Kötelezővé teszi a koronavírus elleni védőoltást Franciaország az egészségügyben dolgozók számára a vírus elleni küzdelem jegyében - jelentette be Emmanuel Macron francia elnök.
Macron: ez az egyetlen út
Szeptember közepéig a kórházakban és a gondozóotthonokban minden olyan dolgozónak fel kell vennie a vakcinát, aki kapcsolatba kerül betegekkel. A rendelet végrehajtását a hatóságok ellenőrizni fogják, és szükség esetén büntetéseket szabnak majd ki.
Olyan irányba kell haladnunk, hogy mindenki be legyen oltva, mert egyelőre ez az egyetlen út vissza, a normális élethez
-tette hozzá a francia államfő. Szerinte felmerül az a kérdés is, hogy nem kellene-e az egész lakosság számára kötelezővé tenni az oltást.
Franciaországban június vége óta ismét emelkedik a regisztrált koronavírus-fertőzések száma, amelyek 60 százalékát a Delta-variáns teszi ki. (Háttéranyagunk: Nagyon terjed a Delta-variáns Európában, de van egy jó hírünk.)
Pénzjutalom oltásért
Oltási kötelezettséget vezetnek be az egészségügyben és a gondozásban Görögországban is: a gondozóotthonokban dolgozóknak azonnal be kell oltatniuk magukat, az egészségügyi intézmények még oltatlan alkalmazottai pedig szeptember elsejéig kaptak haladékot erre.
Nem fog ismét bezárni az ország néhány ember miatt. Nem Görögország van veszélyben, hanem az oltatlan görögök
-indokolta a döntést Kyriakosz Mitsotakisz miniszterelnök televíziós beszédében.
A görög kormány döntött arról is, hogy a jövőben csak beoltott személyek járhatnak moziba, színházba és más, zárt térben található helyekre. Emellett egyéb ösztönzőkkel is próbálják növelni az oltakozási kedvet:
a fiatalok 150 euróval (53 ezer forint) feltöltött kártyát és egy hónapos ingyenes mobil-adathasználatot kapnak, ha elfogadják a vakcinát.
De mi a helyzet globálisan? Hol milyen szakmákban tették már kötelezővé a Covid-elleni védőoltást, és van-e olyan állam, ahol az egész népességre kiterjesztették a kötelezettséget? Ez néztük meg a Die Welt segítségével.
Általános oltási kötelezettség
Az egész lakosságra kiterjedő oltási kötelezettség meglehetősen ritka.
A közép-ázsiai Tadzsikisztánban ugyan született egy olyan kormányhatározat, amely értelmében minden 18 év feletti lakosnak be kell magát oltatnia koronavírus ellen, a megvalósítás módját már nem részletezik.
Türkmenisztán kormánya július elején jelentett be általános oltási kötelezettséget minden olyan 18 év feletti polgár számára, akiknél nincs ennek egészségügyi akadálya. Ez már csak azért is érdekes, mert a szintén közép-ázsiai ország azon kevés államok egyike, ahol hivatalosan egyetlen koronavírus-fertőzöttet sem regisztráltak.
A Vatikán már februárban
kötelezővé tette a Covid elleni oltást minden lakos és alkalmazott számára, akiket akár el is bocsáthatnak, ha nem fogadják el a vakcinát.
Az európai miniállamnak persze könnyű dolga van, hiszen hivatalosan mindössze körülbelül 800-an lakják.
Részleges oltási kötelezettség
Olaszországban – Franciaországhoz és Görögországhoz hasonlóan – szintén kötelezővé tették a védőoltást az egészségügyi dolgozók számára május 25-től. Aki nem fogadja el a vakcinát, az nem kerülhet kapcsolatba a betegekkel.
A rendelet miatt eddig 300 dolgozó fordult bírósághoz.
Nagy-Britannia június közepén jelentette be, hogy az idősotthonok minden dolgozóját be kell oltani – tehát az ott szolgáltatást nyújtókat (például fodrászokat) és az önkénteseket is. Az intézkedést még a parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Oroszországban, ahol alacsony az átoltottsági ráta, Vlagyimir Putyin nemrég ismételten kizárta az általános oltási kötelezettség bevezetését.
Ugyanakkor Szergej Szobjanin, Moszkva főpolgármestere június közepén gyakorlatilag
kötelezővé tette a vakcinálást a szolgáltatási szektorban dolgozók számára a járványhelyzet romlása miatt: augusztus 15-ig mintegy kétmillió embert kell védetté tenni.
Hasonló intézkedésekről döntöttek Szentpéterváron és más térségekben is.
Lettországban a hivatásos katonákat kell augusztus elsejéig beoltani – aki megtagadja a vakcinát, azt elbocsáthatják.
Az Egyesült Államokban csak elvétve vezettek vagy vezetnek be kényszeroltásokat.
San Francisco például júniusban rendelte el a város 35 ezer alkalmazottjának a vakcinálását, az ellenkezőknek ott is elbocsátással vagy fegyelmi eljárással kell számolniuk.
Texasban pedig az egyik legnagyobb kórház 150 alkalmazottját tették lapátra, miután elutasították az oltást.
És mi van itthon?
Ami pedig Magyarországot illeti, a kormány a kötelező oltás bevezetését nem tervezi. Orbán Viktor miniszterelnök korábbi közlése szerint vizsgálták, de elvetették ennek a lehetőségét.
Ugyanakkor tavasszal olyan korlátozásokról döntött a kabinet – az oltatlanok például nem ülhettek be az éttermek zárt helyiségeibe, nem járhattak moziba, színházba –, amelyekkel nyilvánvalóan nyomás alá helyezte a vakcinát elutasítókat, döntésük megváltoztatása érdekében.
Az őket sújtó korlátozások egy részét június végén eltörölték, miután a beoltottak száma elérte az 5,5 milliót. Számos eseményen – ide tartoznak a sport-, a zenés-táncos, illetve a zárt térben tartott vagy 500 főt meghaladó, szabadtéren tartott egyéb rendezvények – ugyanakkor továbbra is csak védettségi igazolvánnyal lehet részt venni.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
