Kína azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy súlyosan megsértette a két ország között májusban Genfben megkötött kereskedelmi tűzszünetet. A kínai kereskedelmi minisztérium hétfői közleményében azt írta: Washington „komolyan aláásta” a megállapodást, amelyben mindkét fél a vámok jelentős csökkentésében egyezett meg, írta meg a BBC.
Peking szerint az Egyesült Államok intézkedései megsértették azt a konszenzust is, amely Hszi Csin-ping és Donald Trump januári telefonbeszélgetése során született.
A minisztérium szóvivője erős válaszlépéseket helyezett kilátásba Kína érdekeinek védelmében.
Donald Trump amerikai elnök pénteken azt mondta: „Kína teljesen megszegte a velünk kötött megállapodást.” Részleteket nem közölt, ám Jamieson Greer, az amerikai kereskedelmi főképviselő később úgy nyilatkozott, hogy Peking nem számolta fel azokat a nem vámjellegű akadályokat, amelyeket a megállapodás értelmében el kellett volna. A májusi genfi tárgyalásokon kötött alku szerint az Egyesült Államok a kínai árukra kivetett vámokat 145 százalékról 30 százalékra csökkentette, míg Kína 125 százalékról 10 százalékra mérsékelte az amerikai termékekre vonatkozó válaszvámokat.
Peking hétfői közleménye szerint az Egyesült Államok megsértette a megállapodást azzal, hogy megtiltotta a számítógépes chiptervező szoftverek értékesítését kínai vállalatok számára, figyelmeztetett a Huawei által gyártott chipek használatára, valamint visszavonta több kínai diák vízumát.
Két magas rangú amerikai tisztviselő szerint Donald Trump és Hszi Csin-ping hamarosan újra egyeztethet. Az amerikai pénzügyminiszter, Bessent a CBS Newsnak elmondta: „a részleteket tisztázzák, amint a két vezető beszél egymással”, bár ennek pontos időpontját nem közölte. Kevin Hassett, a Fehér Ház gazdasági tanácsának igazgatója az ABC Newsnak úgy fogalmazott: „mindkét fél hajlandóságot mutat a párbeszédre”.
Trump pénteken egy pittsburghi kampányrendezvényen bejelentette: szerdától megduplázzák az acél- és alumíniumvámokat, 25 százalékról 50 százalékra. Indoklása szerint ez segíteni fogja az amerikai acélipart és csökkenti az ország Kínától való függőségét.
A tranzakció mérföldkő a magyar-amerikai űripari kapcsolatokban, és megerősíti a 4iG pozícióit a globális kereskedelmi űriparban. 
