Húszmilliárdnyi devizának kélt lába a gyenge forintra

Tart a betétekből ki, befektetési alapokba, állampapírokba be című játék a legutóbbi adatok szerint. Számításaink alapján februárban újabb kilencvenmilliárd forintot helyeztek el befektetési alapokban, kevesebbet, mint a januári 136 milliárd, de így is jó átlagos hónapnak volt mondható. A betétekből, állampapírokból a legfrissebb adat januári, a lakossági állampapírok eszerint 67 milliárddal gyarapodtak, a lakossági betétek pedig 63 milliárddal apadtak.

Kicsit hosszabb távon is gondolkodunk

Az utóbbi idők egyik slágerterméke a rövid kötvény, az ilyen befektetések ugyanis – mivel főleg állampapír van mögöttük – a betétekhez hasonlóan alacsony kockázatúak, mégis többet hoznak valamivel. Más kérdés, hogy inkább 1-2 évre érdemes ezeket tartani, szemben a betétek néhány hónapos jellemző időhorizontjával.

A jelenség mögött az áll, hogy az állampapír-piacon a több éves kötvények hozama most jóval magasabb, futamidőtől függ, de nagyjából évi öt százalék körüli, mint a rövid futamidejű sorozatoké, amely a három százalékot sem éri el. Így most sokkal jobban megéri hosszabb távon gondolkodni a megtakarítóknak. Ezért lehet, hogy rövid futamidejű kötvényeket vásároló alapokba, azaz rövid kötvényalapokba most majdnem 41 milliárd forintot fektettek, ami több mint bármely más alapfajtába érkező friss tőke.

Lassan nagyobb lesz a kockázati étvágy

A második az abszolút hozamú alapok csapata lett, ide 37 milliárd érkezett. Ezek a magasabb kockázatú, részvényekkel, devizákkal is aktívan foglalkozó alapok is jó teljesítményük miatt lettek közkedveltek, de nem árt vigyázni velük. Sokszor előfordult már, többféle időtávra, hogy negatív lett a teljesítménye valamelyiknek, volt, hogy az alapok fele-harmada is mínuszban végzett.

A harmadik a vegyes alapok különböző típusai voltak, ide 20,5 milliárd forint érkezett. Ezek általában közepesen kockázatosak, a részvényeket, kötvényeket, esetleg ingatlanokat keverik portfóliójukban valamilyen arányban. A likviditási alapok – lényegében bankbetét-alapok – pedig nyilvánvalóan azért veszítettek közel tízmilliárdnyi tőkét, mert hozamuk a betétekhez hasonlóan leesett.

A részvényutálat folytatódik

Vesztes volt még a részvényalap-kategória, 5,5 milliárd forint távozott onnét, a hazai befektetők részvényutálata tehát folytatódik, már több mint fél évtizede. Az ingatlanalapokból nyolcmilliárd forint távozott, de ezt valószínűleg csak két vagy három, milliárdos nagyságrendű intézményi befektetői visszaváltás okozhatta, ettől eltekintve tovább növögettek az ingatlanalapok is. Amelyeknek a kamatcsökkenés szintén jót tesz.

Az előző két hónaphoz hasonlóan most is csökkent a devizában jegyzett befektetési jegyek tőkéje, mintegy nyolcmilliárd forint értékű eurót és közel 12 milliárd forintnyi dollárt vettek ki a befektetők. Régi megfigyelésünk szerint ez szokott történni, amikor a forint viszonylag gyenge, és a devizák megdrágulnak. Általában devizát vesznek – és helyeznek el alapokban – viszont akkor, amikor azok olcsóbbakká válnak. Kicsiben így spekulálnak sokan a forintra, hol mellette (amikor devizát adnak el), hol ellene (amikor devizát vesznek).