5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Bár a napokban Franciaország és Görögország is kötelezővé tette a koronavírus elleni oltást az egészségügyi dolgozók számára, ez korántsem elterjedt gyakorlat a világban. Általános oltási kötelezettség pedig csak néhány országban van, és azokban sem feltétlenül veszik azt komolyan. A magyar kormány a vakcinát elutasítókra a korlátozások fenntartásával gyakorol nyomást, amelyek egy része még mindig érvényben van.    

Kötelezővé teszi a koronavírus elleni védőoltást Franciaország az egészségügyben dolgozók számára a vírus elleni küzdelem jegyében - jelentette be Emmanuel Macron francia elnök.

Macron: ez az egyetlen út 

Szeptember közepéig a kórházakban és a gondozóotthonokban minden olyan dolgozónak fel kell vennie a vakcinát, aki kapcsolatba kerül betegekkel. A rendelet végrehajtását a hatóságok ellenőrizni fogják, és szükség esetén büntetéseket szabnak majd ki.     

Olyan irányba kell haladnunk, hogy mindenki be legyen oltva, mert egyelőre ez az egyetlen út vissza, a normális élethez

 -tette hozzá a francia államfő. Szerinte felmerül az a kérdés is, hogy nem kellene-e az egész lakosság számára kötelezővé tenni az oltást.

Nyomás alatt az oltatlanok. EPA/NARONG SANGNAK
Nyomás alatt az oltatlanok. EPA/NARONG SANGNAK

Franciaországban június vége óta ismét emelkedik a regisztrált koronavírus-fertőzések száma, amelyek 60 százalékát a Delta-variáns teszi ki. (Háttéranyagunk: Nagyon terjed a Delta-variáns Európában, de van egy jó hírünk.)

Pénzjutalom oltásért 

Oltási kötelezettséget vezetnek be az egészségügyben és a gondozásban Görögországban is: a gondozóotthonokban dolgozóknak azonnal be kell oltatniuk magukat, az egészségügyi intézmények még oltatlan alkalmazottai pedig szeptember elsejéig kaptak haladékot erre.

Nem fog ismét bezárni az ország néhány ember miatt. Nem Görögország van veszélyben, hanem az oltatlan görögök

-indokolta a döntést Kyriakosz Mitsotakisz miniszterelnök televíziós beszédében.

A görög kormány döntött arról is, hogy a jövőben csak beoltott személyek járhatnak moziba, színházba és más, zárt térben található helyekre. Emellett egyéb ösztönzőkkel is próbálják növelni az oltakozási kedvet:

a fiatalok 150 euróval (53 ezer forint) feltöltött kártyát és egy hónapos ingyenes mobil-adathasználatot kapnak, ha elfogadják a vakcinát.

De mi a helyzet globálisan? Hol milyen szakmákban tették már kötelezővé a Covid-elleni védőoltást, és van-e olyan állam, ahol az egész népességre kiterjesztették a kötelezettséget? Ez néztük meg a Die Welt segítségével.

Általános oltási kötelezettség

Az egész lakosságra kiterjedő oltási kötelezettség meglehetősen ritka.

A közép-ázsiai Tadzsikisztánban ugyan született egy olyan kormányhatározat, amely értelmében minden 18 év feletti lakosnak be kell magát oltatnia koronavírus ellen, a megvalósítás módját már nem részletezik.

Türkmenisztán kormánya július elején jelentett be általános oltási kötelezettséget minden olyan 18 év feletti polgár számára, akiknél nincs ennek egészségügyi akadálya. Ez már csak azért is érdekes, mert a szintén közép-ázsiai ország azon kevés államok egyike, ahol hivatalosan egyetlen koronavírus-fertőzöttet sem regisztráltak.

A Vatikán már februárban

kötelezővé tette a Covid elleni oltást minden lakos és alkalmazott számára, akiket akár el is bocsáthatnak, ha nem fogadják el a vakcinát.

Az európai miniállamnak persze könnyű dolga van, hiszen hivatalosan mindössze körülbelül 800-an lakják.

Részleges oltási kötelezettség

Olaszországban – Franciaországhoz és Görögországhoz hasonlóan – szintén kötelezővé tették a védőoltást az egészségügyi dolgozók számára május 25-től. Aki nem fogadja el a vakcinát, az nem kerülhet kapcsolatba a betegekkel.

A rendelet miatt eddig 300 dolgozó fordult bírósághoz.

Nagy-Britannia június közepén jelentette be, hogy az idősotthonok minden dolgozóját be kell oltani – tehát az ott szolgáltatást nyújtókat (például fodrászokat) és az önkénteseket is. Az intézkedést még a parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Oroszországban, ahol alacsony az átoltottsági ráta, Vlagyimir Putyin nemrég ismételten kizárta az általános oltási kötelezettség bevezetését.

Ugyanakkor Szergej Szobjanin, Moszkva főpolgármestere június közepén gyakorlatilag

kötelezővé tette a vakcinálást a szolgáltatási szektorban dolgozók számára a járványhelyzet romlása miatt: augusztus 15-ig mintegy kétmillió embert kell védetté tenni.

Hasonló intézkedésekről döntöttek Szentpéterváron és más térségekben is.

Lettországban a hivatásos katonákat kell augusztus elsejéig beoltani – aki megtagadja a vakcinát, azt elbocsáthatják.

Az Egyesült Államokban csak elvétve vezettek vagy vezetnek be kényszeroltásokat.

San Francisco például júniusban rendelte el a város 35 ezer alkalmazottjának a vakcinálását, az ellenkezőknek ott is elbocsátással vagy fegyelmi eljárással kell számolniuk.

Texasban pedig az egyik legnagyobb kórház 150 alkalmazottját tették lapátra, miután elutasították az oltást.

És mi van itthon?

Ami pedig Magyarországot illeti, a kormány a kötelező oltás bevezetését nem tervezi. Orbán Viktor miniszterelnök korábbi közlése szerint vizsgálták, de elvetették ennek a lehetőségét. 

Ugyanakkor tavasszal olyan korlátozásokról döntött a kabinet – az oltatlanok például nem ülhettek be az éttermek zárt helyiségeibe, nem járhattak moziba, színházba –, amelyekkel nyilvánvalóan nyomás alá helyezte a vakcinát elutasítókat, döntésük megváltoztatása érdekében.

Az őket sújtó korlátozások egy részét június végén eltörölték, miután a beoltottak száma elérte az 5,5 milliót. Számos eseményen – ide tartoznak a sport-, a zenés-táncos, illetve a zárt térben tartott vagy 500 főt meghaladó, szabadtéren tartott egyéb rendezvények – ugyanakkor továbbra is csak védettségi igazolvánnyal lehet részt venni.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Itt az újabb kormányzati feljelentés, költségvetési csalás a gyanú
Privátbankár.hu | 2026. október 16. 14:41
A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium egy kiadvány miatt lépett. 
Makro / Külgazdaság Rossz hír jött az orosz vodkáról
Privátbankár.hu | 2026. október 16. 14:14
Rosszabbul fogynak az italok.
Makro / Külgazdaság Átalakuló világrend: Pénzügyi csendőrből támogató tanácsadóvá válik a Valutaalap
Privátbankár.hu | 2026. október 16. 13:54
Bod Péter Ákos legújabb elemzésében a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank Csoport bangkoki éves találkozója kapcsán mutat rá a globális pénzügyi intézmények gyökeres szerepváltására. Miközben a hitelezési feltételek az ezredforduló óta sokat finomodtak, a Valutaalap legfrissebb országjelentése komoly szakmai iránytűt ad a politikai fordulat utáni Magyarország gazdasági vezetése számára is.
Makro / Külgazdaság Érdemes ma tankolni a hétvégi utazás előtt
Privátbankár.hu | 2026. október 16. 12:48
Pénteken sem változtak a hazai üzemanyagárak. A 95-ös benzin és a gázolaj országos átlagára egyaránt az előző napi szinten maradt. 
Makro / Külgazdaság Hollandia nem siet az uniós költségvetési megállapodással
Privátbankár.hu | 2026. október 16. 12:28
Komoly nézeteltérések alakultak ki az Európai Unió következő, 2028 és 2034 közötti hétéves költségvetéséről a brüsszeli csúcstalálkozón. Több tagállam elégedetlen a jelenlegi javaslattal, és egyre bizonytalanabb, hogy sikerül-e az év végéig megállapodásra jutni. Rob Jetten holland miniszterelnök szerint fontosabb a megfelelő feltételek kialakítása, mint a tárgyalások gyors lezárása.
Makro / Külgazdaság Az energiaárak miatt gyorsult fel a drágulás Európában
Privátbankár.hu | 2026. október 16. 11:37
Szeptemberben 3,8 százalékra emelkedett az éves infláció az Európai Unióban és az euróövezetben is, az augusztusi 3,2 százalék után. Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint a tagállamok többségében gyorsult a drágulás, Magyarország ugyanakkor továbbra is a legalacsonyabb inflációjú országok közé tartozik.
Makro / Külgazdaság Uniós büdzsé: a Takarékos Hatok vagy a Kohézió Barátai győznek?
Privátbankár.hu | 2026. október 16. 10:49
Az Európai Unió hétéves költségvetéséről, Orbán Viktor és a Fidesz európai szerepéről, valamint Fürcht Pál és az aranykonvoj ügyéről is szó volt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, ahol kollégánk, Dobos Zoltán volt az egyik meghívott vendég.
Makro / Külgazdaság Pattanásig feszült hangulat volt az EU-csúcson
Privátbankár.hu | 2026. október 16. 08:44
Heves vita alakult ki az uniós állam- és kormányfők csütörtöki brüsszeli találkozóján az autózásra és az épületek fűtésére kiterjedő kibocsátáskereskedelmi rendszer miatt. Magyarország több más tagállammal együtt legalább két évvel elhalasztaná az új szabályozás bevezetését, ezt azonban az országok többsége elutasította.
Makro / Külgazdaság Érezhetően nőtt a bérek vásárlóereje
Privátbankár.hu | 2026. október 16. 08:31
Augusztusban 740 600 forint volt a bruttó, míg 519 900 forint a nettó átlagkereset Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a bruttó bérek 8,4, a nettó keresetek pedig 10 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Az inflációt is figyelembe véve a reálkeresetek 8,6 százalékkal nőttek.
Makro / Külgazdaság Már látszik, mikor vezetheti be Magyarország az eurót
Privátbankár.hu | 2026. október 16. 07:41
Akár 2032-ben csatlakozhat Magyarország az euróövezethez az Eurasia Group londoni elemzői szerint. A közös valuta bevezetéséig azonban jelentős költségvetési kihívásokkal kell szembenéznie az országnak: az idei hiány megközelítheti a GDP 8 százalékát, miközben az államadósság is tovább emelkedhet.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG