Reagált Kína az Egyesült Államok és Ausztrália között létrejött kritikus nyersanyag-megállapodásra, aminek keretében a két, nyugati szövetségbe tartozó ország 8,5 milliárd dollár értékű keretmegállapodást kötött. Az egyezményt sokan úgy értelmezték, mint ami Peking befolyását ellensúlyozná a globális piacon.
Kína szerint a ritkaföldfémekben gazdag országoknak „proaktív szerepet” kell vállalniuk a kritikus nyersanyag-ellátási láncok stabilizálásában – számol be róla a CNBC.
Fotó: Anna Moneymaker/Getty Images
A kínai külügyminisztérium szóvivőjét az Egyesült Államok és Ausztrália közötti megállapodásról kérdezték, amelyet Peking befolyásának ellensúlyozására irányuló lépésként értelmeztek.
„A globális termelési és ellátási láncok kialakulása a piac és a vállalatok döntéseinek eredménye” – mondta Guo Jiakun, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
„A kritikus ásványkincsekkel rendelkező, erőforrás-gazdag országoknak proaktív szerepet kell játszaniuk az ipari és ellátási láncok biztonságának és stabilitásának megőrzésében, valamint a normális gazdasági és kereskedelmi együttműködés biztosításában” – tette hozzá.
A ritkaföldfémek ásványokat jelentenek, amelyek az autóktól a félvezetőkig számos termék gyártásához nélkülözhetetlenek.
A kínai kereskedelmi minisztérium a hónap elején bejelentette, hogy kiterjeszti a ritkaföldfémek és a kapcsolódó technológiák exportjára vonatkozó korlátozásokat, hogy megakadályozza az ásványok „nem megfelelő felhasználását” katonai és hírszerzési célokra. Donald Trump válaszul bejelentette, hogy november 1-jétől 100 százalékos vámot vet ki a Kínából érkező árukra, a már érvényben lévő 30 százalékos sarcon felül.
A nyugati autóipari szervezetek figyelmeztetést adtak ki az új kínai exportkorlátozások miatt, mondván, hogy az intézkedések zavarokat okozhatnak az ellátási láncok működésében.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 2,67 pontos nyitás után emelkedett szerdán délelőtt. 
