Alapvetően támogatja a kisadózó vállalkozások tételes adójának megújítására irányuló kormányzati terveket a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ). A szervezet szerint az október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet egyszerűsítheti a legkisebb vállalkozások adózását, ösztönözheti a vállalkozói aktivitást, és hozzájárulhat a gazdaság fehéredéséhez. Ugyanakkor több ponton is módosítanák a szabályozást.
Az egyik legfontosabb változás, hogy az új KATA ismét lehetővé tenné a vállalkozásoknak és más szervezeteknek történő számlázást. Emellett a főállású vállalkozók mellett a mellékállásúak, a nyugdíjasok és a tanulmányaik mellett vállalkozók is választhatnák ezt az adózási formát.
A tervezet szerint a főállású kisadózók havi tételes adója 100 ezer, a nem főállásúaké 50 ezer forint lenne, az éves bevételi értékhatár pedig 22 millió forintra emelkedne. A VOSZ szerint a magasabb adóteher ellenére a változtatás szükséges ahhoz, hogy a KATA hosszabb távon is fenntartható legyen. A főállású vállalkozók esetében ráadásul magasabb társadalombiztosítási ellátási alap társulna az emelkedő befizetésekhez.
Akár egymillió forint is maradhat a vállalkozóknál
A szövetség előzetes modellszámításai szerint az új szabályok egyes vállalkozói csoportoknak jelentős megtakarítást hozhatnak. Egy évi 18 millió forintos árbevételű, több vállalkozásnak szolgáltató informatikai vagy tanácsadó egyéni vállalkozó éves közterhe a jelenlegi átalányadózáshoz képest akár egymillió forinttal is csökkenhet.
Egy évi 8 millió forintos bevételű, lakossági ügyfeleknek dolgozó mellékállású vállalkozó pedig több mint félmillió forintot takaríthatna meg évente.
Nem mindenki járna azonban ilyen jól. A 80 százalékos költséghányadra jogosult szakmákban, például a fodrászoknál és a taxisoknál jóval kisebb lehet a különbség, egyes nyugdíjas vállalkozóknak pedig továbbra is az átalányadózás maradhat kedvezőbb.
A VOSZ szerint az új KATA elsősorban a tudásalapú szolgáltatásokban, valamint a mellékállású vállalkozások körében ösztönözheti a vállalkozási kedvet. Az egyszerűbb adózási feltételek az induló vállalkozásokat is segíthetik, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a jelenleg informálisan működő gazdasági tevékenységek egy része legális keretek közé kerüljön.
Komoly problémát okozhat az 50 százalékos korlát
A szövetség egyik legfontosabb kifogása a megrendelői koncentrációra vonatkozó szabály. A tervezet alapján megszűnne a KATA-jogosultság, ha egy vállalkozó éves bevételének legalább fele egyetlen megrendelőtől, illetve annak kapcsolt vállalkozásaitól származna.
Bár a VOSZ egyetért a bújtatott foglalkoztatás visszaszorításának céljával, úgy véli, hogy a korlátozás a valódi vállalkozói tevékenységet is akadályozhatja. Különösen azokban a szakmákban jelenthet problémát, ahol a vállalkozók több hónapos projekteken dolgoznak, így egyetlen megbízás átmenetileg az éves bevételük jelentős részét biztosíthatja.
Ez érintheti többek között a filmes és televíziós szakembereket, fotósokat, építészeket, mérnököket, grafikusokat, marketingeseket és tanácsadókat is.
Fotó: Depositphotos.com
A VOSZ ezért az 50 százalékos küszöb emelését, illetve olyan feltételek bevezetését javasolja, amelyek a bevételek megoszlása helyett a tényleges vállalkozói önállóságot vizsgálják. Ilyen szempont lehet például a saját eszközök használata, a munkaszervezés szabadsága vagy az önálló üzleti kockázatvállalás.
A szervezet a korábbi munkáltatónak történő számlázásra vonatkozó, tervezett 24 hónapos tilalmat is túlzottan szigorúnak tartja. Álláspontja szerint nem indokolt automatikusan kizárni azokat a vállalkozókat a rendszerből, akik korábbi munkaadójuknak immár önálló vállalkozóként nyújtanak szolgáltatásokat.
A nyugdíjasok akár rosszabbul is járhatnak
A VOSZ külön kedvezményt javasolna a nyugdíjas vállalkozóknak, akik számára a havi 50 ezer forintos tételes adó sok esetben magasabb terhet jelentene a jelenlegi átalányadózásnál.
A szövetség példája szerint egy évi 8 millió forintos bevételű, lakossági ügyfeleknek dolgozó nyugdíjas tanácsadó jelenleg hozzávetőleg 370 ezer forint személyi jövedelemadót fizetne évente, míg az új KATA alapján 600 ezer forint lenne az éves tételes adója.
A szervezet ezért alacsonyabb adót vagy más, arányos kedvezményt tartana indokoltnak a nyugdíjas kisadózók számára.
A VOSZ emellett a bevételi értékhatárok hosszabb távú összehangolását is szorgalmazza. Kedvezőnek tartja, hogy a KATA tervezett 22 millió forintos éves bevételi határa 2027-ben megegyezne az áfa alanyi mentességének értékhatárával, ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a határok átlépése jelentős többletadminisztrációt és adóterhet okozhat.
A szövetség ezért az értékhatárok rendszeres, kiszámítható felülvizsgálatát és az adminisztráció egyszerűsítését javasolja, többek között a NAV által előkészített bevallási és adatszolgáltatási megoldások szélesebb alkalmazásával.
A VOSZ szerint a szabályozás véglegesítése előtt részletes hatásvizsgálatra is szükség lenne, amely az új KATA-t az átalányadózással és más választható adózási formákkal együtt értékeli. Ez különösen azért fontos, mert 2027-ben az átalányadózás általános költséghányada 50 százalékra emelkedik.
A törvénytervezet társadalmi egyeztetése október 14-ig tart, a VOSZ azonban a határidő meghosszabbítását kezdeményezi. A szervezet közvetlen szakmai egyeztetést is szeretne a Pénzügyminisztériummal annak érdekében, hogy a végleges szabályozás az érintett vállalkozások működési sajátosságait is figyelembe vegye.
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
