Fotó: theverge.com
A bombát ezúttal a kínaiak dobták a pénz- és tőkepiacokra. Azáltal, hogy a China Daily nevű kínai pártlapban az ázsiai ország nemzeti fejlesztési és reformbizottságának szóvivője azt találta mondani, a ritkaföldfémek bányászatának fejlesztésénél a belföldi keresletet tartják szem előtt. Amiből azt lehetett kiolvasni, hogy Peking az elsősorban elektronikai eszközök gyártásához használt alapanyagokat felhasználva vágna vissza az amerikaiaknak.
Érzékeny pontra tapinthattak ugyanis ezzel a kínaiak. A periódusos rendszer elemeinek egy sajátos csoportját alkotja a 17 ritkaföldfém. Nevükkel ellentétben – a radioaktív prométium kivételével – viszonylag nagy mennyiségben fordulnak elő a földkéregben. Csakhogy a geokémiai tulajdonságaik miatt általában elszórtan, és ritkán találhatók meg koncentrált és gazdaságosan kitermelhető ritkaföldfém-ásvány formájában. Kínát az hozza csaknem monopolhelyzetbe, hogy a világ ritkaföldfémjeinek mintegy 85 százalékát ők hozzák a felszínre.
Bár Peking továbbra is hajlandó ellátni a világ piacait ritkaföldfémekkel, ugyanakkor elítéli azokat, akik a ritkaföldfémekből készült termékeket arra használják fel, hogy „visszafogják és elnyomják Kína fejlődését” – jelentette ki a bizottsági szóvivő. Utalva ezzel a Huawei ellen bevezetett amerikai szankciókra. Hozzátéve: Kína továbbra is a méltányos és szabad kereskedelem alapelveihez fogja tartani magát a ritkaföldfémek exportját illetően, de „a kínai nép nem fog örülni, ha a hazájukból származó ásványokat Kína ellen fordítják”.
A vájtszemű olvasók számára azonban nem újdonság ez a fenyegetőzés, a Saxo Bank már a múlt héten figyelmeztetett arra, hogy Kína a ritkaföldfémeket használhatja fel az Egyesült Államok elleni válaszcsapásra. Ami a jelek szerint Washingtont sem érhette váratlanul, hiszen a ritkaföldfém-bányászattal foglalkozó ausztrál Lynas a múlt héten kürtölte világgá, hogy amerikai partnerekkel együtt közösen termelőüzemet létesít az Egyesült Államokban.
Kisebb aknát jelentett az a tőzsdéknek, hogy futótűzként terjedt a piacokon a Bloomberg hírügynökség értesülése, miszerint az Európai Bizottság (EB) túlzottdeficit-eljárást kezdeményezhet Olaszország ellen a jövő héten azért, mert a dél-európai ország nem tudta megfelelő mértékben csökkenteni az államadósságot. Az EU stabilitási és növekedési paktumának értelmében a tagállamok költségvetési hiánya nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3, az államadósság a 60 százalékát. Márpedig Olaszország államadóssága 2018-ban 2300 milliárd euróra, GDP-je 131 százalékára rúgott, ami a második legmagasabb arány volt az EU-ban. Folyt. köv. június 5-én, aznap teszi közzé ugyanis az EB az ajánlásait az uniós tagállamok által benyújtott stabilitási, illetve konvergenciaprogramokról, s ennek keretében kezdeményezheti a hosszú és bonyolult eljárást. Mely végén akár a GDP 0,2 százalékát is elérő bírsággal sújthatják a taljánokat, ami az ő esetükben 3,5 milliárd eurót jelenthet.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
