Egyre nagyobb nemzetközi aggodalmat vált ki Kína döntése, amellyel áprilisban felfüggesztette több ritkaföldfém-ötvözet, mágnes és keverék kivitelét. A lépés számos globális iparág, köztük az autógyártás, az űripar, a félvezető-gyártás és a védelmi szektor működését sodorja veszélybe, írta meg a Reuters.

Kedden német autógyártók is csatlakoztak azokhoz a cégekhez, amelyek attól tartanak, hogy a szállítási fennakadások gyártási késedelmekhez vagy akár leállásokhoz vezethetnek. Az indiai Bajaj Auto már korábban figyelmeztetett: ha nem érkezik meg időben a Kínából rendelt mágnes, az komolyan veszélyeztetheti az elektromos járművek gyártását.

A mágnesek kulcsszerepet játszanak az autók, drónok, robotok és fegyverrendszerek gyártásában, a kiszállításokat azonban jelenleg több kínai kikötőben is felfüggesztették. A kínai kormány új szabályozási rendszert készít elő, amely akár véglegesen kizárhat egyes – például amerikai védelmi – megrendelőket a kínai ellátásból. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy diplomaták és iparági szereplők Japánból, Indiából és több európai országból is sürgős egyeztetéseket kezdeményeztek a pekingi vezetéssel. Japán üzleti delegációja június elején utazik Kínába, India pedig 2–3 héten belül küld autóipari vezetőket Pekingbe.

„Ha a helyzet nem változik gyorsan, gyártási késedelmek és leállások sem zárhatók ki” – mondta kedden Hildegard Mueller, a német autóipari szövetség elnöke a Reutersnek.

Májusban a világ legnagyobb autógyártóit tömörítő szervezet – benne a General Motors, a Toyota, a Volkswagen és a Hyundai – levélben fordult az amerikai kormányhoz. Azt írták: ha nem biztosított az ellátás, a beszállítók nem tudják legyártani az alapvető alkatrészeket, köztük a sebességváltókat, motorokat, szenzorokat, biztonsági öveket és világítótesteket.

Frank Fannon, a Trump-kormány korábbi energiaügyi államtitkára úgy fogalmazott: „Senkit sem lephet meg, ami történik. Az egész kormányzati apparátusra szükség van, hogy biztosítsuk az ellátást, és mielőbb növeljük a hazai kapacitást. Ennek tegnap kellett volna megtörténnie.” A kínai exportkorlátozás várhatóan napirendre kerül Hszi Csin-ping és Donald Trump soron következő tárgyalásán is.