Április végére kimerült a 2019 nyarán elindított jegybanki Növekedési kötvényprogram (Nkp) 1550 milliárd forintos keretösszege.

A háztartások 95 milliárd forinttal több értékpapírt adtak el áprilisban, mint amennyit vásároltak, amiben nyilvánvalóan közrejátszhatott a jövedelmi helyzet romlása, illetve az azzal kapcsolatos bizonytalanság, félelem.

A cégek számára létfontosságú, hogy hozzáférjenek a mindennapi üzleti tevékenységük és hosszú távú beruházásaik finanszírozásához szükséges forrásokhoz. Egyebek mellett ezzel indokolta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az idén tavasszal közzétett, 330 napos versenyképességi programjában, hogy életet kell lehelni a hosszú évek óta tetszhalott állapotban lévő hazai vállalati kötvénypiacba.

Ahogy azt lapunk már kilátásba helyezte, a tőkepiaci törvény ma elfogadott módosítása értelmében a hazai tőzsde az értékpapírosítást elősegítő szervezői és tanácsadói társaságot alapíthat.

Ezt tartalmazza a kormány által a tőkepiaci törvény módosítása érdekében benyújtott javaslat.

Így kívánja elősegíteni a hazai cégek finanszírozásának diverzifikálását. A július 1-jétől induló, 300 milliárd forintos keretösszegű Növekedési Kötvényprogram által keletkező többletpénzt a jegybank az alapkamaton kamatozó betéti eszköz révén semlegesíti.

Magyar weboldalakon is megjelent egy svájci-luxemburgi cég reklámja, amely évi 7-8 százalékos fix kamatozású befektetésekkel kecsegteti az ügyfeleket. Persze ezt aligha szabad készpénznek venni, leírjuk, miért. A cég alapvető információkat hallgat el, és szerepel az MNB nemzetközi feketelistáján is.

A kamat sokáig alacsony maradhat nálunk, a forint rövidebb távon erősödhet, hosszabb távon gyengülhet. A magyar részvényeket pedig könnyen felfedezhetik végre, már csak osztalékuk miatt is. Nem biztos, hogy 30 évnyi kötvénypiaci rali után érdemes kötvényekben ülni. Interjú Móricz Dániellel, a Concorde Alapkezelő befektetési igazgatójával.

A Quaestor-cégcsoport számára is eljött a pénzügyi nehézségek ideje, ami azonban nem olyan meglepő, mint néhányan esetleg gondolják. A cégbirodalom ugyanis régóta rövid futamidejű pénzekből finanszírozott hosszabb lejáratú befektetéseket. A kockázatokra a felügyeleti hatóság is felhívta a figyelmet, de csak csendben, hogy senkit se zavarjon.

A tőkepiaci viharok elleni védekezés egyik módja, ha sokféle országban, többféle eszközbe – részvénybe, kötvénybe, ingatlanba –, különböző ágazatokba, devizákba fektetünk. Ennek egyik módja a „multi asset” típusú befektetési alapokba való fektetés, amelyek külföldön sok száz vagy több ezer féle befektetést tartanak.

A kamatcsökkentésen kívül vállalati hitelpapírok vásárlását is bejelentette az EKB. Bár a program nagyságát nem ismerjük, az egész kezd hasonlítani az amerikai QE-hez, amely hatalmas mennyiségű pénzt pumpált a gazdaságba és a tőkepiacokra.

Mivel lehet magasabb hozamot elérni a szinte történelmi mélységekbe süllyedt banki kamatoknál? Kötvényalappal, vegyes alappal, külföldi vállalati kötvényekkel, vagy részvényekkel? A kisbefektetők melyik felé mozdulnak el, mennyire hajlandók kockázatot vállalni? – interjú Pázmándi Lászlóval, a Budapest Alapkezelő vezérigazgató-helyettesével.

Árfolyam 250, 280, majd 300. Az utóbbi mintegy tíz évben egyre feljebb került az euró/forint árfolyam centruma, kérdés, jön-e újabb szint. A Budapest Alapkezelő tavaly közel 50 százalékkal növelte az alapjaiban kezelt vagyont és már 50 milliárd forintot kezel cseh alapokban.