Grönland jeges felszíne alatt hatalmas, kiaknázatlan ásványkincsek rejtőznek, amelyek kulcsfontosságúak a zöld átállás szempontjából – és az ország azon törekvéseiben, hogy pénzügyileg függetlenné váljon Dániától – írja az Euractiv.
Az amerikai érdeklődés Grönland iránt felerősödött, mióta Donald Trump felvetette, hogy az Egyesült Államok megvásárolhatná a szigetet „gazdasági biztonsági” okokból – vagy akár erővel is megszerezhetné. Trump alelnöke, J.D. Vance szintén úgy véli, hogy Grönland „rendkívül gazdag ország”, és a dánokat hibáztatta, mondván, hogy „nem engedik a grönlandiakat fejleszteni, és feltárni” a természeti erőforrásaikat. De ebben téved.
Fotó: Depositphotos
Önrendelkezése elnyerése után a hatalmas sziget elkezdte megalapozni saját bányászati ipara kiépülését, engedélyeket adva ki, hogy diverzifikálja a gazdaságot, amely még mindig nagymértékben a halászattól, turizmustól és építőipartól függ.
Amerikai és európai befektetők előtt is nyitva áll a lehetőség
Elviekben semmi sem akadályozza meg az amerikai vállalatokat abban, hogy befektessenek Grönland bányászati iparába. Az Egyesült Államok és Grönland már Trump első elnöksége alatt aláírt egy egyetértési megállapodást.
„Trump egy nyitott ajtót akar betörni” – mondta Naaja Nathanielsen, Grönland ásványkincsekért felelős minisztere egy interjúban Nuukban.
Fotó: Wikipédia
Hogy az amerikai cégek élnek-e a lehetőséggel, az más kérdés. „Jelenleg mindössze egy amerikai tulajdonú kutatási engedély van. Grönlandi cégeknek 39 engedélyük van, őket követi az Egyesült Királyság 22 és Kanada 6 engedéllyel. Érdekes módon, Csehország a következő a rangsorban 5 engedéllyel, majd Ausztrália és Dánia 3-3 engedéllyel. A szlovákoknak is van kettő, míg Írország, Svédország és az Egyesült Államok egy-egy engedélyt birtokol.
Nathanielsen nem neheztel a Trump-kormányra, és bár a meglévő megállapodás hamarosan lejár, nyitott a további együttműködésre. Bár nem örül annak, hogy Grönlandot árucikként kezelik, az üzenete egyértelmű: az ország nyitott az üzleti lehetőségekre. Ugyanez érvényes az Európai Unióra is. „A döntés az európaiakon áll” – mondta Nathanielsen, bátorítva az EU-t és annak tagállamait, hogy könnyítsék meg a befektetők dolgát.
A sziget 2023-ban aláírt egy megállapodást az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy a grönlandi ásványkincsek eljussanak Európába, de eddig kevés előrelépés történt.
A bányanyitáshoz nem csak ásni kell
Még ha a befektetők készen is állnak, kevés bányászati projekt jut el a megvalósításig. Egy bánya megnyitása átlagosan 16 évet vesz igénybe – magyarázta Nathanielsen.
Grönlandon nemcsak ásni kell, hanem az egész infrastruktúrát is ki kell építeni: utakat, kikötőket, mivel semmire sem lehet alapozni.
Például a Greenland Anorthosite Mining egy új anortozitbányát próbál nyitni Nuuk-tól 100 kilométerre délre. Az összes eszközt és építőanyagot be kell szállítaniuk egy olyan területre, amely 15 kilométerre fekszik a legközelebbi fjordtól. „Az elmúlt 20-25 évben meglepően kevés bányászati projekt valósult meg Grönlandon” – mondta Claus Stoltenberg, a vállalat vezérigazgatója. Ennek ellenére reméli, hogy 2027-re végre megindulhat a termelés. A 16 éves várakozás sok befektetőt elriaszt, hiszen hosszú éveken át jelentős költségeket kell vállalniuk, miközben semmilyen bevétel nem garantált.
Politikai akadályok és befektetői bizonytalanság
Egyetlen politikai döntés is meghiúsíthat egy egész projektet – ezt saját bőrén tapasztalta meg az ausztrál Energy Transition Minerals. A vállalat nagy tervekkel érkezett Grönlandra: akkumulátorgyártáshoz szükséges ásványokat akart kitermelni a Kvanefjeld lelőhelyen, ahol urán, fluorit és cink is előfordul melléktermékként. A cég 2007 óta több mint 140 millió eurót invesztált a projektbe.
A vállalat még egy befolyásos helyi üzletembert, Svend Hardenberget is alkalmazta, aki korábban az egyik grönlandi kormány kabinetfőnöke volt.
A vállalat reményei azonban szertefoszlottak, amikor a 2021-es választások után a szocialista-zöld Inuit Ataqatigiit párt (IA) került hatalomra, és a miniszterelnök, Múte B. Egede betiltotta az uránbányászatot.
A vállalat jelenleg 10 milliárd eurós kártérítést követel a grönlandi kormánytól, bár Hardenberg szerint a céljuk továbbra is az, hogy újraindítsák a projektet. A vállalat vezérigazgatója, Daniel Mamadou-Blanco is elégedetlen a grönlandi kormány kiszámíthatatlan szabályozási környezetével. „Egy ország jövőjét gazdasági ereje határozza meg. Ez igaz Grönlandra, Dániára, az Egyesült Államokra, Spanyolországra vagy Európára egyaránt” – mondta Mamadou-Blanco.
A jelenlegi bányászati miniszter Nathanielsen nem kívánt részletesen nyilatkozni a folyamatban lévő jogi vitáról, de biztos benne, hogy a grönlandi kormány fog nyerni az ügyben.
Kevés lakos, sok pénz
A zord éghajlat, a rossz infrastruktúra és a befektetői óvatosság miatt Grönland ásványkincseinek kiaknázása még várat magára. „A természeti erőforrások önmagukban nem elegendőek” – mondta Minik Rosing, a Koppenhágai Egyetem geológiaprofesszora.
Grönland mindössze 57 ezer lakosú, és főként a főváros, Nuuk környékén élnek az emberek. A bányászati szektorban mindössze 100 fő dolgozik, ami a munkaerő 0,4 százaléka.Jelenleg a közszféra költségvetésének harmada Dániától érkező támogatásokból származik. Még ha az új anortozitbánya meg is hozná az ígért évi 13,4 millió eurós adóbevételt, az még mindig kevesebb, mint 1 százaléka a teljes büdzsének.
„Nem az a kérdés, hogy Grönland független lehet-e” – mondta Rosing. „Hanem az, hogy a grönlandiak ténylegesen átgondolták-e, mit is jelentene a függetlenség.”
Fotó: Wikipédia
A cseh bajnok
Annak illusztrálására, hogy a távoli sziget közép-európai országok számára is tartogat lehetőséget, vessünk egy pillantást a számos engedéllyel rendelkező cseh cégre!
A Subarctic Exploration Group a.s. (SEG) egy magántulajdonban lévő befektetési holding, amely Csehországban működik, és 2013 óta bányászati feltárásokra összpontosít. A SEG egy olyan ernyőplatformot hozott létre, amely több kisebb feltáró vállalatot foglal magában, és diverzifikált feltárási portfólióval rendelkezik négy kiemelkedő bányászati joghatóságban: Norvégiában, Grönlandon, Svédországban és Finnországban.
A vállalat a 2010-es évek eleje óta végez feltárási tevékenységeket Grönlandon teljes mértékben tulajdonolt leányvállalatán, a Greenland Goldon keresztül.
Jelenleg a SEG grönlandi portfóliója öt korai feltárási engedélyből áll, összesen 25 ezer hektárnyi területen. A feltárások elsősorban arany (Au) lelőhelyekre összpontosítanak. A SEG grönlandi feltárási projektjei:
- Nanortalik (új): 50 négyzetkilométer, fő ásványkincs: arany (Au)
- Igaliku (új): 40 négyzetkilométer, fő ásványkincs: ritkaföldfémek (REE)
- Paamiut: 42 nég,yzetkilométer, fő ásványkincs: arany (Au)
- Bay Fjelde: 182 négyzetkilométer, fő ásványkincs: cirkónium (Zr), titán (Ti)
„2025-ben szoros együttműködést alakítunk ki a kanadai Greenland Resources Inc. vállalattal a grönlandi engedélyek fejlesztése érdekében. Ez a projekt jelentős lépést jelent tevékenységeink bővítésében az arktiszi régióban” – írja a cég honlapján. „Fő céljaink egyike, hogy stratégiai partnerséget biztosítsunk a Fureviknipa-engedélyhez. Ez a projekt, amelyet 6 négyzetkilométeres területre optimalizáltak, nagy potenciállal rendelkezik, és a tervezett fúrási kampány tovább segíti annak fejlesztését” – teszik hozzá.
A közelebbi szomszédunkból még jelen van a Northground Ltd. cseh-szlovák befektetési társaság, amely főleg Skandináviára összpontosít, de rendelkezik Grönlandi engedéllyel is a sziget déli részén, két különálló területen. Ezek egyike a Tunulliarfik-fjord és az Igaliko-fjord között helyezkedik el, az Igaliku – Redekammen régióban, míg a másik az Igaliko-fjordtól nyugatra, a Sermeq Kangilleq-gleccser felé, az Iterlaq régióban található. A területen jelentős cirkónium (Zr), nióbium (Nb), tantál (Ta), valamint ritkaföldfémek előfordulása várható – írja a cég.
Az 5+1 elemből álló akciótervéről a társadalmi egyeztetése megkezdődött. 
