Az energetikai átmenet (a tiszta energiára való átállás) következtében gyorsan növekvő kereslet a következő évtizedben több fémből is hiányt okozhat, hacsak nem növelik a bányászati beruházásokat – közölte az energiatermelők, fogyasztók és pénzintézetek egy globális csoportja.
A lítiumból, a nikkelből, a grafitból, a kobaltból, a neodímiumból és a rézből komoly ellátási hiány alakulhat ki, ami magasabb árakhoz vezethet. Ami késleltetheti a 2050-re kitűzött “nettó nulla” széndioxid--kibocsátási szint elérését – áll az Energia Átmeneti Bizottság (ETC) jelentésében, amit a Reuters idézett.
Nem nyitottak új bányákat
A hiány kockázatának csökkentése érdekében a bányáknak többet kellene termelniük, csakhogy a nagyszabású bányaprojektek üzembe helyezése akár húsz évig is eltarthat. Az elmúlt évtizedet pedig a feltárási és termelési beruházások hiánya jellemezte – mondja az ETC.
Néhány kulcsfontosságú nyersanyag, különösen a lítium és a réz esetében kihívást jelent majd a kínálat elég gyors növelése a következő évtizedben, hogy lépést tartson a gyorsan növekvő kereslettel – mondta Adair Turner, az ETC elnöke.
Komoly lépésekre lenne szükség
Az energiaátmenethez szükséges fémeknél az elmúlt két évtizedben az éves tőkeberuházások átlagosan 45 milliárd dollárt tettek ki. Szemben a 2030-ig becsült, évente szükséges 70 milliárd dollárral. A kormányoknak, a szabályozóknak, a gyártóknak és a fogyasztóknak együtt kellene működniük az újrahasznosítás növelése, az anyaghatékonyság javítása, az új bányákba való beruházás, valamint a környezetvédelmi és szociális előírások szabályozása érdekében - mondta Turner.
Az energetikai átállás 2022 és 2050 között akár 6,5 milliárd tonna nyersanyag előállítását is szükségessé teszi, amelynek 95 százalékát az acél, a réz és az alumínium teszi majd ki.
Hacsak új módszereket ki nem találnak
Az előrejelzés feltételezi, hogy a globális szén-dioxid-mentesítés érdekében agresszívan alkalmazzák a tiszta energiát hasznosító technológiákat, és a szükséges anyagmennyiség, valamint az újrahasznosítás nagyjából a közelmúltbeli tendenciákat követi.
Ha azonban sikerülne felgyorsítani a technológiai haladást, növelni a hatékonyságot, az újrahasznosítást, akkor a bányákból származó friss nyersanyag iránti igény végül 20-60 százalékkal is csökkenhetne – tette hozzá a jelentés.
Titok-e a titok, amit mindenki tud?
“Az energiaipari átmenethez kapcsolódó fémek, köztük a vas, a réz, az alumínium, a nikkel, a lítium, a kobalt, a platina, az ezüst és a ritkaföldfémek az előrejelzések szerint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák miatt vételi nyomásnak lesznek kitéve. A fotovoltaikus energia akár 40-szer több rezet is igényelhet, mint a fosszilis tüzelőanyagok elégetése, a szélenergia pedig akár 14-szer több vasat” – írja egy egyszerű mesterségesintelligencia-alapú kereső (a Brave browserben).
A befektetési világban azonban azok a bölcsességek, amelyeknek mindenki a birtokában van, amelyek ennyire elterjedtek, rendszerint nem szoktak működni. Ha valamiről mindenki azt hiszi, hogy nemsokára duplázódik az ára, akkor már ma fel fog menni durván 70-90 százalékkal. A köztudott tényezők szinte azonnal beépülnek az árfolyamokba.
A völgybe a hegyen keresztül kell menni
Más szakértők úgy vélik, hogy a technológiai haladás és a piaci verseny majd megoldja a problémákat. Az anyagtakarékosság, egyes nyersanyagok helyettesítése másokkal, az új eljárások megoldják a szűk keresztmetszetek problémáját. Az is igaz azonban, hogy rövid– és középtávon így is könnyen felléphet hiány, amely nagy árrobbanásokhoz vezethet.
Így járt például korábban az autók katalizátoraiban használatos ródium, amelynek árfolyama pár év alatt sokszorozódott, majd ismét töredékére esett vissza. (Bár még mindig viszonylag magas, lásd a második ábrát.)
A tőzsdék a jövőt igyekeznek árazni. Vannak arra utaló jelek, hogy már sok évvel ezelőtt megindult a spekuláció a jövőbeli technológiák nyersanyag-igényével kapcsolatban, és mára a lufi már le is eresztett. Erre utal például, hogy a szóban forgó fémek egy részét, a ritka földfémeket követő Vaneck Rare Earth/Strategic Metals ETF az utóbbi 12 évben elég nagyot esett. (Lásd az első ábrát.)
Néhány kapcsolódó EU-s ETF (tőzsdén kereskedett alap)
(Forrás: JustETF)
- Global X Lithium & Battery Tech UCITS ETF USD Accumulating
- HANetf Sprott Energy Transition Materials UCITS ETF
- L&G Battery Value-Chain UCITS ETF
- WisdomTree Energy Transition Metals
- WisdomTree Battery Metals
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Erről a Magyar Bankszövetség ülésén esett szó. 
