Finnország ritkaföldfém-tartalmú ásványokat fedezett fel a Sokli lelőhelyen. A Finnish Minerals Group és a Finn Földtani Intézet kukharenkoitot és kordilitet azonosított a vállalat Sokli lelőhelyén. Ez az első alkalom, hogy ezeket az ásványokat felfedezték az országban – írta a Mining.com. Az esetleges kitermelés azonban ettől még messze van.
"Az eredményeket a jövőben a Sokliban végzett geológiai felmérések és modellezés, valamint az ércfeldolgozás tesztelése során fogjuk felhasználni. Ami az ásványkincsek becslésének, valamint a bányatervezésnek az alapjául szolgál" – mondta a projekt vezetője.
Újabb akkumulátor-nagyhatalom születik
Finnország az akkumulátorfémek kulcsfontosságú bányászati és feldolgozó központjává fejlődik a szaklap szerint. Sokli a világ legnagyobb karbonatit-lelőhelye, az Európában az állandó mágnesek gyártásához évente szükséges ritkaföldfém-mennyiség legalább tíz százalékát kitermelheti.
Ezt az egyedülálló ásványi lelőhelyet Európa nyersanyag-önellátásának megőrzése érdekében termeljük majd ki – mondta Pasi Heino, a projekt igazgatója.
A mágnesek előállítása a megújuló energia felhasználásának és a közlekedés villamosításának egyik legfontosabb alapja is. A ritkaföldfémek legnagyobb részét a mágnesekben használják, de szerepük van a vegyiparban, a mikrochipek és más elektromos berendezések előállításában is.
Hatalmas lelőhely Svédországban
Az év elején a svédországi Kirunában fedeztek fel nagy ritkaföldfém-lelőhelyet, amire a Holdblog hívta fel a figyelmet.
Végre az USA-hoz hasonlóan az EU számára is csökkenhet valamelyest a kínai függés, ha majd egyszer, évek múlva beindulhat a kitermelés – értékelték.
Márpedig a függőségünk “nem csekély”, ugyanis a kontinens ritkaföldfém-importjának 98 százalékát Kínából szerzi be, évi mintegy 1400 tonnát. Ez a mennyiség azonban a várakozások szerint 2030-ra 6500 tonnára nőhet.
Egymillió tonna kincs
De ez csak a nyersanyagimport, feldolgozott termékként, például mágnesek formájában évente 16 ezer tonnát importálunk. A svéd lelőhely a becslések szerint egymillió tonna fémet rejt, így jó pár évre biztosíthatja az EU ellátását.
Kína sem pihen
Eközben azonban Kína is tovább ösztönzi a stratégiai fontosságú ritkaföldfémek ágazatának fejlesztését a Mining.com és a Reuters szerint. Az ország közmédiája közölte, hogy koordinálni fogja az iparágban a feltárást, a fejlesztést, a hasznosítást. Peking igen fontosnak tartja ezt a stratégiai ásványkincset.
Kína egyes ritkaföldfémek előállításának több mint 90 százalékát ellenőrzi. Az ázsiai birodalom 2022-ben a ritkaföldfémek globális bányászati termelésének 70 százalékát adta, őt követte az Egyesült Államok, Ausztrália, Mianmar és Thaiföld – derül ki az USA Földtani Intézetének (USGS) adataiból.
17 ritka elem a modern berendezésekben
A világ második legnagyobb gazdaságának ritkaföldfém-ellátásban betöltött dominanciáját azonban megkérdőjelezik a Kínán kívüli országok folyamatos erőfeszítései. A Kínától való függőség csökkentése érdekében az ellátási lánc változatosabbá tételére (diverzifikálására) törekszenek.
A ritkaföldfémek egy 17 elemet tartalmazó csoport, amelyet a lézerektől kezdve a katonai berendezéseken át az elektromos járművekben, szélturbinákban és szórakoztatóelektronikai eszközökben található mágnesekig sok területen használnak – teszik hozzá.
Kína korlátoz és véd
Peking októberben bejelentette, hogy a nemzetbiztonság védelme érdekében decembertől kiviteli engedélyeket írt elő egyes grafitszármazékokra. Júliusban pedig a félvezetőiparban széles körben használt galliumra és germániumra vonatkozó exportkorlátozásokat vezetett be, ami augusztusban és szeptemberben fennakadásokat is okozott a chipgyártáshoz használt fémek nemzetközi szállításában.
Emellett Kína szigorúan fel fog lépni az illegális bányászat ellen is az iparágban – tette hozzá az állami műsorszolgáltató. A 17 ásványi anyag kínai kivitele 2023 első kilenc hónapjában 6,6 százalékkal nőtt, éves szinten 40 372 tonnára – derült ki a vámadatokból.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
A vagyonadó mérséklését javasolja Norvégiának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
