Lehet-e minden felnőtt számára kötelező a koronavírus elleni oltás? Bár van olyan európai állam (Ausztria), ahol már döntöttek erről, több ország (például Németország) pedig tervez ilyen lépést, a legtöbb állam egyelőre ódzkodik ettől – Magyarországon például nem lesz mindenkinek kötelező a Covid elleni vakcina jelen állás szerint.
A nagy dilemma
Az óvatosság persze nem meglepő, hiszen ez a kérdés sok más mellett etikai aggályokat is felvet:
szabad-e az alapvető emberi jogok tiszteletben tartására épülő demokráciákban ilyen lépésre kényszeríteni az egyént, és ha igen, milyen esetben?
Európa és általában a Nyugat egyelőre a részleges kényszert preferálja: számos országban több munkakörben (Magyarországon az egészségügyben, az oktatásban, az állami intézményeknél és az önkormányzatok egy részénél) tették kötelezővé az oltást, az ellenkezőket általában pedig tiltásokkal, közösségi életük korlátozásával próbálják rávenni a vakcina felvételére.
Más kultúrkörökben, például Japánban ugyanakkor teljesen más szemszögből közelítik meg ezt a kérdést, és kényszer alkalmazása helyett az egyén belátására bízzák a döntést.
Japán: egyéni döntés
A japán egészségügyi minisztérium – erre Dr. Letoha Tamás szegedi kutatóorvos hívta fel a figyelmet a közelmúltban – minden polgárt a Covid elleni oltás felvételére bátorít, de hozzáteszi azt is, hogy az nem kötelező, arra csak az adott személy informálása és beleegyezése után kerülhet sor.
Kérjük, saját döntéséből oltassa be magát, miután megértette mind a hatékonyságot a fertőző betegségek megelőzésében, mind a mellékhatások kockázatát
- olvasható a minisztérium honlapján, amely egyúttal a kényszerítés és a diszkrimináció kerülésére szólít fel:
Kérjük, ne kényszerítsen senkit a munkahelyén vagy környezetében oltakozásra, és ne diszkriminálja azokat, akik nem oltatják be magukat.
A távol-keleti országban egyébként – annak ellenére, hogy senkinek sem kötelező az oltás – a lakosság 78 százaléka már felvette a vakcinát, ami relatív magas aránynak számít (Németországban például 71 százalék ez az arány). A 125 millió lakosú országban mintegy 18 ezren vesztették életüket a Coviddal összefüggésben – a 83 milliós Németországban hatszor többen, 111 ezren hunytak el.
Az utolsó eszköz
Visszatérve az etikai kérdésekre: egyes szakértők szerint az általánosan kötelező oltás az utolsó eszköz lehet abban az esetben, ha az alacsony átoltottság túl nagy társadalmi károkat okozna.
Ezt (a kérdést) azon alapelv szerint oldottuk meg, hogy a jogok az alkotmányban rögzítettek, a kötelezettségeket viszont demokratikus úton kell meghatározni. Az általános oltási kötelezettség a többség egy utolsó eszköze akkor, ha az látszik, hogy alacsony átoltottság mellett túl nagy árat kell fizetni a szabadságot és az életet tekintve
-mondta Christoph Möllers német alkotmányjogász, a berlini Humboldt Egyetem tanára a Die Weltnek a Covid miatti korlátozásokra és halálesetekre utalva.
Möllers ugyanakkor kritikus a vakcinát megtagadókkal szemben. Szerinte az oltás egy lehetőség a szabadságra, azzal magunkon és másokon is segíthetünk.
Az alkotmányjogász egyébként nem tartja nagy krízisjelenségnek a korlátozás- és oltásellenes tüntetéseket, amelyek szerinte még mindig kicsik, és nem ért egyet azzal sem, hogy a Covid-válság megosztotta a német társadalmat.
Nagy az ellenállás
Ugyanakkor egy december elején publikált felmérés szerint
a németek 30 százaléka ellenzi, hogy mindenkit kötelezzenek a Covid elleni vakcina felvételére, tehát relatív jelentős az ellentábor.
Még a Német Etikai Tanács (ez egy független tanácsadó testület, amely tagjait a Bundestag elnöke nevezi ki a kormány és a Bundestag javaslatai alapján) sem jutott egységes álláspontra ebben a kérdésben: a 24 tagú testületnek mintegy fele, 13 tag pártolja a kötelező oltás kiterjesztését minden felnőttre.
A közelmúltban pedig
több mint húsz liberális német parlamenti képviselő összeállított egy indítványt, amelyben az általános oltási kötelezettség ellen foglalnak állást.
Ez azt jelzi, hogy a kérdés a kormánykoalíciót is megosztja, hiszen a liberálisok is tagjai az új német kormánynak.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
