Konstruktív hozzáállást tapasztalt Washingtonban Kirill Dmitrijev, elégedetten repülhetett haza Moszkvába.

A Trump által billió dolláros üzletnek titulált ritkaföldfém-megállapodás hívószava az ukrajnai tartalékok kiaknázása. Kérdéses, hogy egyáltalán létezik-e az ukrán kincsesbánya, mert a számok alapján ez nem egyértelmű.

Elszámolta magát az ukrán elnök országa ásványkincseinek felkínálásával. Mi sült ki a nagyon csúnya fordulatot vett alkudozásból?

Nem kap az Egyesült Államok hozzáférést Ukrajna ritkaföldfémkészleteihez, akkor se, ha ez lenne a béke ára.

A 2009-ben elnyert önrendelkezés óta nem Dánia, hanem maga Grönland rendelkezik saját ásványkincsei felett. Már bányászati engedélyeket is kiadott az önkormányzat, de ezek megszerzésében eddig nem jeleskedtek az amerikaiak.

Oroszország Ukrajnában valójában a nyersanyagokért harcol? Főleg a lítiumért, amellyel térdre kényszeríthetné Európát?  Ez a háború egyes szakértők és politikusok szerint főként a nyersanyagokról szól. Így Oroszország pénzügyileg sokkal, de sokkal többet szerezhet meg Ukrajnától, ha nyer, mint amennyit béke esetén veszítene – állítják. Összeesküvés-elmélet, vagy gazdasági tény?

A ritkaföldfém-lelőhelyek igen ritkák. Annyira, hogy világpolitikai kérdés az e nyersanyagokhoz való hozzáférés. Most Finnországban fedeztek fel új lelőhelyet, az év elején pedig Svédországban, így végre csökkenhet Európa kóros függése a főleg kínai importtól. 

Egy jelentés szerint az energetikai átállást fémhiány nehezítheti, árrobbanást okozva, hacsak az igencsak lemaradt nyersanyagipari beruházások nem emelkednek. Vagy új technológiai eljárásokat nem találnak. Ám az ilyen előre bejelentett meglepetések többnyire el szoktak maradni.

A vártnál alacsonyabb hazai infláció már nem sokkal tudta befolyásolni az éves átlagot, így a PMÁP-ok következő kamata elérheti a 16 százalékot. A forint is erősödésnek indult a hírre, a BUX-ot pedig az OTP húzza. Átlépte az 1900 dollárt az arany, a magyarok 14 százaléka használt már kriptodevizát.

Kivárás észlelhető a piacokon a kiemelt fontosságú amerikai foglalkoztatási adat előtt, nincs egyértelmű irány Európában. A BUX kissé emelkedik, a forint stabil, feltűnést a 4ig és az AutoWallis okozott. Önként adakoznak a kínai internetes óriások, izgalmas a ritkaföldfémek szektora.

Grönland ritkaföldfémei Amerikának és Európának is esélyt jelentettek volna arra, hogy visszanyerjék az ellenőrzést a stratégiai erőforrás felett. A klímaváltozás miatt a csupán 56 ezer lakosú Grönland már évekkel ezelőtt a geopolitikai csatározások középpontjába került. Káncz Csaba jegyzete.

Kellemes a hangulat Európa tőzsdéin, amit a gyorsuló ütemű oltásokkal és a várható gazdasági kilábalással magyaráznak. A BUX inkább stagnál, a forint gyengülése viszont megállt. Növelte részesedéseit a Soros Fund, bár egyszerre shortol és longol is. A blokkláncra költözne a WallStreetBets.

Körülbelül annyit esnek ma a tőzsdék, amennyit tegnap emelkedtek, miközben a gazdaságból vegyes hírek érkeztek. Újabb hullámokat vet a GameStop-botrány, a Robinhood alkalmazásnak emiatt azonnal egymilliárd dolláros tőkeemelésre és legalább félmilliárdos hitelfelvétel volt szüksége. A BUX átlagon felül teljesít. Újra meglódult a bitcoin, 16 százalékos pluszban áll.

Új frontvonal nyílhat meg az amerikai-kínai kereskedelmi háborúban. Canberra és Washington közös erővel kívánja felvenni a harcot a frissen felemelkedő keleti nagyhatalommal, megakadályozandó, hogy Kína monopolizálja a stratégiai fontosságú ritkaföldfémek és ásványi anyagok kitermelését. Az ausztrál kormány már lépett is, és 15 bányászati helyszínt jelölt meg kiemelt projektként.

Hát persze, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi háború volt az indexek testes, Európában 1,5-2, az USA első kereskedési óráiban „csak” 1 százalék alatti százalékos zuhanásának a fő oka. De az Olaszország és az Európai Unió közötti purparlé is közrejátszott, nevezetesen, hogy akár 3,5 milliárd eurós bírságot is kaphatnak a taljánok amiatt, hogy nem tudták a Brüsszel által elvárt szintre levinni az államadósságukat.

Az EU is csatlakozik az Amerika és Japán által a Kereskedelmi Világszervezethez benyújtandó új keresethez, amelyet Kína ellen, a ritkaföldfémek exportkorlátozása miatt indítanak. Az akciót az amerikai elnök jelenti be. Ezután Pekingnek 10 napja marad a válaszra és 60 napon belül tárgyalásokat kell kezdenie a keresetet benyújtó országokkal.

Eddig egy tucat német nagyvállalat csatlakozott ahhoz a tervezett szövetséghez, amelynek célja, hogy külföldi forrásokból hosszú távon is biztosítsa a német ipar stabil nyersanyag-ellátását - jelentette a német Handelsblatt az MTI szerint.