Nemcsak elsők, de utolsók is kevesen akarnak lenni az oltás során

Az oltási terv, amelyet Orbán Viktor április 9-én vázolt fel, rendkívül egyszerű: május elejéig 4 millió, majd 7-10 nap alatt rohamtempóban 5 millió, a hónap közepén 6 millió fő oltása történik majd meg, és június elején 7 millió főt is „képesek leszünk beoltani”. Az ütemterv 5 millió beoltottnál tart, de ennyien még nem is regisztráltak. Igaz, ezt újabb korosztályok bevonásával is lehet növelni: nemrég a 16-17 évesek tudtak regisztrálni, és már május végén engedélyezhetik a 12-15 évesek oltását is a Pfizer vakcinával.

Beszéljenek a számok: hogyan állunk most?

Jelenleg 4,9 millióan regisztráltak és több mint 4,34 millióan kapták már meg legalább az egyik oltást. Ez azt jelenti, hogy 16 éves és a feletti korú lakosság (akik jelenleg regisztrálni tudnak) 59,4 százaléka regisztrált már.

Az egyik felmerülő kérdés tehát kissé leegyszerűsítve az, hogy 10-ből 4 ember miért nem regisztrált eddig az oltásra. A KSH már több mint fél éve, 2020. november 30-ától mér oltási hajlandóságot, akkor még kevesebb mint 15% volt biztos abban, hogy beoltatná magát.

Ez a szám május elejére teljesen megváltozott: 64,2 százalék tervezi vagy kapta már meg az oltást. Ezzel párhuzamosan az oltást elutasítók száma 35,6 százalékról 16,6 százalékra csökkent. Az oltási kedv a KSH adatai szerint azonban megtorpant, április 19–25. között többen akartak oltakozni (64,8%), mint az utána következő héten (64,2%).

Ha az általános oltási kedvet nézzük, a kötelező oltásokkal kapcsolatban legalábbis, Magyarország a világon és az EU-n belül is igen jól áll: a kötelező MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola elleni) ellen 99 százalékos volt az ország átoltottsága 2017-ban: ez ekkor Olaszországban 83 százalékos, Romániában mindössze 76 százalékos volt.

Az egyik legfontosabb kérdés annak kapcsán, hogy ki szeretne és ki nem szeretne oltást, az, hogy pontosan mire is keressük a választ. Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy vannak-e veszélyei a vakcináknak, a válasz természetesen igen, vannak. (Vakcinatípusonként és országonként rendkívül eltérő véleményekkel találkozhatunk, hogy ez a veszély mennyire komoly: Dánia leállította az AstraZeneca oltás használatát, Portugália, Olaszország, Franciaország és mások 60 év alatt nem oltanak vele, míg itthon megkötések nélkül bárki regisztrálhat rá 18 év felett.)

Ha az a kérdés, hogy a Covid-19 vírus vagy egy vakcina a nagyobb rizikó, szinte mindenki egyetért, hogy a vírus (kivéve egyesek azok közül, akik átestek már a vírusfertőzésen és nem akarnak oltatni). Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a veszély mértéke sem konstans. Az egyre nagyobb átoltottsággal elvileg a fertőzés elkapása jelenleg jóval alacsonyabb, mint egy hónappal ezelőtt. Ráadásul az esetleg súlyosan megbetegedők is jobb kilátásokkal néznek szembe a kórral, hiszen az egészségügy is kevésbé van leterhelve.

Mik a fő okai oltásregisztráció elutasításának?

Az utóbbi több mint egy évben rendkívül nehéz volt kiszűrni a „háttérzajt” a valós, fontos információk között. Ezzel nemcsak a híreket követők, de az azokat létrehozók, sőt, a tudósok és a tudományos közösség is meg kellett, hogy küzdjön: nem mindig sikerrel. Szinte mindent és az annak ellenkezőjét is hallottuk már.

Azonban a megjelenése óta (hosszú távon) a koronavírus világjárvány semmilyen problémát nem oldott meg. Itthon például az állami szervekbe és adatvédelmi politikájukba vetett hitet: több, egyébként oltáspárti személy sokáig nem regisztrált az alacsony bizalom következtében. Ezeknek a személyeknek a legfőbb aggálya adatvédelemmel kapcsolatos volt (többeknek csak úgy sikerült regisztrálniuk az oldal indulásakor, ha beleegyezésünket adtuk, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda véleménykérés és tájékoztatás céljából kereshesse az érintettet).

Másokat a regisztrációs folyamat azon része ijesztett el, hogy a regisztráció után a felajánlott vakcina elutasítása esetén a „sor végére” kerül majd vissza az illető: amely akár rosszabb is lehet, mint a későbbi regisztráció. Érdemes leszögezni, hogy ezek az akadályok azonban mára nagyjából elhárultak.

Mik a fő okai az oltás elutasításának?

A nagy többség nem akar első oltott lenni. Egy új egészségügyi innováció pedig sokak szemében kísérlet: erre nagy mértékben ráerősített az „emberkísérlet” szó, amelyet sokat hallottunk a „keleti” vakcinák kapcsán. Az a kormánypropaganda véleményével ellentétben nem tesz valakit oltásellenessé, hogy dokumentációt és Európai Gyógyszerügynökségi jóváhagyást szeretne. Sőt, az oltásellenes szóval azokat jellemeztük a Covid előtti időszakban, akik a kötelező oltásokat elutasítják.

De a WHO által is megerősített kritikák egyes ellenzéki politikusok szájából az általános bizalmat is rombolhatták vakcinák irányában. Egy március végi Public felmérés egyébként azt mutatta, hogy az ellenzéki szavazók közül többen (59%) akkor oltakoznának, ha választott vakcinával tehetik ezt meg, míg a kormánypártiak között ez a szám 51 százalék volt. Igaz, az „inkább nem” válasz is magasabb volt az ellenzékiek körében (23% vs. 16%). A politikai pártpreferenciák azonban igen sokat számítanak a vakcinatípusok elfogadása körében: a felmérés szerint a fideszes érzelműek 75 százaléka elfogadta volna a Sinopharmot, míg a jobbikosok mindössze 18 százaléka.

Politika és egészség

A koronavírus-járvány hatásai, kezelése mind a lezárások, mind gazdasági támogatásban, mind a vakcinák eredetében politikai és geopolitikai témák lettek. Mégsem mondhatjuk azt, hogy a Kína- és az Oroszország-ellenesség az egyetlen vagy a fő oka az ezen vakcinák magasabb elutasítottságának. Az ember saját döntése az oltakozás egy bizonyos vakcinával. Nézzük, milyen érvek mentén döntöttek úgy sokan, hogy nem adattak be oltást.

„Szeretnék oltatni, de a legjobb vakcinával”: április 30-a, péntek, jól megmutatta, hogy nagyon sokan akár órákig is sorban álltak azért, hogy esélyük legyen a Pfizer vakcinára. Valószínűsíthető, hogy a jelenleg több mint félmillió regisztrált, akit még nem oltottak be, gyorsan oltakozna, ha elég Pfizer (és Moderna) állna rendelkezésre. Valószínűleg az is meggyorsítaná a hezitálók oltását, ha az Európai Gyógyszerügynökség elfogadná a Szputnyik és / vagy a Sinopharm vakcinát.

„A korlátozások tönkreteszik az életet” – ettől a mondattól nem vezet egyenes út az Covid oltás ellenességig, sőt, alapvetően a kormány fő üzenete az, hogy az oltás, (és csak az oltás) hozhatja vissza a korábbi életünket. Sokan azonban elutasították a korlátozásokat, és most erre még egy lapáttal rátesznek, amikor az oltást sem akarják elfogadni.

„Én minek oltsam be magam, ha mindenki más már megkapta az oltást?” Ez az érv egyre inkább jelen van, mióta a harmadik hullám gyors leszállóágban van, ezzel párhuzamosan az ország nyit, a tavaszi meleg megérkezik, így könnyebb elfeledkezni azt egész vírushelyzetről. Nemcsak elsők, de utolsók is kevesen akarnak lenni az oltás során.

„A családtagjaim / ismerőseim / barátaim rosszul lettek tőle.” Ahogy az egyik legkomolyabb motiváció az oltásra az ismerősök, barátok, családtagok komoly betegsége, esetleg halála (minden 1000 főből már több mint 3 halt meg Covidban az utóbbi egy évben Magyarországon), van, akit az erős mellékhatások, és vélt vagy valós egészségügyi következmények tántorítanak el az oltástól.

„Nem ismerjük a hosszú távú hatásokat. Nem akarok kísérleti nyúl lenni.” Tény, hogy nem ismerjük az oltások hosszú távú hatásait. Többen terhesen, magzatukat féltve nem szeretnének oltani, többen éppen azért, mert senki nem garantálja nekik, hogy később gyereket tudnak majd vállalni. Itt mindenképp meg kell, hogy jegyezzük, hogy nemcsak a vakcinák, hanem a Covid hosszú távú következményeit sem ismerjük pontosan. Azonban utóbbi kapcsán több információ áll rendelkezésre, hiszen számos poszt-Covid következményről vannak tapsztalatok.

„Egészséges vagyok, az immunrendszerem jó. Nem akarok oltatni.” - ez a gondolkodás a járvány elején több létjogosultsággal bírt (az első 1000 halálos áldozat közül 21-en voltak 50 év alattiak, kettőjük kivételével komoly alapbetegségeik voltak a hivatalos tájékoztatás szerint), míg a legutóbbi 1000 áldozat közül már több mint kétszer ennyien, 49-en voltak 50 év alattiak, az alapbetegségek pedig sokkal kevésbé tűnnek súlyosak (elhízás, magas vérnyomás) vagy relevánsnak (autizmus) a hivatalos tájékoztatás szerint. Az első hullámban a 60 év alattiak aránya 6,7 százalék volt, amely 8,9 százalékra nőtt a második hullám alatt, majd 12,3 százalékra a harmadik hullám során (március 9-éig). Március 31-ig a koronavírusban elhunytak életkora 72,9 évre csökkent, ez az első hullám során 77,5 év volt. Az alapbetegség(ek)ben nem szenvedő elhunytak száma 1 százalékról (első hullám) 3 százalékra nőtt (harmadik hullám, március 31-ig). Kevesebb figyelmet kapott a médiában, de sokak szerint a brit variáns egy teljesen más vírus volt, ezért az ellene való védekezés is egészen máshogy kellett, hogy kinézzen.

„Influenza ellen sem oltunk, pedig van oltás” – az első hullám lezárásai alatt terjedt el Magyarországon az elmélet, hogy a Covid-19 valójában nem veszélyesebb egy influenzánál (amit sokan a megfázással kevernek össze). Bár a számok sajnos mást mutatnak, máig is vannak, akik túlzásnak érzik mind a lezárásokat, mind az oltást.

És léteznek igen elvadult elméletek is: vannak, akik szerint a Covid, a korlátozások, az oltás mind Bill Gates ördögi terve, a vakcinával chipet ültetnek az emberbe, mindez kizárólag gyógyszerbiznisz vagy politika, valamilyen háttérhatalom terve stb.

Nyájimmunitás: ki fog-e alakulni, és ha igen, mikor?

A már említett oltási terv alapján 2,5 millió beoltottól ismét kinyitottak a boltok, 3,5 millió beoltott elérésével pedig szabad lett többek között a teraszokat maszk nélkül használni, az oltással és védettségi kártyával nem rendelkezők számára is. Ha logikusan gondolkodunk, ez azt kell, hogy jelentse, hogy a 3,5 milliós szám már valamiféle védelmet, nyájimmunitást feltételez.

A következő lépcső a 4 millió fős beoltott, amit sikerült éppen május elseje előtt elérni, ezután közvetlenül már maszk nélkül is részt lehet venni focimeccseken, igaz, csak védettségi kártyával. Ehhez hozzátéve, hogy a harmadik hullám közel olyan gyorsan tünedezik el, mint ahogy érkezett, sokan fellélegeznek, azt gondolva, hogy a célegyenesben vagyunk.

Eközben azonban az oltási terv is 7 millió beoltottat vizionált. Egyértelműen senki nem tudja jelenleg, hogy elérhető-e a nyájimmunitás az új típusú koronavírus esetében, és ha igen, milyen mértékű átoltottságra van szükség, de a tudományos közösségben 70-90 százalékot szoktak említeni. Ez Magyarországon 6,87 – 8,79 millió fő védettségével (oltás, víruson áteséssel keletkező védettség) lenne reális.

Az oltás az egyetlen megoldás?

Mint tudjuk, bizonyos betegségekre (eddig még) nem sikerült vakcinát kifejleszteni, ilyen például a HIV / AIDS is. Az utóbbi egy évben is többször szárnyra kaptak olyan hírek, hogy a Covid-19 vírus ellen sem lehetséges vakcinát kifejleszteni. Ha ez így lenne, akkor soha nem lehetne korlátozások nélkül élni és örökké velünk maradna a vírus?

A válasz minden bizonnyal nemleges. Azonban mindezt egy oltási kampány közepén kijelenteni kockázatos, kontraproduktív lehet. Azonban a tények vagy vélemények elhallgatásának szintén lehetnek ilyen hatásai. Március 31-én Orbán Viktor azt nyilatkozta, hogy „Egyetlen orvosság van a vírus ellen, az oltás”. Ennek némileg ellentmond, hogy Portugália négylépcsős nyitási tervének negyedik lépése (edzőtermek, 50%-os kapacitású esküvők, keresztelők, éttermek, kávézók, cukrászdák nyitva, ahogy az iskolák, egyetemek, mozik, üzletek is) is megtörtént, pedig még csak a lakosság 28 százaléka kapta meg az első és 11 százaléka a második oltást. Nincs ez másképp Dánia esetében sem, ahol még csak a lakosság 26 százalékát oltották be, azonban már április 21-e óta lehet többek között moziba, színházba, étterembe menni.

Diszkrimináció a védettségi kártya?

Különösen azok között, akik a koronavírus oltás ellen vannak, népszerű elmélet az, hogy a védettségi igazolványosok előjogai diszkriminálják őket. Mivel az oltás nem kötelező (április 2-án Orbán Viktor úgy nyilatkozott, nem is lesz az, mivel nem diktatúrában élünk), szerintük nem szabályos jogilag, ezzel egyébként a TASZ is egyetért: szerintük alaptörvény-ellenes, diszkriminatív szabályozás került bevezetésre.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium-helyettese úgy reagált, hogy a védettségi igazolvány nélkül még felének sem lenne lehetősége a beindult szolgáltatásokat igénybe venni, így ez nem törvényellenes.

Azon felül, hogy a jog betűje szerint a védettségi kártya intézménye mennyire támadható, sokak szemében komoly megosztás szimbóluma lett, különösen egyes, érthetetlen esetekben (mint az állatkert látogatása). Szintén nem segít, hogy sokan nem kapták meg a védettségi igazolványukat, mint például a külföldiek, akik oltás után sem jutottak védettségi kártyához és erre a válasz Gulyás Gergelytől az volt, hogy az itt élő, dolgozó, adózó külföldiek eddig jogellenesen kapták meg az oltást.