Betelt a pohár a ritkaföldfémek ügyében

A kínai külügyi szóvivő azt közölte, hogy a ritkaföldfémekkel kapcsolatos kínai politika összhangban van a WTO szabályaival. Hozzátette: Pekingnek korlátoznia kell a környezeti károkat, és meg kell őriznie a ritka ásványianyag-forrásokat. 2011 első tizenegy hónapjában a kínai ritkaföldfémexport a megengedett kvóta 50 százalékát sem érte el. Ennek az export visszatartása mellett a világgazdasági lassulás is oka. A csökkenő kereslet miatt a ritkaföldfémek árai erősen visszaestek korábbi szárnyalásukhoz képest. Kína tavaly augusztusban jelentette be, hogy megbünteti azokat a ritkaföldfém-kitermelőket, amelyek figyelmen kívül hagyják a nemzeti kitermelési kvótát. Az ipari minisztérium tavaly augusztustól az év végéig ellenőrzéseket tartott az ágazatban, hogy visszaszorítsa az évi 40 ezer tonnára becsült illegális kitermelést. A minisztérium akkor azt közölte, hogy a kvótákat túllépő vagy a környezetszennyező kitermelési technológiát alkalmazó cégek kvótáit és kitermelési koncesszióit törlik.

A ritkaföldfémek a periódusos rendszer elemeinek egy sajátos csoportja. A lantanoidák 15 elemből álló csoportját a szkandiummal és az ittriummal és az kiegészítve együtt nevezik ritkaföldfémeknek. A ritkaföldfémek viszonylag nagy mennyiségben fordulnak elő a földkéregben: a cérium például a 25. leggyakoribb elem. Geokémiai tulajdonságaik miatt azonban általában elszórtan fordulnak elő, és ritkán találhatók meg koncentrált és gazdaságosan kitermelhető ritkaföldfém-ásvány formájában. Ezeknek az ásványoknak a ritkasága miatt kapták nevüket. A következő 17 kémiai elem tartozik a ritkaföldfémek közé (zárójelben a rendszám): szkanium, ittrium, lantán, cérium, prazeodímium, neodímium, prométium, szamárium, európium, gadolínium, terbium, diszporzium, holmium, erbium, túlium, itterbium, lutácium. Ezekkel csak néhány ETF-en keresztül lehet kereskedni. Ilyen a Market Vectors Rare Earth/Strategic Metals ETF, amely viszonylag széles spektrumú kereskedésre nyújt lehetőséget, elég alacsony költséggel. /Forrás: Wikipedia/

Kína tavaly a 2010. évinél 5,16 százalékkal magasabban, 93 ezer 800 tonnában határozta meg a kitermelhető ritkaföldfém kvótáját, a kivitelt azonban 11 százalékkal csökkentette 2010-hez képest, 14 ezer 446 tonnára. A könnyű ritkaföldfémek kitermelési kvótája 80 ezer 400 tonna, a közepes és nehéz ritkaföldfémeké pedig 13 ezer 400 tonna volt tavaly. Új ritkaföldfém-lelőhely feltárására és kitermelésére Kína nem ad ki engedélyt június 30-ig. Jelenleg 31 vállalatnak van kitermelési engedélye. Kína rendelkezik a világ ritkaföldfém-készletének 30 százalékával, de alacsony exportárai miatt a világ felhasználásnak 95-97 százalékát adja. A 17 ritkaföldfém nélkülözhetetlen a fejlett technológiát alkalmazó területeken, különösen a hadianyagok, fegyverek és hadiberendezések, rakéták gyártásánál, a hibrid járművekben és elektronikai berendezésekben használt akkumulátoroknál, sőt még a táblaszámítógépek előállításánál is.

A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) fellebbezési tanácsa január végén erősítette meg a szervezet korábbi döntését, amely szerint Kína szabályellenesen járt el egyes nyersanyagok kivitelének korlátozásával. Kína gyakorlata ellen, amellyel kilenc nyersanyag exportját korlátozta, 2009-ben nyújtott be panaszt a WTO-nál az Egyesült Államok, az EU és Mexikó. A 2011 júliusában hozott döntés értelmében Kína a nyersanyagok exportjának korlátozásával megsértette a Világkereskedelmi Szervezettel szembeni  szerződéses kötelezettségeit. Kína megfellebbezte a döntést, a fellebbezési tanács azonban szinte teljes egészében helyben hagyta az eredeti határozatot. A WTO döntésének értelmében Kínának kilenc nyersanyag kiviteli vámját és kvótáját "kell összhangba hoznia a Világkereskedelmi Szervezettel szembeni kötelezettségeivel", illetve "fel kell hagynia azzal a gyakorlattal, hogy protekcionista eszközökkel támogatja hazai iparát a külföldi versenytársak kárára". A WTO januári döntése nem terjedt ki a kínai ritkaföldfémexportra, de precedensértékűnek tekinthető ennek későbbi rendezésében is.