|
| Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a monetáris tanács döntéséről tartott sajtótájékoztatón a jegybank székházában 2019. március 26-án. MTI/Koszticsák Szilárd |
A jegybank a program keretében a nem-pénzügyi vállalatok által kibocsátott jó minősítésű kötvényeket vásárol. A részletes feltételeket tartalmazó terméktájékoztatót a jegybank 2019. április végéig teszi közzé. (A vállalati kötvények állománya a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint január végén 626 milliárd forintot tett ki).
Az új program szervesen kiegészíti a 2019 elején elindult Növekedési Hitelprogram Fix konstrukciót – olvasható abban a közleményben, amelyet a Monetáris Tanács a mai ülését követően adott ki. Amelyen – mint arról a privatbankar.hu is beszámolt – monetáris szigorítást jelentett be: 0,1 százalékponttal, -0,05 százalékra emelte azt a kamatot, amelyet fizet a nála egy napra elhelyezett betétekért.
A több mint hét éve nem látott lépést Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke azzal indokolta, hogy a jegybank elérte a 3 százalékos inflációs célját. További lépésként a Monetáris Tanács a 2019 második negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, legalább 300-500 milliárd forintra mérsékelte, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát.
Mindent meg kell tennünk, hogy az elért árstabilitást fenntartsuk – hangsúlyozta Matolcsy György a mai sajtótájékoztatóján. Utalva arra, hogy az infláció az utóbbi hónapokban elkezdett emelkedni: 2019 februárjában az infláció 3,1, míg a maginfláció 3,5 százalék volt. A maginfláció emelkedését főként a feldolgozott élelmiszerek és a piaci szolgáltatások magasabb inflációja okozta, amihez a teljes fogyasztóiár-index esetében a feldolgozatlan élelmiszer- és üzemanyagárak növekedése járult hozzá. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció a januári 3 százalékot követően februárban 3,2 százalékon alakult.
Az inflációt továbbra is változékony tételek befolyásolják, ezért a Monetáris Tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra. Az éves fogyasztóiár-index 2018 közepe óta folyamatosan 3 százalék körül ingadozik és az adószűrt maginfláció 2019 elején 3 százalékra emelkedett, így az MNB elérte inflációs célját.
Eseti döntést hoztunk, nem nyitunk új ciklust, hanem a negyedéves adatok alapján lépünk a jövőben is – jelentette ki Matolcsy György. Hozzátéve: támogató, laza marad a monetáris politika, ez következik a mandátumukból. Vagyis a szigorítás nem folyamatos lesz, hanem adagolja majd a jegybank az intézkedéseket.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
