatal (30 éves), és nincs krónikus betegsége. Az sem hatotta meg őket, hogy azért oltatná be magát, mert szeretne még egy gyereket szülni.
Férjét, aki az egészségügyben dolgozik, szintén a brit-svéd vakcinával oltották. Hozzá hasonlóan ő sem választhatott.
Ez a történet is jelzi, hogy Ausztriában is nehéz oltáshoz jutnia annak, aki nem veszélyeztetett – nehezebb, mint Magyarországon.
Nyugati szomszédunknál jelenleg „csak” nyugati vakcina van,
ezért ott csupán a lakosság 20 százalékát sikerült legalább egyszer beoltani – nálunk 34 százalék ez az arány.
A vakcinálás felpörgetése érdekében most már az osztrák kormány is bevásárol az orosz Szputnyikból: egymilliót rendel belőle, de csak akkor kezd el vele oltani, ha az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is jóváhagyja.
Sokkal kevesebb az áldozat
Hiába 1,5-szer alacsonyabb azonban az osztrák átoltottsági szint a magyarnál, ott jóval kisebb károkat okozott a harmadik hullám.
Az alábbi ábrán, amely a naponta regisztrált koronavírus-fertőzöttek számát mutatja, látszik, hogy míg az első és a második hullám idején Ausztriában volt rosszabb a helyzet – tegyük persze hozzá, hogy ezt a számot a tesztek száma is befolyásolja –, addig az idei év elején fordult a kocka: míg itthon kilőtt a fertőzöttek száma, addig a szomszédban sokkal enyhébb volt az emelkedés.
A két ország járványgörbéje egyébként nagyjából együtt mozgott az elmúlt bő egy évben – lényeges különbség csak a „fellángolások” intenzitásában mutatkozik.
Az igazán nagy különbség azonban a halálozások számában van. Míg Magyarországon február eleje óta meredeken nőtt ez a mutató – a hullám csúcsán heti átlagban több mint 260-an hunytak el naponta –, addig Ausztriában gyakorlatilag elmaradt a harmadik hullám: a halálos áldozatok napi száma a heti átlagot tekintve általában 20-30 között mozog február közepe óta.
Tehát a közelmúltban átlagban mintegy 10-szer kevesebben haltak meg koronavírussal összefüggésben Ausztriában, mint itthon.
Az ottani helyzet akkor is jóval kedvezőbb, ha az összképet, tehát a járvány teljes időszakát nézzük:
míg itthon 260 Covid-halott jut 100 ezer lakosra, addig Ausztriában 112. Itt csaknem 26 ezer áldozatot jegyeztek, ott 10 ezret.
Nyugati szomszédunknál egyébként, Magyarországhoz hasonlóan, nem csak azokat tekintik a koronavírus áldozatainak, akik a Covid-betegségbe haltak bele, hanem azokat is, akik – mint az ottani hivatalos közlésből kiderül – „koronavírussal, potenciálisan más okból” hunytak el. Ez azt jelenti, hogy az óriási különbséget a halálozások számában nem lehet „könyvelési” okokra visszavezetni.
Sőt, még arra sem, hogy ott nincs brit mutáns: a vírus „új verziója” ugyanis Ausztriában is dominánssá vált március elejére.
De miért?
De akkor miért haltak és halnak meg nagyságrendekkel többen Ausztriában, mint itthon? Erre nincs egyértelmű válasz.
A nagy különbségben közrejátszhat, hogy – az Our World in Data szerint – tavaly október és idén március között Ausztriában némileg szigorúbb korlátozások voltak érvényben, mint itthon.
Ezt is azonban csak megkötésekkel jelenthetjük ki, mivel az adatbázis a legszigorúbb tartományt veszi alapul egy országon belül, márpedig Ausztriának csak egyes tartományaiban volt tartós karantén.
Egy másik ok lehet, hogy az osztrákok egészségi állapota jobb a magyarokénál: míg ott 81,5 év a születéskor várható élettartam, itt 76,9.
Szerepet játszhat még az egészségügy állapota, a társadalom fegyelmezettsége és a válságkezelés minősége is, erre azonban nincsenek konkrét mérések.
Összegezve: jelen állás szerint
Ausztria Magyarországgal ellentétben el tudta kerülni a harmadik hullámot a halálozásokat tekintve, Covid áldozatai száma pedig annak ellenére is nagyságrendekkel kisebb, hogy átoltottságban sokkal rosszabbul áll nálunk.
Májusi lazítás
Ráadásul, a vakcinálás haladásával tovább lazíthat a szigoron: májusban a vendéglátásban, a turizmusban, valamint a kulturális és a sportéletben is nyitást ígér az osztrák kormány.
Ezzel együtt a maszkokról, a tesztekről és a távolságtartási kötelezettségről továbbra sem mond le, a beoltottak, a gyógyultak és a negatív tesztet produkálók számára pedig – számos uniós országhoz hasonlóan – úgynevezett zöld útlevelet vezet be. Ezzel például könnyebben lehet majd utazni és szállást foglalni.
Sebastian Kurz szerint egyébként a tömeges teszteléseknek és az FFP2-maszkoknak köszönhető, hogy a járványhelyzet újabb országos karantén bevezetése nélkül is javult.
Örülök, hogy nem lett igazuk azoknak, akik a világvégét jósoltak
- fogalmazott az osztrák kancellár.
Hollandia engedélyezte a Tesla felügyelt önvezető szoftverének alkalmazását 
