Bár magyar kormány kedden a veszélyhelyzet január 1-jéig történő meghosszabbítását kezdeményezte az Országgyűlésnél, egyelőre nem tervezi a korlátozások vagy azok egy részének visszaállítását.
Nincs szigorítás itthon, de...
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi Kormányinfón ezzel kapcsolatban azt mondta: a koronavírussal kapcsolatos számok nyilvánvalóan növekedni fognak, de várakozásaik szerint a fertőzésszámok ugrásszerű növekedését nem fogja hasonló arányban követni a kórházba kerülők és a halottak számának növekedése. Tehát a fertőzésszám növekedése várhatóan nem jár majd olyan kockázattal, mint a második és a harmadik hullámban.
Az azonban
nem kizárt – tette hozzá –, hogy a védettségi igazolvány jelentősége nőni fog, azaz bizonyos szolgáltatásokat ismét csak ezzel a dokumentummal lehet majd igénybe venni.
A kormány június végén, 5,5 millió beoltott elérése után oldotta fel az akkori korlátozások nagy részét: a kórházak és szociális intézmények kivételével megszűnt a kötelező maszkviselés, eltörölték az üzletekre vonatkozó létszámkorlátozásokat, és azóta védettségi igazolvány nélkül is lehet látogatni a vendéglátó üzleteket, szálláshelyeket, szabadidős létesítményeket, valamint az előreváltott ülőhelyes nézőtérrel megrendezett kulturális rendezvényeket és előadásokat.
Ami pedig a megmaradt szigorításokat illeti:
a létszámkorlátozást a családi eseményeknél, magánrendezvényeknél 50-ről 100, lakodalmaknál 200-ról 400 főre emelték. A sport- és zenés-táncos rendezvényeken, valamint a zárt térben tartott vagy 500 főt meghaladó, szabadtéren tartott egyéb rendezvényeken pedig továbbra is csak védettségi igazolvánnyal lehet részt venni.
De mi a helyzet külföldön? Ezt néztük meg három európai ország példáján.
Ausztria
A járvány újabb hulláma miatt az osztrák kormány jelentős szigorításokat vezetett és vezet be, amelyek azonban – a korábbi korlátozásokkal ellentétben – nagyrészt csak a védettséggel nem rendelkezőket, elsősorban az oltatlanokat fogják érinteni.
Az ő mindennapi életük jelentősen megnehezedik majd, ha továbbra sem hajlandók elfogadni a Covid elleni vakcinát.
A szigorítások három lépcsőben aktiválódhatnak a járványhelyzet romlásától függően. Az első fokozat akkor lép életbe, ha eléri a 10 százalékot az intenzív osztályok kihasználtsága, a második és a harmadik fokozat pedig 15, illetve 20 százalékos kihasználtság esetén aktiválódik.
Az első fokozat szeptember 15-től már életbe lépett: minden olyan helyen – mindennapi szükségletet fedező üzletek, közösségi közlekedés – kötelező az FFP2-maszk, ahol korábban bármilyen maszk elegendő volt.
Az oltatlanoknak ezen felül minden egyéb üzletben is maszkot kell hordaniuk.
A 3G-szabály – az adott szolgáltatást csak beoltottak, gyógyultak vagy negatív teszteredménnyel rendelkezők vehetik igénybe – már a 25 fős vagy a feletti rendezvényeknél is érvényes. (Korábban 100 fő volt a határ.) Az antigéntesztek érvényessége 48-ról 24 órára csökken, és szigorodnak az ellenőrzések.
A második fokozat aktiválódása után
a 2G-szabály – az adott szolgáltatást csak beoltottak és gyógyultak vehetik igénybe – az éjjeli bárokra és lokálokra, valamint az 500 fős vagy a feletti, ültetés nélküli rendezvényekre is vonatkozik majd.
A harmadik fokozat után pedig azokat a szolgáltatásokat, amelyeket jelenleg oltottak, gyógyultak vagy bármilyen negatív teszttel rendelkezők vehetnek igénybe, a jövőben csak oltottak, gyógyultak vagy negatív PCR-teszttel rendelkezők használhatnak – tehát az antigénteszt már nem lesz elegendő.
Ez azt jelenti, hogy
az oltást megtagadókat – hacsak nem gyógyultak vagy nem csináltatnak minden egyes alkalommal PCR-tesztet – kizárják szolgáltatások és közösségi helyek többségéből. Ide tartoznak a vendéglátóhelyek, a testi közelséggel járó szolgáltatások (például fodrászatok), a szálláshelyek, a 100 fős és a feletti rendezvények, a szabadidős és kulturális intézmények (a múzeumok, könyvtárak, könyvesboltok és archívumok kivételével), a vásárok, a kongresszusok és a sportintézmények.
A korlátozásokkal az osztrák kormány jelentős nyomás alá helyezi az oltatlanokat, hogy vegyék fel a Covid elleni vakcinát. És ugyanezt teszi számos más ország szerte a világon.
Németország
Németországban a tartományok részben szabad kezet kapnak a járványkezelésben. Általánosságban ugyanakkor elmondható, hogy az ismét bevezetendő vagy már bevezetett korlátozások mindenhol alapvetően az oltatlanokat érintik.
A szövetségi kormány és a tartományi kormányok megállapodása alapján
augusztus végén országszerte bevezették az úgynevezett 3G-szabályt – ez a beoltottakra (Geimpfte), gyógyultakra (Genesene) vagy tesztelt személyekre (Getestete) vonatkozik.
Ez azt jelenti, hogy a teljes oltással rendelkezők és a fertőzésen igazoltan átesettek korlátozás nélkül vehetnek részt zárt térben tartott rendezvényeken, mehetnek például moziba és múzeumba, a többiek viszont csak friss negatív teszttel tehetik meg ezt.
Egyre több tartományi kormány azonban ennél is szigorúbb előírást alkalmaz vagy mérlegel. Így
már terjed az úgynevezett 2G-szabály: az oltatlanok még friss negatív teszttel sem mehetnek például fodrászhoz vagy sportrendezvényre.
Helyi sajtójelentések szerint a 16 tartomány közül nyolcban vezettek be vagy terveznek bevezetni olyan szabályt, amely alapján az éttermek, színházak, szórakozóhelyek vagy bármely közösségi rendezvény szervezői, vezetői megtagadhatják a belépést az oltatlanoktól.
A legtöbb tartományban az adott intézmény, például egy szórakozóhely üzemeltetője önállóan döntheti el, hogy a 3G- vagy a 2G-szabályt érvényesíti.
A 2G-szabályt választóknak szigorúan kell ellenőrizni a vendégeket, de nagyobb szabadságot kínálhatnak nekik: nem kell megkövetelni tőlük a maszkviselést és a távolságtartást.
A szövetségi kormányok és a tartományi kormányok döntöttek arról is, hogy október 11-től már nem lesz ingyenes a gyorsteszt az oltástól elzárkózók számára.
Tervezik azt is, hogy nem pótolják többé közpénzből a kieső fizetést mindazok számára, akik azért kerülnek karanténba, mert nem rendelkeznek teljes oltással, holott az életkoruk és az egészségi állapotuk alapján beadathatták volna a vakcinát.
Franciaország
A nyugat-európai országban már nyáron jelentős korlátozásokkal sújtották az oltást megtagadókat.
Aki nincs beoltva – illetve nem esett át a betegségen, és friss negatív tesztje sincs –, az azóta nem járhat étterembe, moziba vagy éppen bevásárlóközpontba, nem vehet részt nagy kulturális vagy sportrendezvényeken, illetve nem utazhat távolsági busz- és vonatközlekedésben.
A kórházakban és az idősotthonokban
oltási kötelezettséget vezettek be, amit később a gazdaság egyes ágaira is kiterjesztettek: minden olyan dolgozónak rendelkeznie kell a védettséget bizonyító igazolvánnyal, aki közvetlen kapcsolatban áll ügyfelekkel, vevőkkel.
Mindemellett ősztől már nem lesznek ingyenesek a PCR-tesztek. Ennek az intézkedésnek szintén az a célja, hogy kvázi rákényszerítsék az oltakozásra az ellenkezőket.
Ez a stratégia a jelek szerint bevált: a szigorítások bejelentése, július közepe óta jelentősen megnőtt az oltást felvevők száma. Az Our World in Data adatai szerint
Franciaországban jelenleg a lakosság 73,5 százaléka van részben vagy egészben „vakcinálva”, míg Németországban 66, Ausztriában 62, Magyarországon pedig 61 százalék ez az arány.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
