A júliusban bevezetett szociális hozzájárulási adó (szocho) számos megtakarítás hozamát csökkenti, ezért a korábbinál is vonzóbb megoldást jelent a tartós befektetési számla (tbsz), mely hosszabb – 5 éves időtávon - adómentes megtakarítást nyújt. Ez a kedvező feltétel magyarázza, hogy a K&H-nál a tartós befektetési számlák száma az év első nyolc hónapjában 13 százalékkal nőtt, a rajtuk lévő összeg pedig 29 százalékkal emelkedett. A privát banki ügyfelekhez tartozó tartós befektetési számlák száma még markánsabban, 43 százalékkal, a megtakarítások összértéke pedig 45 százalékkal nőtt - derül ki a pénzintézet lapunknak küldött közleményéből.
Idén júliustól megváltoztak a befektetésekre vonatkozó adószabályok: az elért hozamokra a 15 százalékos kamatadó mellett a 13 százalékos szociális hozzájárulás (szocho) is vonatkozik. Akadnak azonban olyan megoldások, melyekkel csökkenthető a befektetésekre vonatkozó adóteher. Ezek egyike a tartós befektetési számla (tbsz), mely a szabályváltozás óta még népszerűbb megtakarítási forma, főként a nagy vagyonnal rendelkező, privát banki ügyfelek körében.
Ötödével nőtt a tbsz-es vagyon
A tbsz egy értékpapírszámla típus, melyen keresztül egyebek mellett befektetési jegyeket, részvényeket, kötvényeket lehet vásárolni és már nagyon alacsony kezdő összeggel, 25 ezer forinttal elindítható. A tartós befektetési számlák már a júliusban bevezetett 13 százalékos szocho előtt is kedvező feltételeket kínáltak.
“A tartós befektetési számlák esetében az első év számít az úgynevezett felhalmozási évnek. Ebben az időszakban minimálisan 25 ezer forintot, de ennél bármennyivel magasabb összeget is be lehet fizetni a számlára. A következő évtől kezdve indul a megtakarítási - lekötési - időszak. Ha a megtakarító három év után szeretne hozzáférni a felhalmozott összeghez, akkor kedvezményes - 10 százalékos - kamatadót kell csak fizetni.
Amennyiben öt évig tart a lekötési időszak, akkor annak lejártakor az érintett adómentesen hozzájuthat az összeghez - tehát az elért nyereség után nem kell fizetni sem kamatadót, sem szochót. Emellett a tartós befektetési számla meg is hosszabbítható”
– nyilatkozta Bánhalmi Gábor, a K&H Alapkezelő vezető stratégája.
A vonzó feltételek miatt érthető, hogy a K&H-nál népszerűbbé váltak a tartós befektetési számlák a szocho-kötelezettség bevezetése után. Az év első nyolc hónapjában – az előző év azonos időszakához képest – a pénzintézetnél kezelt tbsz-ek száma 13 százalékkal nőtt, a rajtuk lévő összeg pedig 29 százalékkal gyarapodott. „A növekedés különösen a privát banki ügyfeleknél volt látványos. Az év első nyolc hónapjában a hozzájuk köthető tbsz-ek száma 43 százalékkal, az ezeken lévő összeg pedig 45 százalékkal emelkedett”– mondta Ábrahám András, a K&H privát bank vezetője. Hozzátette: „A tartós befektetési számlák az egyik legjobb hosszú távú befektetési alternatívát nyújtják a megtakarítóknak.”
Miért jó a tbsz?
A tbsz egy rugalmasan kezelhető értékpapírszámla, a számlatulajdonosok ugyanis szabadon dönthetnek arról, hogy milyen kockázatú befektetési célpontokat, azaz értékpapírokat választanak. Így lehetőségük van arra, hogy a kockázatosabb, például részvénypiaci befektetésekkel nagyobb hozamot érjenek el. A kockázatkerülőbb tbsz-esek pedig biztonságosabb, kiszámítható hozamú eszközök segítségével takarékoskodhatnak.
Lényeges továbbá, hogy a tartós befektetési számlán lévő megtakarítással korlátlanul lehet tranzakciókat végrehajtani, vagyis nem kell egyetlen értékpapírban, kötvényben, részvényben tartani a befektetést.
Az őszi hónapokban az infláció csökkenése miatt a reálbérek várhatóan pluszba kerülhetnek, ami a megtakarításokra is kedvező hatással lehet, így tovább emelkedhet a tartós befektetési számlák száma és az így tárolt megtakarítások összege is a lakossági ügyfelek körében.
A 9 döntéshozó közül 8 az irányadó ráta tartására, 1 (Hajime Takata) pedig 25 bázispontos kamatemelésre szavazott. 
