A jegybanki alapkamat tehát továbbra is 0,9 százalék, ugyanennyit számít fel a jegybank a kereskedelmi banknak egy napra nyújtott hitelek után, miközben 0,95 százalékponttal kevesebbet, -0,05 százalékot fizet a nála elhelyezett betétekért.
Az már tegnap kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Bank forintlikviditást nyújtó devizaswap-állománya szinten maradt, miután a jegybank egy hónapra 25 milliárd, három, hat és tizenkét hónapra 30-30-30 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 1989 milliárd forint.
A Monetáris Tanács mai döntése megfelelt a piaci várakozásoknak. Először a tavaly december 18-ai ülése után kiadott közleményében helyezte kilátásba, hogy az infláció emelkedése miatt változhat a monetáris politika. Erre erősített rá aztán januárban, egy bécsi konferencián Nagy Márton, az MNB alelnöke, kijelentetve: „amennyiben az éves adószűrt maginfláció eléri, illetve meghaladja a 3 százalékot, az a jegybank számára elegendő bizonyíték lenne arra, hogy meg kell kezdeni a monetáris politika szigorítását”. Márpedig e feltételek az első két hónapban teljesültek: a Központi Statisztikai Hivatal szerint az adószűrt maginfláció januárban elérte a 3 százalékos zsinórmértéket, februárban pedig már 3,2 százalékra nőtt.
Az sem meglepetés, hogy a szigorítás nem a közel három éve 2016 májusa óta 0,9 százalékos jegybanki alapkamat emelésével kezdődik, miután a jegybanki vezetők azt is jelezték, hogy a Monetáris Tanács előbb a nemkonvencionális eszközökhöz nyúl. Hogy mit hoz a jövő, az nemcsak a hazai inflációs folyamatoktól függ, hanem a külső tényezőktől. Márpedig ez utóbbiak egyelőre nem sürgetik az MNB-t, hiszen mind az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, mint az Európai Központi Bank az utóbbi hetekben várakozó álláspontra helyezkedett. Mindenesetre elemzők többsége az alapkamat emelésére legkorábban az év végén számít, egyesek azonban csak a jövő év első negyedévében.
A forint a reggelt az euróval szemben valamivel a 316-os szint felett kezdett kezdte, majd kora délelőtt megközelítette a 317 forintot, ahonnan erősödni kezdett, vélhetően már beárazva a kamatdöntést. Jelenleg egy euró ismét közel 316 forintot ér.
Az, hogy más szigorító intézkedést is hozott-e a Monetáris Tanács – jelesül véget vet-e annak, hogy a kereskedelmi bankok devizát cserélhetnek el vele forintra, amivel csökkenne a bankok forintlikviditása, vagyis kevesebb összeg marad náluk arra, hogy forinthiteleket nyújtsanak – a Matolcsy György MNB-elnök és két alelnöke, Nagy Márton és Windisch László által 15 órától tartandó sajtótájékoztatón derül ki, amelyről szerkesztőségünk is tudósít.
A tavaszi állampapír-lejáratok és az élénkülő infláció újra a megtakarítások felé fordította a figyelmet. A Klasszis Podcastben a részvénybefektetésekben gondolkodóknak adott támpontokat Liener Gábor, a Raiffeisen ügyvezetője. 
