Az emberek most mindentől félnek. Mit kell tudni az értékpapírok őrzéséről, garancia-rendszeréről, a befektetővédelemről? Melyik lehet most a nagyobb kockázat?

Bukott az alapkezelő is a Quaestor Értékpapír csődjével.

Hol tart a befektetők kárrendezése?

Teljes egészében visszafizette a kölcsönt a Befektető-védelmi Alap.

4 ezer károsult kap a napokban levelet, benne a kártalanítás összegével.

85 milliárdot már kifizettek, 100 milliárd egyelőre be van ragadva.

Az előző hitel lejárt, ezért kötvényt bocsátott ki a BEVA 83 milliárd értékben.

Ma este találkoznak az eurózóna pénzügyminiszterei, pár órája maradt a görög kormánynak, hogy ajánljon nekik valamit. Tegnap este a Fed elnök megnyugtatta a piacokat, hogy óvatos lesz a kamatemelésekkel, így aztán bele is vettek az amerikai papírokba. Ázsia azonban nem hatódott meg, és kontinensünkön sem tolonganak a vevők.

Első ránézésre rendkívül sok problémától terhelt világ köszönt be az intézményvédelemben, ha a jelenlegi tervezet szerint kerül majd összevonásra a szervezetrendszer: 4 külön intézmény 4 külön igazgatósága oszt majd ki feladatokat egyetlen lebonyolító szervezetre, ahol ugyanakkor a kompetenciák hiánya merülhet majd fel.

A BEVA ügyvezetője szerint fennál a veszélye annak, hogy annak a cégnek az ügyfelei is kártalanításért jelentkeznek, amelyik nem is állíthat ki igazolást.

Kártalanítják a fiktív kötvényeseket, de sok a kérdés - Orbán Viktor kiakadt a brókerekre és mások is áldozatul estek - itt van a közszférában dolgozók bérkompenzációjának összege - nem éri meg forintosítani az eurós hitelt - letették a gumigyár alapkövét - imádják a turisták Magyarországot - napi hírösszefoglaló.

Múlt héten elhangzott, hogy több vagyonelemet találtak a Buda-Cashnél, mint amennyi maga a kár, és a Quaestornál is 150 milliárdot, ami jóval több, mint a kár fele. Ez biztatást adhatott a károsultaknak (különösen a 6 millió fölöttieknek), aztán most teljesen ellentétes hírek jöttek. Nagy a kapkodás.

A brókerbotrányok olyan súlyos, régóta tartó, rendszerszintű problémákat vetettek fel, melyben az állami felelőssége sem kerülhető meg, így muszáj volt az érintett ügyfelek kártalanításával foglalkozni. Az ügy még elég kuszán áll, megpróbáljuk kibogozni, hogy is állhat össze a megoldás.

Három komoly és ijesztő botrány után tegnap terjedni kezdett egy újabb bankcsőd-pletya. Az érintett Erste hamar cáfolt és feljelentést tett, nem is lett semmi különösebb gond az egészből. A baj az, hogy egyáltalán kialakulhatott egy ilyen helyzet, amikor a bizalom elpárolog, és roppant könnyű pánikot kelteni.

Azok, akiknek a biztosítás alatti összeggel jön a Buda-Cash, hamarosan kérelmezhetik a kártalanítást a Befektető-védelmi Alapnál.

A legtöbb megtakarítót, befektetőt sokkolta a három méretes csalási ügy, melyek óriási befektetői pénzeket nyeltek el. Mindenki aggódik, teljes joggal szeretnék tudni, ezentúl mi tekinthető biztonságos befektetésnek, és mit kell nagyívben elkerülni?

Az MNB kezdeményezésére ma több minisztérium, a garanciaintézmények és a jegybank képviselői egyeztetést tartottak a DRB bankcsoport és a Buda-Cash Brókerházzal kapcsolatos feladatok összehangolására. Az MNB törvénymódosítást kezdeményez a felügyelési keretrendszer további szigorítására.

A Beva 20 ezer euróig áll helyt. A kártalanítás értékét az elmúlt fél év átlagos tőzsdei ára határozza meg.

A tőzsdei kereskedést néhány komolyan szabályzott intézmény, szervezet felügyeli, hogy minél transzparensebb módon vághassunk bele a kereskedésbe.