Egy városnyi magyar mondott nemet az állampapírokra

Csaknem 50 ezer kisbefektető fordított hátat fél év alatt a lakossági állampapíroknak – ez is kiderül az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) második negyedéves jelentéséből. 2025 közepén 767 672 természetes személy rendelkezett magyar állampapír-befektetéssel, ez 48 ezerrel kevesebb, mint 2024 végén. Vagyis helytálló lehet az a feltételezés, hogy a magas kamatot fizető Prémium Magyar Állampapírokat (PMÁP) a kamatfordulók után sokan visszaváltották, az azokért kapott pénzekből pedig mást vásároltak. 

Feltételezni lehet, hogy az állampapírpiacról kiszálló magánszemélyek döntő része PMÁP-befektető lehetett, ők az év végén 550 ezren voltak egy, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által megosztott táblázat szerint. Magyarán minden 11-12. PMÁP-befektető végleg kiszállhatott az állampapírokból azt követően, hogy lementek a kamatok.

Azt is lehet tudni, hogy az akkori 7 ezer milliárd forint körüli PMÁP-állomány mostanra 4500 milliárdosra olvadt, ebben persze szerepet játszhatott a visszaváltások mellett az is, hogy sokan másféle állampapírra váltották át az inflációkövető kötvényeiket. 

Most akkor nő vagy csökken az állomány?

Az ÁKK ennek ellenére azt állítja, a lakosság állampapír-állománya nem csökkent, a félév végén 13 289 milliárd forintot tett ki, ami 397 milliárddal meghaladja a tavaly év végi szintet. Az ÁKK azonban úgynevezett névértékes adatokkal számol, amelyek nem veszik figyelembe az egyes papírokon felhalmozott kamatot, az adott papírok aktuális piaci értékét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha volt valakinek 1 millió forintnyi PMÁP-ja a számláján, amely a kamatfizetés idején már 1,18 millió forintot ért, hiába vette ki az összes kamatot, és csökkent az egyenlege 180 ezer forinttal, az ÁKK adatai szerint ugyanannyi állampapírja van most is, hiszen csak a darabszám számít. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) piaci értéken is nyilvántartja a háztartások állampapír-állományát, és ezekből a számokból egészen más derül ki. A legfrissebb, áprilisi adatok alapján négy hónap alatt csaknem 800 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás áramlott ki az állampapírpiacról, vagyis ennyi kamatot vettek ki, illetve ekkora értékben váltottak vissza, vagy nem újítottak meg lejáró állampapírokat a kisbefektetők. 

Az MNB adatai szerint mindenesetre lehettek visszaváltások bőven, az év első négy hónapjában piaci értéken számolva csaknem 800 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás áramlott ki az állampapírokból. A negyedik hónap végére 11 havi mélyponton, 13 134 milliárd forinton volt a háztartások állománya. 

A gazdagok szállhattak ki

A 800 milliárd forintos piaci értéken számolt négy havi visszaváltás és a 48 ezer távozott ügyfél alapján úgy tűnik, nem a kifejezetten kispénzű befektetők fordítottak hátat az állampapírpiacnak. Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője szerint a 25 millió forintnál kisebb megtakarítással rendelkező ügyfelek jelentős része, akár 80 százaléka ugyanis visszaforgathatta a pénzt állampapírba, a kifejezetten vagyonos réteg lehetett az, aki teljesen kiszállt. A kimondottan nagy állampapír-megtakarítással rendelkezők akár négyötöde is kiszállhatott az állampapírokból. 

Az biztos, hogy az ÁKK tavaly év végén még jóval több lakossági állampapírt tervezett eladni, mint amennyit az első félévben sikerült. Az eredeti terv 5023 milliárd forint volt, ennek csak a 71 százalékát, 3563 milliárdot értékesítették. Az is látszik, hogy bár az ÁKK folyamatosan bocsát ki újabb lakossági állampapírokat, valószínűleg nem célja, hogy extrém magas kamatokkal visszacsalogassa az egykori PMÁP-osokat. Az inflációkövető kötvényekre az idén 1700 milliárd forintnyi kamatot kell kifizetnie az államnak, ami horribilisan nagy összeg, ennél olcsóbban is lehet finanszírozni az államadósságot. 

Bár éveken át az volt a fő üzenet, hogy a lakossági finanszírozás arányát növelni, és a devizakitettséget csökkenteni szeretné az állam, az idén ez fordítva történik. A lakossági finanszírozás aránya folyamatosan csökken, 28 százalék körüli szintről 25,6 százalékosra mérséklődött másfél év alatt, miközben nemrég 4 milliárd dollár értékű devizakötvényt bocsátott ki Magyarország. Ezzel azt is elismerték, hogy a 30 százalékos célszint fölé kerül a devizaarány az államadósságon belül. 

Hová lett a pénz? 

Az ÁKK azt állítja, a lakossági piacon nettó értelemben nincs kiáramlás, a PMÁP jelentős mértékű átárazódása ellenére a lakossági kézben lévő állampapír-állomány kis mértékben még növekedett is, ami bizonyítja, hogy a befektetők bizalma töretlen az állampapírok iránt. Névértéken számolva valóban ez lehet a helyzet, a lakosság vásárolja a Bónusz Magyar Állampapírokat, a Fix Magyar Állampapírokat és a diszkont kincstárjegyeket is. 

Az MNB adatai eközben arról tanúskodnak, hogy a kisbefektetők más értékpapírokat jobban kedvelnek. A PMÁP-os kamatesőből a legtöbb a befektetési alapokba hullott. A hazai befektetési alapokba négy hónap alatt több mint 586 milliárd forintnyi friss megtakarítás folyt be, a lakosságnál lévő állomány főleg ennek köszönhetően 11 775,3 milliárd forintos történelmi rekordra hízott. A külföldi befektetési alapokat is beszámítva már több pénzt tartanak alapokban a kisbefektetők, mint magyar állampapírban.

Piaci értéken számolva nettó beáramlást mért az MNB a banki kötvényeknél is, de még a jelzáloglevek, sőt az egyszeri díjas életbiztosítások is sok pénzt elszívhattak az állampapírpiacról. Ráadásul egyre többen lehetnek, akik külföldi befektetéseket, ezen belül befeketési alapokat, kötvényeket vagy részvényeket vesznek magyar állampapír helyett. Ezek az állományok is folyamatosan nőnek. Április végén a magyar családok értékpapírszámláin 4361,7 milliárd forintnyi külföldi kötvény, részvény és befektetési alap volt, ami historikus rekord.

Négy hónap alatt csaknem 400 milliárd forint friss pénzt fektettek be külföldi értékpapírokba a magyarok. 

Adózni nem akarnak 

A magyar állampapírok egyik nagy előnye minden más értékpapírral szemben a kamatadó- és szochó-mentesség. A kamatra vagy árfolyamnyereségre kivetett 15 százalékos kamatadó, és az ezen felül kivetett 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) viszont elkerülhető egy úgynevezett tartós befektetési számla (TBSZ) megnyitásával. Az ilyen TBSZ-ek száma sosem látott szintre jutott az idén. Három hónap alatt csaknem 67 ezerrel, 453 ezer fölé ugrott a számuk, ami kiugróan magas történelmi rekord. 

Fontos persze megjegyezni, hogy a 453 ezer TBSZ nem 453 ezer különböző ügyfelet jelent, ezeket a számlákat ugyanis a gyűjtőévet követően lezárják, ezután újabb összeget nem lehet rajtuk elhelyezni, csak a már addig összegyűlt pénzt lehet tovább forgatni.

Emiatt a pénzügyileg tudatos ügyfelek minden évben új TBSZ-t nyitnak, vagyis nagyon sok befektetőnek párhuzamosan 5-6 TBSZ-e van.

Bár a TBSZ-t már 25 ezer forinttal is bárki megnyithatja, a jegybank adatai szerint jellemzőbb, hogy a vagyonosabb ügyfelek takarékoskodnak így, az átlagos egyenleg ugyanis meglehetősen magas, számlánként meghaladja a 14,5 millió forintot, és feltételezhető, hogy az ügyfelek többségének több TBSZ-e is van.