Csupán néhány napja tette közzé gazdasági előrejelzését az Európai Bizottság, amelyben gyorsuló növekedést valószínűsítenek, az elemzők mégis egyre pesszimistább hangot ütöttek meg az elmúlt napokban. Szerintük ugyanis az ismét terjedő koronavírus, illetve annak delta variánsa komoly gazdasági problémákat okozhat.
Sok ország idén ledolgozza a visszaesést
Az uniós csúcsszervezet a múlt hét közepén publikálta friss gazdasági előrejelzését, amely szerint 2021-ben 4,8 százalék lehet mind a közösség, mind az eurózóna GDP-növekedése. A tavasszal közzétett előző előrejelzéshez viszonyítva az idei évre az unióban 0,6, az euróövezetben 0,5 százalékkal nagyobb növekedést várnak, míg 2022-re mindkét területen kis mértékben, 0,1 százalékkal javították a prognózist – közölte Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos.
A bővülés a Bizottság szerint ugyanakkor meglehetősen nagy szórást mutat majd. Egyes tagállamok - például Olaszország - nemzeti összterméke csak 2023-ban éri el a járvány előtti szintet, míg például Lengyelországé már 2021-ben. Az egyik nagy nyertes egyébként Magyarország lehet, hiszen a prognózis szerint a magyar GDP az idén 6,3 százalékkal, 2022-ben 5 százalékkal nő, ami 0,5 százalékponttal alacsonyabb a brüsszeli testület májusi értékelésében közölt adatoknál.
Az EU-ra vonatkozóan azt valószínűsítették, hogy a növekedés motorja a magánfogyasztás és a beruházások lesznek, amit a gazdasági tevékenységgel párhuzamosan várhatóan átalakuló foglalkoztatás is segít majd. Az EU fő kereskedelmi partnereinek erőteljes növekedése jótékony hatással lesz az uniós áruexportra, míg a szolgáltatásexportot továbbra is visszavetik majd a nemzetközi turizmust gátló, még meglévő korlátozások.
Jön a delta
Az egyébként jellemzően visszafogott prognózisokat adó bizottsági előrejelzést követően azt gondolhattuk volna, hogy a gazdasági szereplők megnyugodnak, hiszen meglehetősen biztatónak tűnik az a jövőkép, amelyet az előrejelzések festenek. A koronavírus azonban közbeszólni látszik, hiszen annak Európa-szerte terjedő delta variánsa miatt nő az aggodalom. A folyamat egyébként Magyarországon is megfigyelhető, hiszen az egy héttel korábbi adatokhoz képest a legutóbbi statisztikák egyértelműen növekvő esetszámot jeleznek.
Ha végigtekintünk a kontinensen, nem beszélhetünk teljesen egységes folyamatokról, ám tény, hogy számos országban történtek lépések az utazási és társadalmi érintkezési korlátozások újbóli bevezetésére, míg máshol a tervezettnél lassabban oldják fel a szigorú szabályokat. Érdemes azt is figyelembe venni persze, hogy az emberek adaptív módon alkalmazkodtak az elmúlt közel másfél év történéseihez, és az önkéntesen vállalt szabályok, vagy a kiskapuk keresése jellemzi a viselkedésüket. Amikor javul a helyzet, akkor sokan próbálják feszegetni a jogszabály adta kereteket, ha viszont romló járványügyi statisztikák jönnek, akkor többen az előírásokhoz képest is óvatosabbak.
A Financial Times például arról ír, hogy az elmúlt napokban nem annyira a lezárások vezérlik az emberek viselkedését, hanem - a Google mobilitási adatai szerint - az óvatosság és az önkéntes korlátozások. Ahhoz, hogy kevesebben utazzanak Spanyolországba, elég volt Németországnak és Franciaországnak figyelmeztetést kiadni, az ibériai országban ugyanis a múlt hét végén a fertőzöttek aránya Európában a legmagasabb lett, megelőzve ezzel Portugáliát.
A turizmusnak betehet a mutáció
Az ilyen visszaesések nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági szempontból is problémát jelentenek, hiszen a kulcsfontosságú turizmus végre elkezdett lassan visszaépülni, ez viszont most ismét megtört. Nem véletlenül jelezte a spanyol jegybank elnöke, Pablo Hernández de Cos, hogy a meglehetősen ambiciózus gazdasági várakozásaik teljesülésének feltétele, hogy az egészségügyi válság a nyár folyamán véget ér. Ennek révén ugyanis a turizmus képes lenne elérni a pandémia előtti bevételek felét, amely ugyan elsőre nem hangzik túl jól, de a tavalyi évhez képest, amikor csupán a 2019-es adatok ötödét hozta, nagy előrelépés lenne. A jegybanki vezető azt tette hozzá, hogy továbbra is komoly bizonytalanság övezi az új Covid-19 variánsok megjelenését és nem kizárt, hogy szükség lehet majd újabb korlátozásokra.
Nem a spanyol szakember az egyetlen, aki óvatos, hiszen néhány napja egyik amerikai kollégája beszélt a kockázatokról. A San Franciscó-i Fed elnöke, Mary Daly szerint korai lenne még győzelmet hirdetni a koronavírus felett. "Úgy gondolom, a továbbiakban az egyik legnagyobb veszélyt az jelentheti a globális növekedésre, ha elhamarkodottan hirdetünk győzelmet a Covid felett. Még nem estünk túl a pandémián, még csak túlesőben vagyunk" - nyilatkozta a Financial Timesnak Mary Daly. Azt is megjegyezte, hogy számos országra jellemző az alacsony átoltottsági szint mellett a delta variáns rohamos terjedése. Ráadásul nem csak a szegényebb országokra lehet jellemző, hogy még küszködnek a koronavírussal: elég csak megnézni Japánt, amely végül nézők nélkül fogja megrendezni a 2020-ról az idei évre halasztott nyári olimpiai játékokat.
Mi lesz a magyar gazdasággal?
A tokiói olimpia kapcsán bevezetett szigorú rend a szigetország turizmusára is negatívan hat, de nem ők az egyetlenek, akik a szabályozásban bíznak. Hollandia például csupán két héttel azt követően, hogy számos intézkedést feloldott, újra korlátozásokat vezet be. Visszaállítja az éttermek, bárok, kávézók, éjszakai klubok és élő események korábbi szigorú szabályozását, mivel az ország napi fertőzöttségi rátája több mint tízszeresére, majdnem 7000-re nőtt ebben az időszakban. De más, erős turisztikai kitettséggel rendelkező országokban sem rózsás a helyzet, hiszen a korábbi lazításokhoz képest például Málta vagy Horvátország is szigorított a beutazáson. A kontinens idegenforgalma szempontjából egyébként nem túl rózsás hír, hogy a legkedvezőtlenebb járványadatok éppen a legnépszerűbb üdülési célpontnak számító országokban vannak.
Magyarország esetében egyébként a belföldi turizmus javulhat, ám a külföldi vendégek inkább csak az alacsony bázis miatt fognak jelentős növekedést produkálni, nominálisan nem lehet kimagasló látogatószámmal kalkulálni. A gazdasági növekedés ennek ellenére szinte biztosan kimagasló lesz, mivel akár a háztartások, akár a közösségi fogyasztás növekszik, és a beruházások is jelentősen támogatják a bővülést.
Tényleg olyan veszélyes a helyzet?
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Contro) pénteken azt közölte, hogy az EU és az Európai Gazdasági Térség heti Covid-19 fertőzési aránya 100 000 emberre 51,6-ra nőtt, szemben az előző heti 38,6-del, miközben a kórházi és halálozási arány stabil volt. Ráadásul nemcsak megindult az újabb fertőzési hullám, hanem a szervezet szerint gyorsulni is fog, az előrejelzésük szerint az arány négy hét alatt meghaladja 100 000 emberre számítva a 90-et.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy a cikk elején idézett optimista gazdasági prognózis során az Európai Bizottság nem vette figyelembe a delta variáns által kiváltott új hullám lehetőségét, ez tehát egy (újabb) lefelé mutató kockázati tényező.
Más vélemények szerint ugyanakkor messze nem annyira tragikus a helyzet, mint azt a média sugallja. Mondván, a mostani folyamatok ugyan kedvezőtlenek, ám szerencsére messze vannak a második vagy a harmadik hullám csúcsaitól. Arról nem beszélve, hogy az esetszámok ugyan nőnek, ám a kórházi kezelésre szorulók száma csak minimálisan emelkedik. Az Európai Unióban tapasztalható relatív magas átoltottságnak köszönhetően a legveszélyeztetettebbek helyzete megnyugtató annak ellenére is, hogy a sajtó előszeretettel csámcsog azon a néhány egyedi eseten, amikor beoltott személyek betegednek meg súlyosan, esetleg hunynak el koronavírus-fertőzés következtében.
A statisztikák is azt mutatják, hogy a tagállamokban a legtöbb delta-fertőzés fiatalabb emberek körében fordul elő, akik sokkal ritkábban betegednek meg súlyosan. Ennek megfelelően a kórházi kezelésre szorulók és a vírus okozta halálozások száma továbbra is nagyon alacsony. Amennyiben az oltási programok folytatódnak az EU-ban – ami többek között a magyar statisztikák szerint sem egyértelmű –, akkor vélhetőleg nem kell az egészségügyet megbénító és jelentős halálos áldozattal járó újabb hullámra számítani. Ez pedig valószínűleg komoly gazdasági visszaesést sem fog okozni.
A forint kedden 0,2 százalékkal erősödött a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.
