Valójában a fehér aranyért folyik a háború Ukrajnában?

Nyugaton az orosz-ukrán háborút gyakran úgy tekintik, hogy Oroszország csak veszít rajta, de az orosz nézőpont  más – írja a német N-Tv.de. Oroszország gazdasági nyereség- és veszteségkalkulációi eltérő képet mutathatnak.

Oroszország pénzügyi-gazdasági veszteségei a háború és a Nyugat által bevezetett szankciók miatt Kamala Harris amerikai alelnök becslései szerint 2025-re várhatóan mintegy 1,3 billió (13 000 milliárd) dollárt tesznek ki. Ebből a közvetlen pénzügyi költségeket jelenleg mintegy 250 milliárd dollárra becsülik.

Véres csaták a “fehér aranyért”?

A frontvonalból jövői jelentések, különösen a Donbasszból, elpusztított erdőkről és lerombolt falvakról számolnak be, de a földben rejlő kincsekről nem. Pedig gyakran éppen ezek az okai a harcoknak. Az oroszok például több mint két éve próbálják meghódítani az ukrán kisvárost, Kurakhovét, ahol a Sevcsenko-lelőhelyen több százmilliárd dollár értékű lítium van – állítja a német lap.

Néhány héttel az orosz invázió kezdete előtt, 2021 decemberében az ukrán kormány az ausztrál European Lithium vállalatnak adta a lelőhely bányászati jogait, a kínai Chengxin Lithium vállalat kérelmét pedig elutasították. Később, 2023 nyarán a European Lithium kijelentette, hogy nem tart igényt a továbbiakban a Sevcsenkovszkoje mezőre, mert túl közel van a frontvonalhoz.

Lítium nélkül gondban leszünk?

A lítiumot “a jövő anyagaként”, “fehér aranyként” és “a 21. század olajaként” is jellemzik. Ez a könnyű fém, a lítiumion-technológa az energetikai átmenet és az elektromobilitás megvalósításához szükséges. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke március végén tartott beszédében arra figyelmeztetett, hogy az európaiak nagymértékben függnek a Kínai Népköztársaságból származó lítiumtól, amelynek 97 százalékát onnan importálják.

Az elektromos autókat működtető akkumulátorok 2050-re 17-szeresére növelhetik a lítium iránti keresletet – mondta von der Leyen. Ha Kína korlátozza a lítium exportját, akkor az nagy probléma lehet – figyelmeztetett Robert Habeck gazdasági miniszter is 2023 júliusában.

Az ukrán lítium segítségével az Európai Unió nagymértékben csökkenthetné a kínai beszállítóktól való függőségét. Egy ukrajnai iparági szövetség, a NEIAU szerint Ukrajna a feltárt európai lítiumlelőhelyek egyharmadát adja. Így Kínának sem gazdasági érdeke Ukrajna teljes gazdasági integrációja az EU-ba, vagy Ukrajna területi integritásának garantálása. (Valamint a Kína vezetésével folyó béketárgyalásoknak sem lenne sok értelme.)

Az ukrán lítiumvagyon regéje

A nagy értékű ukrán lítiumlelőhelyekért folyó háború teóriája más sokszor előkerült a sajtóban az utóbbi több mint két évben, még olyan neves lapokban is, mint a The New York Times vagy a német ZDF. Ám még ha új lelőhelyeket is fedeztek fel mostanában, az ukrán lítiumkészletek nem tűnnek igazán kiemelkedőnek. A világ legnagyobb lítiumkészletei a sajtó szerint Chilében, Ausztráliában, Argentínában, Kínában, az USA-ban, Kanadában, Brazíliában stb. találhatók – az európai listavezető pedig Portugália.

Még a Yahoo Finance 15 országot tartalmazó listájára sem sikerült felkerülnie keleti szomszédunknak. Így az az elmélet, hogy a háború főleg a lítiumért folyna, sántítani látszik. (Egyes források szerint ugyanakkor az ukrán kitermelés nagy előnye, hogy viszonylag kevéssé rombolná a környezetet, ami más országokban sok problémát, komoly lakossági ellenállást okoz.)

A lítiumhiány-pánik ellen szól az is, hogy új technológiák is feltűntek a láthatáron, amelyektől remélik a kitermelhető lítium mennyiségének növelését és környezetbarátabb kitermelési eljárások elterjedését. Röviden, az olcsóbb és zöldebb lítiumot. (Erről írt például a Mining.com.) A lítiummal kapcsolatos tőzsdei cégek áralakulása is inkább arra utal, hogy pániknak, hiánynak mostanában már kevés nyoma van ezen a piacon (lásd a fenti grafikont).

Ha nem lítium, akkor valami más?

A kanadai SecDev kutatóintézet tanulmánya szerint Oroszország legalább 12,4 billió (12 400 milliárd) dollár értékű energiahordozót, fémet és más ásványi anyagot ellenőriz a megszállt ukrajnai területeken. Köztük 41 szénmezőt (Ukrajna szénlelőhelyeinek 63 százalékát), 27 földgázmezőt, kilenc olajmezőt, hat vasérclelőhelyet, két titánérclelőhelyet, egy stroncium- és egy uránlelőhelyet, egy aranylelőhelyet és egy nagy mészkőbányát.

Ukrajna nemzeti természeti erőforrásainak összértékét több mint 26 billió dollárra becsülik.

Ritka nyersanyagok a láthatáron

Mások a ritkaföldfémeket és más kevésbé ismert nyersanyagokat emelik ki. A 30 stratégiailag fontos nyersanyagból, amelyek ellátását az EU kritikusnak minősíti, 22 nagy mennyiségben kitermelhető Ukrajnában, köztük titán, magnézium, vasérc, kaolin, mangán, cirkónium, grafit és sok más – írja az N-Tv.de.

Néhány hónappal az orosz invázió kezdete előtt az EU és Ukrajna aláírta a "Green Deal"-t, egy forradalmi átalakítási programot Ukrajna számára. Az ukrán gazdaság a világ legintenzívebb energiaigényű gazdasága volt, a legkevésbé hatékony és legdrágább hőerőművekkel.

A zöld energia is Ukrajnából jönne?

A megállapodás szerint az országnak 2060-ra klímasemlegességet kell elérnie. Az EU nyersanyag- és energiaszövetséget akart létrehozni Kijevvel, mivel Ukrajna hatalmas potenciálja és földrajzi közelsége miatt természetes partner a többi európai ország számára.

Ukrajna hatalmas területekkel rendelkezik a szélenergia-termelés bővítésére, nagy lehetőségekkel a fotovoltaikus rendszerek terén, és a zöld hidrogén Németországba és az EU-ba történő szállításához szükséges infrastruktúrát is ki tud építeni – idézik Andreas Kuhlmannt, a Német Energiaügynökség (Dena) vezetőjét.

Oroszország jövője a tét?

Az európai klímacélok és Ukrajna “zöld energiája” azonban egzisztenciális fenyegetést jelent Oroszország üzleti, megélhetési modelljére, ami a fosszilis tüzelőanyagok értékesítésén alapul. Gazdasági szempontból a háború mindenképpen megéri majd Oroszországnak, ha eléri háborús céljait. Ugyanis sokkal többet nyerhet a háborúval, mint amennyit békében elveszítene – foglalja össze a német lap.