Augusztus utolsó napjaiban írtunk utoljára a ritkaföldfémekről, és azóta újabb 15-16 százalékos emelkedést mutattak fel az ezekre specializálódott ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok). Nem csoda, hiszen az amerikai-kínai vámháború októberben kis híján újra eldurvult, a középpontban pedig ismét ezek az értékes, stratégiai fontosságú nyersanyagok álltak. A helyzet azóta sem rendeződött teljesen, a feszültség továbbra is tapintható.
Kilencven százalékos árfolyamnyereség
A hosszabb ideje létező, VanEck-féle ritkaföldfém-alap (REMX) Donald Trump amerikai elnök megválasztása és vámháborúja közepette kezdetben, hónapokon keresztül egyáltalán nem emelkedett. A nyár elejéig inkább csak esett, a június elejei mélypontról viszont azután több mint 90 százalékkal ment fel mostanáig, minden bizonnyal elsősorban a politikai fejlemények hatására.
Az új mumus az ittrium
Most az ittrium 1500 százalékos áremelkedése okoz problémákat a chipgyártóknak, amit szintén az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború okozott. Ugyanis 12 hónap alatt nyolc dollárról 126 dollárra emelkedett az ára kilogrammonként. Ez az ittrium történetének legmagasabb árszintje a Bloomberg adatai alapján. Márpedig ez az anyag nélkülözhetetlen a félvezetőgyártáshoz.
A Washington és Peking közötti vita már áprilisban tetőzött, amikor Donald Trump vámokat vetett ki az Egyesült Államok összes kereskedelmi partnerére. A csúcspontja az Egyesült Államokba behozott kínai árukra kivetett 145 százalékos vám és az amerikai termékekre kivetett 125 százalékos importvám volt. A két fél végül kereskedelmi tárgyalásokat kezdett, amelyek eredményeként ezek a feszültségek oldódni látszottak – foglalta össze egy informatikai szaklap.
Lázasan keresik az új beszerzési forrásokat
Ám Kína október elején hirtelen szigorú exportkorlátozásokat vezetett be a ritkaföldfémekre (ami egyébként a részvénytőzsdéken és a kriptovaluta-piacon is jelentős áreséseket okozott), amire az USA is válaszlépéseket tett. A két fél végül rájött, hogy ez senkinek sem tesz jót, ezért egyéves „vámfegyverszünetben” állapodtak meg, így Kína felfüggesztette a ritkaföldfém-exportra vonatkozó legújabb intézkedéseket. Az egyes ritkaföldfémek amerikai exportjára vonatkozó, még áprilisban bevezetett tilalom azonban továbbra is érvényben van, így a kínálat még mindig szűkös.
Emiatt az ittrium ára tovább emelkedik, miközben az Egyesült Államok és szövetségesei alternatív forrásokat keresnek. Jelenleg az Egyesült Államok ritkaföldfém-szükségletének több mint 90 százalékát Kínából szerzi be, de a kaliforniai Mountain Pass projekt keretében saját hazai forrásainak bővítésén is dolgozik. Ausztrália is több ritkaföldfémet próbál kinyerni bányászati hulladékaiból, Kanada pedig új ritkaföldfém-bánya megnyitását tervezi.
Nemsokára megoldódik a krízis?
Az Egyesült Államok az összes felhasznált ittriumot importálja, amelynek 93 százaléka közvetlenül Kínából érkezik, a fennmaradó rész pedig Kínában előfeldolgozott összetevőkből áll – írja a Reuters az Amerikai Geológiai Szolgálat jelentésére hivatkozva. Ez azonban hamarosan megváltozhat az indianai székhelyű ReElement Technologiesnek köszönhetően, amely decemberig évi 200, vagyis havi 16 tonna ittrium-oxid gyártását tervezi, majd márciusig évi 400 tonnára növeli a termelést. Az Egyesült Államok 2024-ben becslések szerint 470 tonna ittriumterméket importált.
Az EU sem alszik a német N-Tv.de tudósítása szerint, Ausztráliában bányászati projektekben való közvetlen részvétellel kívánja biztosítani nyersanyagellátását. Ezt Maros Sefcovic, az EU kereskedelmi biztosa jelentette be Melbourne-ben megemlítve, hogy hamarosan közzéteszik az EU által támogatott projektek listáját. Az EU ezzel biztosítani kívánja a hozzáférést olyan kritikus fontosságú ásványi anyagokhoz, mint a lítium és a ritkaföldfémek, amelyek döntő jelentőségűek a mesterséges intelligencia és a védelem területén.
Ausztráliában tolonganak a kérők
Ausztrália jelentős mennyiségű fontos ásvánnyal (lítium, nikkel, kobalt, neodímium) rendelkezik. Nyersanyagainak nagy részét azonban Kínába exportálja, amely jelentős feldolgozási kapacitással bír, ezért is uralja a világpiacot sok anyag piacán.
A nagy ipari nemzetek, mint az USA, Németország és Japán, jelenleg diverzifikálják ellátási láncaikat. Japán már létrehozta saját tartalékát a stratégiai nyersanyagok számára. Az USA pedig fémfinomítókba és más feldolgozási technológiákba fektet.
Brazil kitermelés rohammunkában
Eközben a Yahoo Finance egy másik kontinensre kalauzol bennünket: a Brazilian Rare Earths (BRE.XA) cég Brazília északkeleti részén szerzett földterületet, amely állítólag globálisan is jelentős ásványi tartalékokkal rendelkező zóna, és „jelentős mennyiségű nehéz és könnyű ritkaföldfém található” itt. 2028-ban kezdődhet meg a ritkaföldfémek kitermelése, majd 2030-ra elkészül a feldolgozóüzem, ami jelentős eredmény lenne. A Jefferies amerikai befektetési bank szerint ugyanis 10-15 évbe is beletelhet, mire egy bányászati projekt életképessé válik.
„Kína nem ritkaföldfémeket akar eladni, hanem autókat” – mondta Bernardo da Veiga, a BRE vezérigazgatója, utalva arra, hogy Kína magasabb haszonkulcsú késztermékeket akar eladni a világnak, nem pedig olcsó nyersanyagokat. Több autót akar eladni a globális piacon, ezért távol tartja a ritkaföldfémeket a versenytársaitól. Ezért nagy szükség van olyan nyugati vállalatokra, amelyeknek Kínán kívül vagy baráti országokban vannak lelőhelyeik.
Robotokhoz és drónokhoz is kell
A BRE nem az egyetlen ilyen vállalkozás Brazíliában; maga az amerikai kormány is befektetett a közép-brazíliai Serra Verde projektbe.
„A ritkaföldfém-mágnesek iránti kereslet várhatóan jelentősen növekedni fog, amit az elektromos járművek gyártása, a robotika és a fejlett légi mobilitás ösztönöz” – írta Mitch Ryan, a Jefferies elemzője. Az Egyesült Államokban a mágnesek iránti kereslet 2035-re ötszörösére nőhet, a robotika és újabb rokon technológiák, például a drónok és a humanoid robotok terjedése miatt.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Bóka János számolt be róla. 
