Azt már eddig is tudtuk, hogy a koronavírus elleni védőoltás nagyon ritkán, de járhat súlyos, akár halálos szövődményekkel is. Lapunk is több alkalommal beszámolt arról, hogy például az AstraZeneca vakcinája vérrögképződést okozhat az agyban – ennek veszélyét már fel kell tüntetni az oltóanyag "nagyon ritka mellékhatása"-ként.
Szakértők és egészségügyi szervek (például az Európai Gyógyszerügynökség) ugyanakkor azt is rendszeresen hangsúlyozzák, hogy a vakcinák előnye – a Coviddal szembeni védettség – messzemenően meghaladja az esetleges rizikókat, a súlyos mellékhatások száma pedig nagyságrendekkel kisebb a koronavírusos halálesetekénél.
Az oltást elfogadók általában éppen azért vagy azért is hajlandók beoltatni magukat, mert szintén úgy vélik, hogy
az esetleges mellékhatások jóval kisebb veszélyt jelentenek, mint a koronavírussal szembeni védtelenség.
Felismert mellékhatások
A közelmúltban ugyanakkor újabb kutatások és statisztikák láttak napvilágot a védőoltások mellékhatásairól – ezeket ismertetjük most a Die Welt cikke alapján.
Németországban 108 millió Covid elleni vakcinát adtak be, ezek közül 172 ezer esetben érkezett jelzés mellékhatásokról vagy komplikációkról az oltások biztonságát felügyelő Paul Ehrlich Intézet szeptember végi összesítése szerint.
Nagyon ritka, súlyos, rövid időn belül fellépő mellékhatásokat is felfedeztünk, amikre rögtön reagáltunk szabályozással, hogy tovább csökkentsük a kockázatokat
-mondta Klaus Kichutek, az intézet vezetője a német lapnak. Ilyen mellékhatás például a már említett trombózis a vektor alapú vakcináknál, illetve az mRNS-vakcinákhoz köthető szívizomgyulladás, amely elsősorban fiatal férfiaknál léphet fel.
A sinus (agyi vénás) trombózist hamar megértettük, így ma már fel tudjuk ismerni és ennek megfelelően kezelni tudjuk
- véli Andreas Kastrup, egy brémai neurológia főorvosa. Persze voltak – és ezt nem szabad elhallgatni – tragikus, halállal végződő esetek is, amelyek – mint fogalmazott – nagyon foglalkoztatják őket.
Kastrup ugyanakkor szintén úgy véli, hogy a Covid elleni védőoltás előnyei egyértelműen többet nyomnak a latba – a főorvos két, 15 illetve 18 éves fia is felveszi a harmadik oltást.
Bár a mellékhatásokat jelentő rendszer Németországban működik, van egy gyenge pontja: aligha lehet vele kimutatni, hogy az oltásoknak van-e bármilyen hatásuk a nagyon gyakori betegségekre. Ha például növelnék a szívinfarktus kockázatát, azt ezekből az adatokból aligha lehetne kiolvasni, hiszen aligha jelenti minden orvos, ha páciense az oltás után valamikor infarktust kap, ha az más tényezőkkel is magyarázható.
Ráadásul – írja a Die Welt – a patológusok sem képesek minden betegségnél kimutatni, hogy annak köze van-e az oltáshoz.
A spontán bejelentések rendszerével az a probléma, hogy nincs kontrollcsoport
- véli Ben Reis, a Harvard Egyetem Predictive Medicine Group nevű csoportjának vezetője, aki egészségügyi kockázatok elemzésével foglalkozik.
Mekkora a kockázat?
Hozzá hasonlóan számos tudós elemzi több millió ember egészségügyi adatait azért, hogy pontosabb képet kapjon az összefüggésekről. Egy brit, a Nature Medicine-ben publikált tanulmány 38 millió ember adatait értékelte a szívbetegségek gyakorisága szempontjából – a többi közt arra jutottak, hogy
egymillió, Modernával beoltott embernél tíz plusz olyan esetet jegyeztek fel, amikor kórházi kezelésre volt szükség szívizomgyulladás miatt, vagy meg is halt a beteg.
A 40 év alattiaknál 15 plusz ilyen esetet regisztráltak, ezen belül háromnál volt érintett Biontech-vakcina.
Egy másik, a New England Journal of Medicine-ben publikált tanulmány pedig arra jutott, hogy
100 ezer beoltott közül átlagban egynél lép fel szívinfarktus a vakcina felvétele után. Covid-fertőzés után viszont 25 plusz infarktust regisztráltak.
Ben Reis szerint lesznek még további elemzések, amelyek hosszabb időszakot fednek majd le az oltás után. Ugyanakkor szerinte valószínűtlen, hogy a már lezárult immunreakció utáni hónapokban komolyabb jelek bukkannak majd fel.
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
