TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A Quaestor-cégcsoport számára is eljött a pénzügyi nehézségek ideje, ami azonban nem olyan meglepő, mint néhányan esetleg gondolják. A cégbirodalom ugyanis régóta rövid futamidejű pénzekből finanszírozott hosszabb lejáratú befektetéseket. A kockázatokra a felügyeleti hatóság is felhívta a figyelmet, de csak csendben, hogy senkit se zavarjon.

Csődöt jelentett a Quaestor-csoportnak az a vállalkozása, amely a Quaestor-kötvényeket bocsátotta ki. (Fél nappal később pedig a brókercég engedélyeit is korlátozták.) Mint ismeretes, a főleg brókercéggel, ingatlanvállalkozással, utazási irodával foglalkozó cégcsoport sok éve kisbefektetőknek árul vállalati kötvényeket, a piacit jelentősen meghaladó kamat, hozam mellett. A napokban például évi 6,55 százalékossal, amikor a bankok nulla közelében járnak.

Tőkeáttétel: 4190-szeres

„A Kibocsátási Program során, annak keretében összegyűjtött tőke kizárólag a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. részére kerül kölcsönzésére (sic!), hosszú távú üzleti terveinek és érdekeinek, valamint befektetéseinek finanszírozása érdekében” – olvasható a Quaestor-kötvények novemberi kibocsátási „alaptájékoztatójában”. A gyűjtött tőke „legfőbb felhasználási célja” eszerint az említett holdingvállalat finanszírozása.

A kibocsátó azonban a Quaestor Financial Hrurira Kft., amelynek júniusi mérlegében érdekes tételeket találunk: tízmilliós jegyzett és 12 millió forint saját tőke mellett 50,278 milliárd (!) forintnyi, nagyrészt hosszú lejáratúnak minősített kötelezettséget. Magyarul, ennek a cégnek 4190-szer akkora a tartozása, mint a saját vagyona. (Ekkora óriási tőkeáttételt sem az agyonszabályozott bankok, sem egy tavalyi mezei svájcifrank-befektető nem érhetett volna el.) A kis kft. nyereségét pedig majdnem pontosan nullára sikerült kihozni.

Tudom, hogy tudod, hogy tudom

Azt egyébként a magyar pénzügyi elit egy percig sem mondhatja, hogy erről nem tudott semmit, és nem lehet tologatni a felelősséget kormányok, pártok és felügyeleti vezetők között sem. A cégcsoport ugyanis, nagyon hasonló konstrukcióban, már a kilencvenes évek közepe óta bocsát ki kötvényeket, lásd képünket.

Azóta a sajtóban, illetve internetes fórumokon időnként fel-fel is merül, hogy ezt talán mégsem kéne, hogy ez így túl kockázatos. Néha csak addig, amíg valaki – feltehetően valamely érdekelt személy – nem kéri nyomatékosan az adott oldal üzemeltetőjétől az ilyen kritikák törlését. A legtöbb értékpapír-szakember aggályosnak tartja az ilyen gyakorlatot, ahol a kötvénytartozás és annak fedezete ennyire elválik egymástól, és lejáratában ennyire különbözik.

Oda írták, ahol senki sem olvassa

Ráadásul a kötvények miatt a Quaestort is büntették már a hatóságok. Az alapvető üzleti modell úgy látszik, megállta a helyét, de például megtévesztő reklámozásért kaptak elmarasztalást. A Quaestornak előírták, hogy írja rá a kibocsátási tájékoztatóra nagy betűkkel: „…a kötvények forgalomba hozatala a Befektetők szempontjából – mivel a Kibocsátó hiteltartozásainak összege várhatóan meg fogja haladni a saját tőkéjének összegét – a szokásostól eltérő kockázatú”.

Ezzel valószínűleg nem sok befektetőt mentettek meg, legtöbbjük, 98-99 százalékuk el sem olvassa az ilyen, több tucatnyi tömény jogi szöveget tartalmazó dokumentumot. De a törpe kisebbség sem biztos, hogy érti, ezzel milyen komoly figyelmeztetést kapott.

A rossz hírt mondjam előbb, vagy a rosszat?

Nagyon rossz hír a kötvénybefektetőknek, hogy ilyenkor sem az OBA, sem a Beva nem fizet. Az OBA ugyanis a pénzintézetek betéteseire vonatkozik, itt erről nincs szó. A Beva pedig alapvetően eltűnt értékpapír-befektetések tulajdonosait kártalanítja. Ha egy kötvény megvan, de elértéktelenedik a kibocsátó csődje miatt, az más eset.

A befektetők ehelyett beállnak a felszámoláskori úgynevezett kielégítési sorba, valahová nagyon hátra, a tulajdonosok elé, de az adóhivatal, bankok, munkavállalók és szinte mindenki más után. A múltban a hasonló eljárások során ritkán jutott nekik vissza érdemleges vagyon, kivéve, amikor a forgalmazókat is sikerült beperelni (WVM-ügy). Most ezt a tevékenységet is a Quaestor-csoport maga végzi, így kicsi ilyesmire az esély.

Hiába vagy likvid hosszú távon

De mi is itt az alapprobléma? Ha feltételezzük, hogy a cégcsoport vezetői, üzemeltetői teljesen jó szándékúak és becsületesek voltak, akkor is vélhetően az a gond, hogy rövid lejáratú forrásból hosszú lejáratú befektetéseket finanszíroztak. Ugyanúgy, mint egyébként a nyílt végű ingatlanalapok, amelyek emiatt 2008 őszén szintén fizetésképtelenné váltak, és évekig tartott, míg valamennyire magukhoz tértek a sokkból (máig sem mindegyiknek sikerült).

A egyébként változatos futamidejű kötvények ugyanis hiába több évesek, ha visszaváltásukat is garantálták (mint a nyílt végű befektetési jegyekét). Ha a tőke ingatlanokban, állóeszközökben, leelőlegezett turistautakban fekszik, akkor abból bajosan lehet gyorsan kifizetni a fiók előtt sorban állókat. A kis kft. mérlegében is hiába írnak hosszú lejáratú kötelezettségről, lehet, hogy ez számvitelileg helyes, közgazdaságilag nem állja meg a helyét.

Pilóta vagy nem pilóta?

Ez önmagában még nem pilótajáték (bár a legfrissebb sajtóhírek szerint erről is szó lehet), ahol érdemi tevékenység nem folyik, és az új belépők befizetéséből pótolják a régieknek ígért kamatot, tőkét. Termelő vállalkozásokba, ingatlankereskedelembe, értékpapír-kereskedelembe is mehetett a tőke. A kilencvenes évek magyar vállalkozásai sokszor épp rugalmasságukról voltak híresek, oda fektettek, amiben pénzt láttak. Ez ugyanakkor a kockázatokat is átláthatatlanná teszi, nemcsak a kisbefektetők, de a szakemberek számára is.

Mit tehet az újságíró?

Még ha egy hasonló cégcsoport a lehető legnagyobb jóindulattal is kezeli a kisbefektetők pénzét, az erős tőkeáttétel, a 2008-as válság óta különösen megnövekedett kockázatok, a bizonytalan gazdasági, üzleti környezet miatt soha nem tudhatjuk, nem kerül-e bajba.

Az újságíró így két oldalról is bajban van: egyrészt ha megírja kételyeit, akkor maga is előidézhet egy csődöt, mert ha nagyobb arányú visszaváltási hullám indul meg, az önmagában bedöntheti az adott kötvénykibocsátót. (A Globex-csoport bukásánál, vagy legalábbis annak korábbi bekövetkezésénél bizonyosan volt szerepe a sajtónak és egy amiatt meghiúsult kötvénykibocsátásnak.) Másrészt pedig a kötvények kibocsátója könnyen presszionálhatja, hírnevének rontásával vádolhatja, perrel fenyegetheti.

Ha pedig az újságíró nem szól, azt a kisbefektetők nehezményezhetik. Így általában a kritikusok kénytelenek célozgatni, virágnyelven és a cég megnevezése nélkül, általánosságban beszélni, ami pedig sokakhoz nem jut el. Mi korábbi vállalatikötvény-csődök taglalásán keresztül próbáltuk a problémára pár évvel ezelőtt felhívni a figyelmet. (Egy sorozat részeként itt olvasható.) Havonta azonban mégsem írhatjuk meg a 15 évvel ezelőtt történteket.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Állampapír / Kötvény Árnyoldala és pozitívuma is van az újabb devizakötvényeknek
Király Béla | 2020. november 15. 05:13
A korábbi kommunikációnak némileg ellentmond a csütörtökön bejelentett nagyobb összegű devizakötvény kibocsátás, de sok szempontból jónak tűnik az ÁKK lépése.
Állampapír / Kötvény Hatalmas mérföldkőnél a szuperállampapír
MTI | 2020. november 3. 12:13
Átlépte keddre az 5000 milliárd forintot a Magyar Állampapír Pluszban (MÁP+) lévő megtakarítások értéke - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter egy, a hivatalos Facebook oldalán kedden közzétett videóban.
Állampapír / Kötvény Azt hittük, a MÁP Plusz lesz a legjobb állampapír. Mekkorát tévedtünk!
Eidenpenz József | 2020. október 28. 05:07
A híres MÁP Plusz államkötvények hozamánál több mint kétszer magasabbat is el lehetett érni, ha valaki ehelyett eurós kötvénybe fektette a pénzét, méghozzá hasonlóan alacsony kockázat mellett. Hála persze annak, hogy a forint az utóbbi másfél évben rohamosan leértékelődött. Ez megtaníthatja a befektetőket arra, hogy még az állampapíroknál sem érdemes mindig mindent egy lapra feltenni.
Állampapír / Kötvény Szamurájkötvények kibocsátásra készülődik a magyar állam
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 28. 10:11
Már zajlanak az előkészületek, néhány napon belül megtörténhet a tranzakció.
Állampapír / Kötvény Csak félig tért vissza az államkötvény-vásárlási kedv a karantén után
Eidenpenz József | 2020. június 8. 06:07
Egy éves a “szuperkötvény”. Magyarországon is fokozatosan lazították a mozgási korlátozásokat az utóbbi hetekben, így elvileg visszatérhet a lakosság a korábbi mindennapokhoz. De mennyire állt vajon helyre a karantén idején tavasszal mélypontra esett állampapír-jegyzési kedv? Még nem teljesen. Ami megmagyarázza a kormányzat idei devizakötvény-kibocsátásait is.
Állampapír / Kötvény Nagyon vették az állampapírokat a pénzintézetek
Privátbankár.hu / MTI | 2020. május 11. 14:43
A pénzintézetek márciusban komolyabb mennyiségű állampapírt vásároltak, derült ki az MNB friss adataiból.
Állampapír / Kötvény 2 milliárd euró értékben adtunk el kötvényt
MTI | 2020. április 23. 18:45
A pénzügyminiszter szerint sikeres volt Magyarország legújabb kötvénykibocsátása, 2 milliárd euró értékben sikerült értékesíteni. Varga Mihály azt is elmondta, hogy rekordalacsony hozam mellett sikerült mindez.
Állampapír / Kötvény Eurókötvényt bocsát ki Magyarország
Privátbankár.hu | 2020. április 22. 11:59
Az Államadósság Kezelő Központ nem sokkal azután jelentette be, hogy közzétette idei módosított finanszírozási tervét.
Állampapír / Kötvény Módosította idei finanszírozási tervét az ÁKK
Privátbankár.hu | 2020. április 22. 11:01
A Kormány a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos negatív gazdasági kilátások és a járvány gazdasági hatásait mérsékelni hivatott fiskális politikai lépések eredményeképp módosította a 2020-as költségvetés eredményszemléletű hiánycélját a GDP 1 százalékáról 2,7 százalékára. Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya ennek megfelelően 367 milliárd forintról 1.234 milliárd forinttal 1.601 milliárd forintra emelkedett.
Állampapír / Kötvény Stabil az állampapírok értékesítése
Privátbankár.hu | 2020. április 20. 11:20
2020 első negyedévében összesen 1266 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság állampapírt. A nettó állománynövekedés a lejáratok, a visszaváltások és a visszavásárlások miatt 29,6 milliárd forintot tett ki.
hírlevél