6p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Miközben Ausztria – az európai országok közül elsőként – bevezette a szinte minden felnőtt számára kötelező oltást, Németországban megakadt ez a folyamat. A Bundestagban egyelőre nincs biztos többsége a kötelező oltásnak, a kormánypártokon belül pedig sok liberális képviselő ellenzi a bevezetését. A társadalom is megosztott: háromból egy ember elutasít egy ilyen lépést.  

Február vége, március eleje

-jelentette ki Olaf Scholz tavaly november végén azzal kapcsolatban, hogy mikor vezethetik be Németországban a szinte minden felnőtt számára kötelező Covid elleni védőoltást. Az akkor még csak leendő német kancellár, akit december 8-án iktattak be hivatalába, egyúttal világossá tette, hogy támogatja ezt a lépést.

Ennek ellenére bizonytalan, hogy megvalósul-e valaha ez a terv: a parlament alsóházában, a Bundestagban ugyanis jelenleg nincs meg az elfogadásához szükséges többség, derül ki a Die Welt felméréséből.

Nagy dilemmák. Olaf Scholz német kancellár. (EPA/JOHN MACDOUGALL)
Nagy dilemmák. Olaf Scholz német kancellár. (EPA/JOHN MACDOUGALL)

 A „közlekedési lámpa” koalíció megosztott:

a szociáldemokrata és Zöld képviselők inkább támogatják, a liberálisok viszont inkább ellenzik a kötelező oltást – de még előbbi két párton belül is sok a bizonytalan politikus.

A döntő kérdés, hogy a szociáldemokraták és a Zöldek meg tudnak-e majd egyezni az ellenzékbe szorult jobbközép CDU/CSU-val egy közös tervezetben. (Az ígéretek szerint nem lesz „frakciókényszer”: minden képviselő szabadon, saját belátása alapján dönthet a kérdésben.)

Ami a részleteket illeti, a német laphoz beérkezett válaszok alapján a képviselők 24,7 százaléka pártolja a kötelező oltás bevezetését 18 év felett, 2,9 százalék életkortól tenné azt függővé, 18,2 százalék ugyanakkor ellenzi azt. A képviselők 21,6 százaléka nem jelzett vissza, 10,9 százalék nem akart válaszolni, 21,7 százalék pedig még nem döntött.

Összegezve:

a valamilyen szintű kötelező oltást 28 százalék meg fogja szavazni, 18 százalék nem fogja megszavazni, a többség (54 százalék) szavazata és ezzel az egész voksolás sorsa bizonytalan.

A bizonytalanok egy része a konkrét törvényjavaslattól tette függővé voksát, márpedig ez egyelőre nem született meg, ’csupán’ különböző tervezetek készültek el.          

Szkeptikusok: AfD, liberálisok, Baloldal

A kötelező oltást leginkább az Alternatíva Németországért (AfD) utasítja el:

a jobbközép CDU-CSU-tól jobbra álló párt képviselőinek 85 százaléka nemmel voksol majd, és egyetlen képviselő sem jelezte, hogy megszavazna egy ilyen törvényt.

(Magyarországon egyébként szintén egy jobbszélen álló párt, a Mi Hazánk Mozgalom ellenzi leginkább ezt a lépést.)

Enyhébb mértékben, de

szintén szkeptikusak a kötelező oltással kapcsolatban a liberális képviselők.

45 százalékuk elutasítja azt, 35 százalék még bizonytalan, és mindössze 13 százalék a pártolók aránya – 10 százalék a korhoz kötött, 3 százalék pedig a 18 év felett mindenkinek kötelező verziót támogatja.

A szociáldemokratáktól balra álló Baloldal nevű párt képviselői között szintén többségben vannak az ellenzők: 28 százalékuk szavazna nemmel, 18 százalékuk igennel. Több mint 50 százalék szavazata ugyanakkor kérdéses.

Pártolók: szociáldemokraták, Zöldek

A másik oldalon a szociáldemokraták és a Zöldek állnak.

A balközép párt képviselőinek mintegy 55 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megszavazza majd a kötelező oltást, és nincs egyetlen olyan képviselő sem, aki bevallottan elutasítja azt.

Több mint 40 százalék szándékáról ugyanakkor egyelőre nem lehet biztosat tudni.

A Zöldeknél szintén jelentős (48 százalék) azon képviselők aránya, akik valamilyen szinten kötelezővé tennék a koronavírus elleni vakcina felvételét. Mindössze egyetlen képviselő ellenzi azt vállaltan, mintegy felük pedig nem döntött vagy nem akart válaszolni.

A sötét ló: CDU/CSU

A sötét ló ezúttal a 16 év kormányzás után ellenzékbe szoruló CDU/CSU, amely a második legnagyobb frakcióval rendelkezik a szociáldemokraták után. Képviselőik 63 százaléka nem válaszolt a kérdésre, 26 százaléka pedig még nem döntött, azaz a 197 képviselő túlnyomó többségének szavazata kérdéses. A biztos támogatók 6, az ellenzők 5 százalékot tesznek ki.

A válaszadás megtagadása mögött az is állhat, hogy a CDU-CSU frakció a felmérés időpontjában még dolgozott saját javaslatán:

a kiszivárgott hírek szerint a kötelező oltást csak bizonyos esetekben (például különösen veszélyes mutáns felbukkanásakor) és magasabb kor (például 50 év) felett vezetné be.

Érdekesség, hogy míg a nyugat-németországi képviselők inkább támogatják a kötelező oltást – 28 százalék igennel, 16 nemmel szavazna –, addig a kelet-németországiak inkább ellenzik – 26 voksolna igennel, 31 százalék nemmel.

Tehát akkor?  

Összegezve: a Die Welt felmérése alapján

kétséges, hogy lesz-e egyértelmű többsége a szinte minden felnőtt számára kötelező oltásnak, és aligha várható gyors döntés a kérdésben.

Ráadásul a korábbi mutánsoknál enyhébb omikron elhozhatja a járvány végét szakértők egy része szerint, így akár le is kerülhet a kérdés a napirendről.

Ami pedig a társadalmi hangulatot illeti: a YouGov január második felében publikált felmérése szerint a németek 60 százaléka támogatja, 32 százaléka viszont ellenzi a kötelező oltást. December elején még 63-30 százalék volt ez az arány, tehát enyhén nőtt az ellenzők aránya.

Németországban egyébként – számos nyugat-európai országhoz hasonlóan – rendszeresek az utcai megmozdulások a kötelező oltás és a korlátozások ellen.

Ausztria meglépte    

Miközben Németországban még nyitott kérdés a szinte minden felnőtt számára kötelező oltás,

Ausztria – az uniós országok közül elsőként – már bevezette azt.

Az erről szóló törvényt január 20-án a parlament alsó-, múlt csütörtökön pedig a felsőháza is nagy többséggel megszavazta. Alexander Van der Bellen köztársasági elnök pénteken aláírta, így szombaton életbe lépett.

Aki a kötelezettségnek nem tesz eleget, az összesen akár 3600 euróra (átszámítva mintegy 1,3 millió forint) is büntethető március közepétől. Egy január közepén publikált felmérés szerint ugyanakkor

a törvény mostani bevezetését az osztrákok mintegy fele ellenzi.

A néppárti-Zöld kormány a közegészségügy védelmével indokolja az intézkedést. Szerintük a koronavírus-járvány terjedését csak akkor lehet megakadályozni, ha növelik az átoltottságot, ehhez pedig kell a kötelező oltás. Az ellenzők viszont úgy vélik, hogy az állam egy mélyen személyes döntésbe nyúl bele.

Ausztriai magyarok lapunknak azt mondták: sokan reménykednek abban, hogy jogi úton, alkotmánybírósági beadványokkal mégis meg tudják majd akasztani a kötelező oltást.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nem kapott jó hírt Emmanuel Macron, de a magyarok így is csak irigykedhetnek
Privátbankár.hu | 2024. november 15. 10:38
Gyorsult az infláció Franciaországban, de az energiaárak például 2 százalékkal estek, az élelmiszerek ára pedig csak 0,6 százalékkal drágultak.
Makro / Külgazdaság Nem enged a szorításból Brüsszel, a magyar kormánynak napirendre kellett vennie az ellene zajló eljárást
Privátbankár.hu | 2024. november 15. 10:24
A már megbukott német kormány „kedveskedett” még egyet a magyar vezetésnek, a magyar uniós elnökségnek kellett napirendre venni a Magyarország ellen zajló eljárást – és a bíróság sem pihen.
Makro / Külgazdaság Az új győri polgármester 750 milliós közösségi költségvetést tervez
Privátbankár.hu | 2024. november 15. 10:11
Pintér Bence, Győr új, civil polgármestere az Mfornak adott interjúban hosszan beszélt a városvezetésben kialakult helyzetről, az általa lefektetett hétpontos lokálpatrióta minimumról és a város büdzséjéről is.
Makro / Külgazdaság Felavatták a kínai óriásberuházást, meglesz a böjtje?
Privátbankár.hu | 2024. november 15. 08:06
3,5 milliárd dolláros beruházás, de nem a helyi érdekeket, hanem Kína érdekeit szolgálja? Ismerős történet egy távoli országból.
Makro / Külgazdaság Európai sztenderd szerinti vasút épül Kárpátalján és Nyugat-Ukrajnában 
Mester Nándor | 2024. november 14. 19:09
Az ukrán állami vasúttársaság uniós forrásokat is felhasznál a kötöttpályás hálózat korszerűsítéséhez. 
Makro / Külgazdaság Cipruson is magyar parkolási rendszer indult
Szakonyi Péter | 2024. november 14. 15:32
Kína és Hévíz után Cipruson is beindította parkolási rendszerét az EPS Global.  A magyar high-tech vállalkozás következő lépése Szerbia, ahol egy helyi cégen keresztül adják 40 város parkolási szoftver rendszerét.
Makro / Külgazdaság Gulyás Gergely elárulta, miért izgult jobban Trump miatt, mint a 2022-es választásokon
Privátbankár.hu | 2024. november 14. 13:10
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő 10 órától ismét várta az újságírókat és a nézőket, hallgatókat. A Kormányinfót élőben közvetítettük.
Makro / Külgazdaság Ezt sem tűzi Rogán Antal a kalapjára: szeptemberben bezuhant az építőipar termelése
Privátbankár.hu | 2024. november 14. 08:30
Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 8,2, az előző hónaphoz képest 2,7 százalékkal mérséklődött az építőipari termelés volumene.
Makro / Külgazdaság Nézze velünk élőben a Vitézy Dáviddal való beszélgetést a Klasszis Klub Live-ban!
Privátbankár.hu | 2024. november 13. 16:18
16 óra 30-tól egy órán át a Klasszis nevű YouTube-csatornán és az Mfor Facebook-oldalán nemcsak mi, hanem Önök is kérdezhetik az új Fővárosi Közgyűlés tagját.
Makro / Külgazdaság Harmadszor emelkedett idén az USA 30 éves jelzáloghiteleinek kamata
Privátbankár.hu | 2024. november 13. 15:37
Az Egyesült Államokban tovább emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a november 8-án záródott héten – ismertette az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG