6p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A brit-svéd gyógyszergyártó vakcinája iránti bizalmat a korábbi felfüggesztések már megingatták, a legújabb hírek pedig akár teljesen romba dönthetik. Dánia tegnap teljes egészében törölte az AstraZenecát az oltási programjából, az EU pedig nem hosszabbítaná meg szerződését a céggel, mint ahogy a Johnson&Johnsonnal sem. Magyarország továbbra is teljes körűen használja az AstraZenecát, a Johnson&Johnson (Janssen) vakcinát viszont egyelőre jegeli.   

Dánia oltóanyag-kampánya az AstraZeneca-vakcina nélkül fog folytatódni

- közölte tegnap sajtótájékoztatón Soren Brostrom, a helyi Egészségügyi Hatóság vezetője.

Egy nap, két pofon

Arra már eddig is számos példa volt, hogy egy ország korlátozta vagy felfüggesztette a brit-svéd gyógyszergyártó Covid elleni vakcinájának használatát, az azonban

most először fordult elő, hogy egy európai állam teljes egészében száműzte azt oltási  programjából a nagyon ritka, de potenciálisan halálos mellékhatása miatt

- az oltások után ugyanis vérrögök képződhetnek az agyban.

Ha ez nem lett volna elég, ugyanezen a napon kapott még egy pofont az AstraZeneca, amely a közelmúltban egyébként Vaxzevriára nevezte át az oltóanyagát. 

Olasz sajtóértesülések szerint ugyanis

az Európai Bizottság úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg a céggel, valamint a Johnson&Johnsonnal kötött szerződéseket a Covid elleni vakcinák szállítására.

Ritka mellékhatás: egy egészségügyi dolgozó készíti elő az AstraZeneca-vakcinát Nápolyban 2021. április 13-án. EPA/CIRO FUSCO
Ritka mellékhatás: egy egészségügyi dolgozó készíti elő az AstraZeneca-vakcinát Nápolyban 2021. április 13-án. EPA/CIRO FUSCO

De mi áll a dán és a feltételezett brüsszeli döntés hátterében, mit mutatnak az adatok, és mit mondanak szakértők?

Dánia: megvannak nélküle

A dán hatóság elismerte ugyan az AstraZeneca-oltóanyag hatékonyságát, de mivel vannak más vakcináik is – Pfizer-BioNTech és Moderna –, a jövőben inkább azokat használják. A még meglévő 2,4 millió AstraZeneca-vakcinát visszahívják.

A kivonást az is lehetővé teszi, hogy az idősek beoltásával jól haladnak, a fiatalabb korosztályokat pedig kevésbé veszélyezteti a Covid.

Ráadásul a járványt is sikerült kontroll alá vonni:

a diagnosztizált fertőzöttek száma hónapok óta relatív alacsonyan, napi 1000 alatt van, és az új áldozatok száma is minimális szintre süllyedt.

Az elmúlt egy hétben naponta átlagosan ketten haltak meg koronavírussal összefüggésben. Az alábbi ábrán látszik, hogy az 5,8 millió lakosú skandináv országban elmaradt a harmadik hullám – a különbség Magyarországgal összehasonlítva szembetűnő:

A koronavírusos halálesetek napi száma Magyarországon és Dániában. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data)
A koronavírusos halálesetek napi száma Magyarországon és Dániában. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data)

Mindez már csak azért is érdekes, mert Dánia sokkal rosszabbul áll átoltottságban hazánknál: ott 25 beadott oltás jut 100 lakosra az Our World in Data adatai szerint, nálunk 46.

Visszatérve az AstraZenecára:

Dániában mintegy 150 ezer embert vakcináltak vele, közülük kettő kapott miatta trombózist a hatóságok szerint.

Egyikük, egy 60 éves nő, életét vesztette.

A dán hatóság szerint a vérrögképződés 40 ezerből egy embert érinthet összességében, ami a vártnál magasabb érték.

Mi a helyzet máshol? 

Összehasonlításul: Németországban, ahol csak 60 évtől használják a vakcinát,

2,2 millió, AstraZenecával beoltott ember közül 31-nél állapították meg, hogy trombózis lépett fel oltás után március végi adatok szerint

– tehát 71 ezer oltásra jut egy trombózis. Közülük kilencen vesztették életüket.

Az Egyesült Királyságban 20 millió, AstraZenecával beoltott ember közül 79-nél jegyeztek fel vérrögképződést – tehát negyedmillió oltásonként egyet.

Közülük 19-en hunytak el.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) korábbi közlése szerint április 4-ig 222 oltás után fellépő trombózisról érkezett jelentés európai szinten.

Az AstraZeneca-vakcinával összefüggésben 86 esetet vizsgáltak meg részletesen, amelyek közül 18 volt halálos.

Rizikófaktorokat egyelőre nem azonosítottak.

Ritka, de olykor halálos

Az EMA már maga is úgy fogalmazott, hogy

lehetséges kapcsolatot talált a vakcina és a trombózist okozó vérrögképződés, valamint az alacsony vérlemezkeszám nagyon ritka esetei között. 

Emiatt a vérrögképződés esetleges veszélyét már fel kell tüntetni az oltóanyag "nagyon ritka mellékhatásaként". Ugyanakkor továbbra sem javasolja használatának korlátozását 18 éves kor felett, szerintük ugyanis az általa nyújtott előnyök jóval felülmúlják a kockázatait. Ezt az álláspontot követi a magyar kormány is.

Egy gyógyszeripari forrásunk korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyógyszerek esetében is előfordul, hogy bizonyos, nagyon ritka mellékhatások csak hosszabb idő és tömeges használat után derülnek ki.   

Ez igaz lehet a Covid-elleni vakcinákra is,

amiket ráadásul rekordidő alatt fejlesztettek ki, és nem volt idő sem tömeges, évekig tartó tesztelésre, sem a hosszú távú hatások teljeskörű felmérésére.

Ez azonban még nem jelenti azt, hogy ezek a vakcinák alapvetően nem biztonságosak – mégha bizonyos kockázatokat nem is lehet kizárni, fűzte hozzá.

Felkészül: Johnson&Johnson

Ami pedig az AstraZenecával és Johnson&Johnsonnal kötött uniós szerződések sorsát illeti, az Európai Bizottság egyik szóvivője nem kívánta kommentálni – tehát nem is cáfolta – az említett lapértesülést. Szerinte minden lehetőséget nyitva tartanak, hogy felkészültek legyenek a járvány következő fázisaira, 2022-re és későbbre.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tegnap arra utalt, hogy

a jövőben az úgynevezett mRNS-vakcinákra – ide tartozik a Pfizer-Biontech és a Moderna oltóanyaga – fognak koncentrálni.

Szerinte előbbi céggel már tárgyalnak egy, 1,8 milliárd adag oltóanyag szállítását megcélzó új szerződésről.

Ez azt jelzi, hogy

Brüsszel valóban ejtheti az AstraZenecát és a Johnson&Johnsont,

amelyek úgynevezett vektorvakcinákat használnak.

Ráadásul úgy tűnik, hogy a Johnson&Johnson – pontosabban a hozzá tartozó Janssen gyógyszeripari vállalat, amely az oltóanyagot kifejlesztette – hasonló problémákkal küzd, mint a brit-svéd cég. Az amerikai egészségügyi hatóságok ugyanis kedden vakcinájának felfüggesztését javasolták, miután hat embernél ritka, részben halálos vérrögképződéses rendellenességek léptek fel néhány nappal az oltás után.

Az EMA szintén vizsgálja az esetleges összefüggést az oltóanyag és a vérrögképződés között. Franciaországban pedig már nem csupán az AstraZenecával nem oltanak 55 éves kor alatt, hanem a Johnson&Johnsonnal sem.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mai közlése szerint az amerikai vakcinát magyar szakértők is vizsgálják, és egyelőre nem oltanak vele. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Mégis lehet tűzszünet a Közel-Keleten?
Privátbankár.hu | 2024. április 27. 14:12
A Hamász megfontolja az izraeli ajánlatot.
Makro / Külgazdaság Tényleg megoldották Orbán Viktorék az üzemanyagkérdést?
Privátbankár.hu | 2024. április 27. 10:01
Laptársunk, az Mfor Üzemanyagár-figyelő legfrissebb cikke a kormány heti döntését is górcső alá vette.
Makro / Külgazdaság Még a 2,5 százalékot sem fogja elérni az idei bővülés?
Privátbankár.hu | 2024. április 27. 06:42
Az S&P megerősítette hazánk forintban és devizában fennálló államadósságát, és érvényben hagyta annak stabil kilátását is, azaz sem további fel-, sem pedig leminősítésre nem kell számítani. A hitelminősítő az idei választásokat követően „konszolidációs programra” számít a kormánytól, és 2024-re – a kabinet várakozásainál alacsonyabb – mindössze 2,2 százalékos növekedésre számít.
Makro / Külgazdaság MBH: az év második felében várható erőteljes munkaerőpiaci javulás
Privátbankár.hu | 2024. április 26. 12:55
A munkaerőpiac feszessége továbbra is oldódik, bár annak üteme lassul. Az inaktivitás csökken, és az év második felében a munkanélküliség is visszatérhet a 4 százalékos szint közelébe. A pénteki munkaerőpiaci adatokat értékelte Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály elképesztőket mondott a magyar gazdaság stabilitásáról
Privátbankár.hu | 2024. április 26. 11:30
A magyar gazdaság stabilitását a teljes foglalkoztatás, a magas beruházási ráta, az államadósság csökkentése és az erős bankrendszer adja – jelentette ki Varga Mihály az OTP Bank éves közgyűlésén.
Makro / Külgazdaság Hihetetlen, de még drágábbak lehetnek a lakáshitelek
Privátbankár.hu | 2024. április 26. 11:00
Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek ezért mind többen teszik fel a kérdést: meddig folytatódik a kamatcsökkenés, mikor érjük el a 2 évvel ezelőtti kamatszintet? A válasz azonban sajnos nem az, amit sokan várnak.
Makro / Külgazdaság Vegyen részt Ön is a Klasszis Média energiakörképet bemutató konferenciáján!
Privátbankár.hu | 2024. április 26. 10:29
Hogyan tároljuk a megújuló energiát? A jogi környezet mennyire felhasználóbarát? Haladunk-e a hálózatfejlesztéssel? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat.
Makro / Külgazdaság Erre az adatra sem lehet büszke az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2024. április 26. 08:53
Az előzetes adatok szerint márciusban 6413 gyermek született, és 10 524 ember halt meg; 2023 márciusához képest a születések száma 10, a halálozásoké 13, a házasságkötéseké 1,9 százalékkal csökkent - tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az MTI-t.
Makro / Külgazdaság Rossz hír: egyre súlyosabb a munkanélküliség Magyarországon
Privátbankár.hu | 2024. április 26. 08:31
4 millió 746 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék.
Makro / Külgazdaság Joe Biden nem lesz boldog: rossz hír jött Amerikából!
Privátbankár.hu | 2024. április 25. 15:56
A gazdaság nem úgy halad, ahogy illene.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG