Február vége, március eleje
-jelentette ki Olaf Scholz tavaly november végén azzal kapcsolatban, hogy mikor vezethetik be Németországban a szinte minden felnőtt számára kötelező Covid elleni védőoltást. Az akkor még csak leendő német kancellár, akit december 8-án iktattak be hivatalába, egyúttal világossá tette, hogy támogatja ezt a lépést.
Ennek ellenére bizonytalan, hogy megvalósul-e valaha ez a terv: a parlament alsóházában, a Bundestagban ugyanis jelenleg nincs meg az elfogadásához szükséges többség, derül ki a Die Welt felméréséből.
A „közlekedési lámpa” koalíció megosztott:
a szociáldemokrata és Zöld képviselők inkább támogatják, a liberálisok viszont inkább ellenzik a kötelező oltást – de még előbbi két párton belül is sok a bizonytalan politikus.
A döntő kérdés, hogy a szociáldemokraták és a Zöldek meg tudnak-e majd egyezni az ellenzékbe szorult jobbközép CDU/CSU-val egy közös tervezetben. (Az ígéretek szerint nem lesz „frakciókényszer”: minden képviselő szabadon, saját belátása alapján dönthet a kérdésben.)
Ami a részleteket illeti, a német laphoz beérkezett válaszok alapján a képviselők 24,7 százaléka pártolja a kötelező oltás bevezetését 18 év felett, 2,9 százalék életkortól tenné azt függővé, 18,2 százalék ugyanakkor ellenzi azt. A képviselők 21,6 százaléka nem jelzett vissza, 10,9 százalék nem akart válaszolni, 21,7 százalék pedig még nem döntött.
Összegezve:
a valamilyen szintű kötelező oltást 28 százalék meg fogja szavazni, 18 százalék nem fogja megszavazni, a többség (54 százalék) szavazata és ezzel az egész voksolás sorsa bizonytalan.
A bizonytalanok egy része a konkrét törvényjavaslattól tette függővé voksát, márpedig ez egyelőre nem született meg, ’csupán’ különböző tervezetek készültek el.
Szkeptikusok: AfD, liberálisok, Baloldal
A kötelező oltást leginkább az Alternatíva Németországért (AfD) utasítja el:
a jobbközép CDU-CSU-tól jobbra álló párt képviselőinek 85 százaléka nemmel voksol majd, és egyetlen képviselő sem jelezte, hogy megszavazna egy ilyen törvényt.
(Magyarországon egyébként szintén egy jobbszélen álló párt, a Mi Hazánk Mozgalom ellenzi leginkább ezt a lépést.)
Enyhébb mértékben, de
szintén szkeptikusak a kötelező oltással kapcsolatban a liberális képviselők.
45 százalékuk elutasítja azt, 35 százalék még bizonytalan, és mindössze 13 százalék a pártolók aránya – 10 százalék a korhoz kötött, 3 százalék pedig a 18 év felett mindenkinek kötelező verziót támogatja.
A szociáldemokratáktól balra álló Baloldal nevű párt képviselői között szintén többségben vannak az ellenzők: 28 százalékuk szavazna nemmel, 18 százalékuk igennel. Több mint 50 százalék szavazata ugyanakkor kérdéses.
Pártolók: szociáldemokraták, Zöldek
A másik oldalon a szociáldemokraták és a Zöldek állnak.
A balközép párt képviselőinek mintegy 55 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megszavazza majd a kötelező oltást, és nincs egyetlen olyan képviselő sem, aki bevallottan elutasítja azt.
Több mint 40 százalék szándékáról ugyanakkor egyelőre nem lehet biztosat tudni.
A Zöldeknél szintén jelentős (48 százalék) azon képviselők aránya, akik valamilyen szinten kötelezővé tennék a koronavírus elleni vakcina felvételét. Mindössze egyetlen képviselő ellenzi azt vállaltan, mintegy felük pedig nem döntött vagy nem akart válaszolni.
A sötét ló: CDU/CSU
A sötét ló ezúttal a 16 év kormányzás után ellenzékbe szoruló CDU/CSU, amely a második legnagyobb frakcióval rendelkezik a szociáldemokraták után. Képviselőik 63 százaléka nem válaszolt a kérdésre, 26 százaléka pedig még nem döntött, azaz a 197 képviselő túlnyomó többségének szavazata kérdéses. A biztos támogatók 6, az ellenzők 5 százalékot tesznek ki.
A válaszadás megtagadása mögött az is állhat, hogy a CDU-CSU frakció a felmérés időpontjában még dolgozott saját javaslatán:
a kiszivárgott hírek szerint a kötelező oltást csak bizonyos esetekben (például különösen veszélyes mutáns felbukkanásakor) és magasabb kor (például 50 év) felett vezetné be.
Érdekesség, hogy míg a nyugat-németországi képviselők inkább támogatják a kötelező oltást – 28 százalék igennel, 16 nemmel szavazna –, addig a kelet-németországiak inkább ellenzik – 26 voksolna igennel, 31 százalék nemmel.
Tehát akkor?
Összegezve: a Die Welt felmérése alapján
kétséges, hogy lesz-e egyértelmű többsége a szinte minden felnőtt számára kötelező oltásnak, és aligha várható gyors döntés a kérdésben.
Ráadásul a korábbi mutánsoknál enyhébb omikron elhozhatja a járvány végét szakértők egy része szerint, így akár le is kerülhet a kérdés a napirendről.
Ami pedig a társadalmi hangulatot illeti: a YouGov január második felében publikált felmérése szerint a németek 60 százaléka támogatja, 32 százaléka viszont ellenzi a kötelező oltást. December elején még 63-30 százalék volt ez az arány, tehát enyhén nőtt az ellenzők aránya.
Németországban egyébként – számos nyugat-európai országhoz hasonlóan – rendszeresek az utcai megmozdulások a kötelező oltás és a korlátozások ellen.
Ausztria meglépte
Miközben Németországban még nyitott kérdés a szinte minden felnőtt számára kötelező oltás,
Ausztria – az uniós országok közül elsőként – már bevezette azt.
Az erről szóló törvényt január 20-án a parlament alsó-, múlt csütörtökön pedig a felsőháza is nagy többséggel megszavazta. Alexander Van der Bellen köztársasági elnök pénteken aláírta, így szombaton életbe lépett.
Aki a kötelezettségnek nem tesz eleget, az összesen akár 3600 euróra (átszámítva mintegy 1,3 millió forint) is büntethető március közepétől. Egy január közepén publikált felmérés szerint ugyanakkor
a törvény mostani bevezetését az osztrákok mintegy fele ellenzi.
A néppárti-Zöld kormány a közegészségügy védelmével indokolja az intézkedést. Szerintük a koronavírus-járvány terjedését csak akkor lehet megakadályozni, ha növelik az átoltottságot, ehhez pedig kell a kötelező oltás. Az ellenzők viszont úgy vélik, hogy az állam egy mélyen személyes döntésbe nyúl bele.
Ausztriai magyarok lapunknak azt mondták: sokan reménykednek abban, hogy jogi úton, alkotmánybírósági beadványokkal mégis meg tudják majd akasztani a kötelező oltást.
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
