Úgy tudom, hogy félig Magyarországon, félig az Egyesült Államokban él. Hogy látja most az ottani helyzetet? Milyen most a hangulat az Államokban Donald Trump beiktatása óta?
Az Egyesült Államokban szocializálódtam, ott jártam egyetemre, ott kezdtem a szakmát, és 30 évig ott is dolgoztam. Most itt egy amerikai alapot kezelek, emiatt lehetséges, hogy valóban jobban látom a helyi trendeket, érzem az ottani mentalitást. Évente többször kimegyek az Egyesült Államokba. Februárban még hatalmas optimizmus volt mindenütt, az első 100 nap lelkesedése viszont elillant, az emberek egyre kevésbé bíznak abban, hogy Trump mindent megold majd, mert lássuk be, vannak problémák. Nagyon magabiztosan állította, hogy egy nap alatt megoldja az orosz-ukrán háborút, de semmilyen előrelépés nem történt. Azt is megígérte, hogy letöri az árakat, miután extrém módon felment a tojás ára. Ez sem sikerült, az átlag amerikaiak szegények maradtak, drága nekik az ország. Én például a Costco-ba járok vásárolni, ott veszem a fehér pólókat, amelyek időtlen idők óta 99 centbe kerültek. Most hat darab 18 dollárba kerül.
Ez a vámpolitikának köszönhető?
Igen. Az árak felmentek, a kínálat pedig szűkösebbé vált, a kínai vámok hatása mindenhová lecsorog, és ezt az átlagos amerikaiak a bőrükön érzik.
Mi volt a célja a vámokkal Trumpnak? Valóban a gazdaságot védi velük, vagy egyfajta alkupozícióként tekint rájuk?
Elsősorban ez egy propagandafogás lehetett. Amerikában kétévente vannak a kongresszusi és hatévente a szenátusi választások, ezeken nagy a tét. Az lehetett a mesterterv, hogy rögtön a választás után kerüljön recesszióba a gazdaság, mert akkor lesz két év az időközi választásokig, és eközben várhatóan minden talpra áll, gyorsulni kezd a növekedés, és akkor be lehet biztosítani a republikánus többséget mind az alsóházban, mind a felsőházban. A lassulás viszont nem úgy jött be, ahogy kiszámolták, a recesszió késik. Most már Trump is kezdi belátni, hogy ez a vámpolitika így nem működik, az amerikai gazdaságnak ez fájni fog.
Mi lesz akkor a vámokkal?
Trump a piaci reakciók alapján fog cselekedni, ezeken méri le a hatást. Várható, hogy lesznek vámok, mondjuk 10 százalék körül, és arra számítunk, hogy sok mindenben engedni fog az elnök, mert tart attól, hogy a recesszió késik, és elhúzódik majd a következő választás idejére. Akkor pedig már várhatóan felfelé kell menjen a gazdaság.
A dollárral és a kötvénypiaccal mi lesz most?
Az államadósság növekszik, már a GDP 120-130 százaléka körül jár, ami azért kritikus, mert egyre nagyobbak a kamatkiadások. A történelem során pedig láthattunk arra példát, hogy ha egy nagyhatalom kamatterhei lehagyják a hadászati kiadásokat, onnantól kezdve 10-20 éve marad hátra, amíg egy másik hatalom átveheti a hatalmat a világban.
Fotó: Klasszis Média/Izsó Márton
Először egy tripoláris világrend alakulhat ki. Létrejöhet egy szélesebb értelemben vett Amerika, amelybe beletartozhat az Egyesült Államok mellett Kanada, Mexikó sőt Dél-Amerika is. Az egész kontinens egy gazdasági övezet lehet valamikor. Én Európát és az eurót sem temetném. A harmadik övezet Ázsia lehet Kína vezetésével.
A dollár vezető tartalékdeviza szerepe is megrendülhet?
Úgy gondolom, hosszútávon a dollár gyengülni fog. A dollár egyebek között a petrodollárok miatt lett a világ vezető tartalékdevizája, miután az Egyesült Államok az 1970-es években megállapodott az arab országokkal, hogy a kőolajat dollárban számolják el, addig az angol font is meghatározó volt. A gazdaság azonban átalakulóban van, az alternatív energiákat már nem csak dollárban számolják el, az egyre jobban elterjedő elektromos autókhoz pedig nem kell kőolaj.
Milyen valuta jöhet a dollár helyett?
Az új világ gazdaságát valamilyen digitális fizetőeszköz fogja valószínűleg összekötni, a szerverek viszont továbbra is Amerikában lesznek, mert ott van a legnagyobb szabadság, ha innovációról van szó. Csak lehet, hogy nem azt fogják majd mondani, hogy hány dollár egy bitcoin, hanem azt, hogy hány bitcoin egy dollár.
Mennyire befolyásolja a piacokat, hogy Donald Trump a Fed elnökével is ujjat húzott?
Fotó: Klasszis Média/Izsó Márton
Orbán Viktor, a magyar miniszterelnök viszont jóban van Donald Trumppal. Magyarország nyerhet ebből?
Ha megnézzük Trump politikáját, akkor nem valószínű. Van egy-két dolog, amiben nem enged, például abban, hogy Kína az ellenség. Kína sok mindenben túllépett már az Egyesült Államokon, vannak gyorsvasutak, fejlett az AI. Trump látja, hogy Kína kezdi utolérni az Államokat, most a legújabb ötlete az, hogy nem engedi be a diákokat tanulni, de ez nem fogja megállítani a kínai fejlődést. Trump tehát Kína-ellenes, Magyarország pedig jóban van Kínával. Az Egyesült Államokban nagyon sok elektromos autót látni, de egyetlenegy BYD sincs köztük, egyetlen egy kínai elektromos autót sem látni, bár van a Tesla mellett más is, BMW például. Az, hogy Magyarország beengedi a kínai technológiát, nem biztos, hogy tetszeni fog az Egyesült Államoknak. Amikor arról van szó, hogy America First, akkor ők tényleg így gondolják, hogy America First, és akkor nincs barát, csak a saját érdekük számít. Az is biztos, hogy Magyarország nem fog tudni külön üzletet kötni a vámokról az Egyesült Államokkal, amíg az EU tagja. Ugyanaz fog ránk vonatkozni, ami az unióra.
Mindezek tükrében hogyan tud egy olyan amerikai részvényalap, amit ön is kezel, jól teljesíteni?
Vagy abban hisz az ember, hogy bele kell vásárolni az esésekbe, vagy azt gondolja, hogy lufi van, és elad. Kérdés, mi lesz a Magnificent Sevennel, a hét vezető részvénnyel? Az ezredfordulón az internet volt a legnagyobb sztori, 1995-2000 között például mindenki azt mondta, ha befektetsz a Ciscóba, életed végéig tarthatod, hiszen routerre mindig szükség lesz. Hol van most a Cisco? A nagy kérdés most, hogy mi lesz az AI sorsa. Az biztos, hogy nem jó az aktuális vezetés ellen dolgozni. Az Nvidea például hatalmas chip-gyártó, de nem adhatja el a chipeket Kínának, ami nehézségeket okoz neki. A chip-gyártók helyett most inkább azokat a cégeket lehet érdemes megvásárolni, amelyek nem közvetlenül az AI insfrastruktúrák gyártásában vesznek részt, hanem az AI felhasználását kutatják. Ilyen például a Palantir Technologies, amely adatokat elemez az AI-t használva.
Miért érdekes ez a cég?
A Palantir most már nem csak a titkosszolgálatoknak dolgozik, de a piacnak is. Ha például egy hipermarketlánc megkeresi, hogy elemezze az adatait, olyan tanácsokat tud adni, hogy ebben és ebben az üzletben hétfőn reggel 8 és 9 között ezeket a termékeket érdemes akciósan árulni. Egy Walmartnak, Costco-nak irdatlan mennyiségű adata van, és ezeket a Palantir minden korábbinál részletesebben tudja elemezni. A Google ezen a területen most le van maradva kicsit, egyre inkább átveszi a helyét a chat GPT.
Fotó: Klasszis Média/Izsó Márton
Mi van a Teslával?
Elon Musk nélkül nem lenne most elektromos autózás. Most már az elektromos autózás megkerülhetetlen, ez az ő érdeme. A politikai szerepvállalása viszont ballépés volt, és voltak más mellényúlásai is. A Tesla belülről kevésbé igényes, mint a luxusautók, de a technológiája fantasztikus. A kilincs leesik, de az adatok elemzése és a szoftverek terén behozhatatlan előnye van az európai gyártókhoz képest. Meg tudta csinálni például, hogy a legutóbbi texasi árvíz idején távolról meghosszabbította a Teslák hatótávját egy három hónapos korlátozott időszakra, hogy a Tesla-tulajdonosok el tudjanak menekülni akkor is, ha áramkimaradás van. Erre más autógyártók nem képesek. A robottaxit is várhatóan a Tesla fogja először megvalósítani.
Akkor most temessük az amerikai részvénypiacot, vagy ne temessük?
Amerika most valóban alulteljesít. Ha viszont van valahol egy jó ötlet a világban, azt még mindig ott érdemes megvalósítani. Kínában nincs biztonságban, akinek jó ötlete van, az Alibaba alapítóját, Jack Mát is bebörtönözték vagy eltüntették. Európa túlszabályozott, nehéz engedélyt kapni a fejlesztésekre. A világot viszont az innováció viszi előre, a hét nagy részvény, a Magnificent Seven is emiatt nőtt nagyra, és ez továbbra is így marad. Van egy mondás: Never short America, ez érvényes lesz még egy jó ideig.
A Hamászt okolták. 
