A jelenleg elérhető klinikai és immunológiai adatok igazolják, hogy a koronavírus-fertőzésen átesett személyek legkevesebb 6-8 hónapig védettséget élveznek, írja legfrissebb, áprilisi jelentésében a német Állandó Oltási Bizottság (STIKO).
Természetes immunitás
A szakértői testület szerint a gyógyultak 80-90 százalékánál mutattak ki különböző típusú IgG ellenanyagot a koronavírussal szemben a tünetek kezdetétől számított 6-8 hónap után. Más, ezzel összefüggő adatok is az immunrendszer aktivizálódását mutatják.
A gyógyultak 95 százalékánál tartós immunitás tapasztalható, amely megvéd egy újabb Covid-megbetegedéstől
- állítja a STIKO, amely szerint az újbóli megbetegedések ritkák.
A jelentésből kiderül az is, hogy a kórházban kezelt betegek ellenanyagszintje magasabb, mint a kezelésre nem szorulóké. A tünetmentes vagy csak nagyon enyhe tüneteket mutató fertőzöttek ellenanyag-koncentrációja pedig alacsonyabb, és gyorsabban csökken azokéhoz képest, akik mérsékelt vagy súlyos tünetekkel küzdöttek.
A bizottság szerint az még kérdéses, hogy a specifikus T-sejtek kimutatható ellenanyag hiánya esetén is megvédenek-e a Covidtól. (A T-sejtek vagy T-limfociták a sejtes immunválasz működésében játszanak központi szerepet – a szerk.)
Vakcinák: fél év védettség
Mindez azért is érdekes, mert a Covid elleni oltóanyagok körülbelül fél évig adnak biztosan védettséget a jelenlegi tudás szerint.
Az amerikai Moderna a héten a klinikai vizsgálatok harmadik szakaszának adataira hivatkozva azt közölte, hogy vakcinája
a Covid-betegségtől összességében mintegy 90, a komoly megbetegedéstől pedig 95 százalékos hatékonysággal véd meg hat hónapig.
Egy másik tanulmány ezzel párhuzamosan azt mutatta ki, hogy fél évvel a második Moderna-oltás után is jelen voltak ellenanyagok a beoltottak vérében.
A Pfizer/BioNTech április elején azt jelezte, hogy
oltóanyaga a megbetegedéstől általánosan 91, a komoly megbetegedéstől pedig – attól függően, mit tekintünk annak – 95-100 százalékosan kínál védettséget hat hónapig a második oltás után.
A hosszú idejű védettséghez azonban további, akár rendszeres oltásokra lehet szükség. Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója a közelmúltban úgy fogalmazott:
6-12 hónapon belül valószínűleg szükség lesz egy harmadik oltásra, utána pedig évente kell majd újabb vakcinát beadni.
Ez a kérdés nagyban függ attól is, hogy milyen mutánsok alakulnak majd ki, tette hozzá.
Az orosz Szputnyik V-ről, amivel szintén oltanak itthon, egy, a klinikai vizsgálatok harmadik szakaszának adatain alapuló tanulmány azt állítja, hogy a Covid-betegséget 92, a komoly megbetegedést pedig 100 százalékos hatékonysággal akadályozza meg. (A védettség időtartamát nem közölték, de az Egészségügyi Világszervezet kritériumai szerint minden koronavírus elleni vakcinának minimum hat hónapos védelmet kell nyújtania.)
Mikor oltsák a gyógyultakat?
Visszatérve a STIKO jelentésére, a német szakértői testület szerint
a Covidon átesetteknek legkorábban hat hónappal a felépülésük vagy a diagnózisuk után érdemes megfontolniuk a vakcinálást.
Számukra elég egy oltás, ugyanis már azáltal is magas ellenanyag-mennyiséget érhetnek el. Az még nem világos, hogy később szükségük lesz-e második oltásra, és ha igen, mikor.
A hat hónapos várakozási időt a védettség megléte mellett az indokolja, hogy Németországban (is) hiány van oltóanyagokból, emiatt az immunitással nem rendelkezőket kell előnybe részesíteni.
Magyarországon a kötelező várakozási idő a németnek a fele: azokat lehet oltani, akiknél az elmúlt 3 hónapban nem igazolódott a COVID-19 fertőzés,
derül ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ lakossági tájékoztatójából. (Oltás előtt pedig mindenkinek nyilatkoznia kell arról, hogy nem volt pozitív PCR-tesztje az elmúlt 3 hónapban.)
A magyar hatóságok szerint egyébként az oltás előtt
nem szükséges sem antigén gyorsteszt vagy PCR-vizsgálat, sem pedig szerológiai vizsgálat akut vagy korábbi fertőzés kimutatására.
A STIKO szintén azt írja, hogy előzetesen nem szükséges laborvizsgálatokkal kizárni egy akut, de tünetmentes vagy lezárult, de nem diagnosztizált koronavírus-fertőzés lehetőségét.
Hozzáteszik: a fertőzésen átesett személyeknél a szervezet erősebben reagálhat az oltásra, ugyanakkor a jelenleg elérhető adatok alapján ez nem jelent komoly veszélyt.
A STIKO feladata ajánlások megfogalmazása a németországi oltásokkal kapcsolatban – március végén az ő tanácsukra döntött úgy a Merkel-kormány, hogy részben felfüggeszti az AstraZeneca Covid elleni vakcinájának használatát az oltás után fellépő nagyon ritka, de részben halálos kimenetelű vérrögképződéses esetek miatt.
A jelenleg elérhető, egyelőre korlátozott bizonyíték és a jelenlegi járványhelyzet figyelembevételével a STIKO azt ajánlja, hogy a Covid-19 elleni AstraZeneca vakcinát 60 éves kortól kezdve használják
- fogalmaz a testület. Azoknak, akiket első körben már beoltottak a brit-svéd gyógyszergyár szerével, mRNS-vakcinát (tehát Pfizert vagy Modernát) ajánl második oltásként.
Eközben egyébként Dánia teljes egészében kivonta az AstraZenecát a forgalomból. (Háttéranyagunk: Újabb pofonokat kapott az AstraZeneca – felkészül a Johnson&Johnson.)
Várandósoknak nem ajánlják
Ami a német oltási stratégia további részleteit illeti,
a STIKO nem ajánlja általánosan a Covid elleni oltást terhesség idején, ezzel kapcsolatban ugyanis jelenleg nincsenek adatok.
Az oltást azoknak a várandósoknak lehet felajánlani kockázat-haszon elemzés és részletes felvilágosítás után, akiknek alapbetegségük van, és emiatt az átlagnál veszélyeztetettebbek.
Magyarországon ugyanakkor március végén az a szakmai ajánlás született, hogy a várandósok is kérhetik a vakcinálást. Hivatalos közlések szerint ezt a koronavírus elleni oltások eddigi egyre kedvezőbb nemzetközi tapasztalatai és tudományos ajánlásai indokolják. Igaz, minden esetben egyéni mérlegelés szükséges, és csak Pfizert vagy Modernát lehet használni.
A várandósok védőoltására vonatkozóan a klinikai vizsgálatok még nem zárultak le, ugyanakkor az eddig rendelkezésre álló adatok sem vetnek fel aggályokat. A várandósok védőoltását indokolja, hogy körükben a súlyos koronavírus-betegség és a szövődmények kockázata magasabb
- áll a hazai indoklásban.
Ami pedig az átoltottságot illeti: a német egészségügyi hatóságok korábbi közlése szerint matematikai modellek azt mutatják, hogy
a népesség körülbelül 70 százalékának immunitása kell a járvány legyőzéséhez. (Az immunitás kétféleképpen, megfertőződés vagy oltás útján alakulhat ki - a szerk.)
Ugyanakkor – figyelmeztetnek – egyelőre nem lehet megjósolni, hogy az immunitás mennyire akadályozza meg vagy legalább csökkenti a vírus továbbadását.
Drónok, biztonsági kamerák, illetve az embertársaikról készségesen jelentő emberek is az iráni hatalom eszköztárába tartoznak, ha a fejkendőviselésről van szó. 
