Dánia oltóanyag-kampánya az AstraZeneca-vakcina nélkül fog folytatódni

- közölte tegnap sajtótájékoztatón Soren Brostrom, a helyi Egészségügyi Hatóság vezetője.

Egy nap, két pofon

Arra már eddig is számos példa volt, hogy egy ország korlátozta vagy felfüggesztette a brit-svéd gyógyszergyártó Covid elleni vakcinájának használatát, az azonban

most először fordult elő, hogy egy európai állam teljes egészében száműzte azt oltási  programjából a nagyon ritka, de potenciálisan halálos mellékhatása miatt

- az oltások után ugyanis vérrögök képződhetnek az agyban.

Ha ez nem lett volna elég, ugyanezen a napon kapott még egy pofont az AstraZeneca, amely a közelmúltban egyébként Vaxzevriára nevezte át az oltóanyagát. 

Olasz sajtóértesülések szerint ugyanis

az Európai Bizottság úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg a céggel, valamint a Johnson&Johnsonnal kötött szerződéseket a Covid elleni vakcinák szállítására.

De mi áll a dán és a feltételezett brüsszeli döntés hátterében, mit mutatnak az adatok, és mit mondanak szakértők?

Dánia: megvannak nélküle

A dán hatóság elismerte ugyan az AstraZeneca-oltóanyag hatékonyságát, de mivel vannak más vakcináik is – Pfizer-BioNTech és Moderna –, a jövőben inkább azokat használják. A még meglévő 2,4 millió AstraZeneca-vakcinát visszahívják.

A kivonást az is lehetővé teszi, hogy az idősek beoltásával jól haladnak, a fiatalabb korosztályokat pedig kevésbé veszélyezteti a Covid.

Ráadásul a járványt is sikerült kontroll alá vonni:

a diagnosztizált fertőzöttek száma hónapok óta relatív alacsonyan, napi 1000 alatt van, és az új áldozatok száma is minimális szintre süllyedt.

Az elmúlt egy hétben naponta átlagosan ketten haltak meg koronavírussal összefüggésben. Az alábbi ábrán látszik, hogy az 5,8 millió lakosú skandináv országban elmaradt a harmadik hullám – a különbség Magyarországgal összehasonlítva szembetűnő:

Mindez már csak azért is érdekes, mert Dánia sokkal rosszabbul áll átoltottságban hazánknál: ott 25 beadott oltás jut 100 lakosra az Our World in Data adatai szerint, nálunk 46.

Visszatérve az AstraZenecára:

Dániában mintegy 150 ezer embert vakcináltak vele, közülük kettő kapott miatta trombózist a hatóságok szerint.

Egyikük, egy 60 éves nő, életét vesztette.

A dán hatóság szerint a vérrögképződés 40 ezerből egy embert érinthet összességében, ami a vártnál magasabb érték.

Mi a helyzet máshol? 

Összehasonlításul: Németországban, ahol csak 60 évtől használják a vakcinát,

2,2 millió, AstraZenecával beoltott ember közül 31-nél állapították meg, hogy trombózis lépett fel oltás után március végi adatok szerint

– tehát 71 ezer oltásra jut egy trombózis. Közülük kilencen vesztették életüket.

Az Egyesült Királyságban 20 millió, AstraZenecával beoltott ember közül 79-nél jegyeztek fel vérrögképződést – tehát negyedmillió oltásonként egyet.

Közülük 19-en hunytak el.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) korábbi közlése szerint április 4-ig 222 oltás után fellépő trombózisról érkezett jelentés európai szinten.

Az AstraZeneca-vakcinával összefüggésben 86 esetet vizsgáltak meg részletesen, amelyek közül 18 volt halálos.

Rizikófaktorokat egyelőre nem azonosítottak.

Ritka, de olykor halálos

Az EMA már maga is úgy fogalmazott, hogy

lehetséges kapcsolatot talált a vakcina és a trombózist okozó vérrögképződés, valamint az alacsony vérlemezkeszám nagyon ritka esetei között. 

Emiatt a vérrögképződés esetleges veszélyét már fel kell tüntetni az oltóanyag "nagyon ritka mellékhatásaként". Ugyanakkor továbbra sem javasolja használatának korlátozását 18 éves kor felett, szerintük ugyanis az általa nyújtott előnyök jóval felülmúlják a kockázatait. Ezt az álláspontot követi a magyar kormány is.

Egy gyógyszeripari forrásunk korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyógyszerek esetében is előfordul, hogy bizonyos, nagyon ritka mellékhatások csak hosszabb idő és tömeges használat után derülnek ki.   

Ez igaz lehet a Covid-elleni vakcinákra is,

amiket ráadásul rekordidő alatt fejlesztettek ki, és nem volt idő sem tömeges, évekig tartó tesztelésre, sem a hosszú távú hatások teljeskörű felmérésére.

Ez azonban még nem jelenti azt, hogy ezek a vakcinák alapvetően nem biztonságosak – mégha bizonyos kockázatokat nem is lehet kizárni, fűzte hozzá.

Felkészül: Johnson&Johnson

Ami pedig az AstraZenecával és Johnson&Johnsonnal kötött uniós szerződések sorsát illeti, az Európai Bizottság egyik szóvivője nem kívánta kommentálni – tehát nem is cáfolta – az említett lapértesülést. Szerinte minden lehetőséget nyitva tartanak, hogy felkészültek legyenek a járvány következő fázisaira, 2022-re és későbbre.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tegnap arra utalt, hogy

a jövőben az úgynevezett mRNS-vakcinákra – ide tartozik a Pfizer-Biontech és a Moderna oltóanyaga – fognak koncentrálni.

Szerinte előbbi céggel már tárgyalnak egy, 1,8 milliárd adag oltóanyag szállítását megcélzó új szerződésről.

Ez azt jelzi, hogy

Brüsszel valóban ejtheti az AstraZenecát és a Johnson&Johnsont,

amelyek úgynevezett vektorvakcinákat használnak.

Ráadásul úgy tűnik, hogy a Johnson&Johnson – pontosabban a hozzá tartozó Janssen gyógyszeripari vállalat, amely az oltóanyagot kifejlesztette – hasonló problémákkal küzd, mint a brit-svéd cég. Az amerikai egészségügyi hatóságok ugyanis kedden vakcinájának felfüggesztését javasolták, miután hat embernél ritka, részben halálos vérrögképződéses rendellenességek léptek fel néhány nappal az oltás után.

Az EMA szintén vizsgálja az esetleges összefüggést az oltóanyag és a vérrögképződés között. Franciaországban pedig már nem csupán az AstraZenecával nem oltanak 55 éves kor alatt, hanem a Johnson&Johnsonnal sem.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mai közlése szerint az amerikai vakcinát magyar szakértők is vizsgálják, és egyelőre nem oltanak vele.