Ezúttal megpróbáljuk összeszedni, hogy a továbbiakban mi a teljes biztonság, mi a majdnem teljes, mi a befektető kockázata, és mi a pénzügyi szolgáltatóé. Az elmúlt napokban volt már ugyan ezekről szó, de olyan nagy a pánik és a bizonytalanság, hogy most nem lehet elégszer összefoglalni a kérdést, ráadásul folyamatosan új információk is érkeznek.
Állampapír
Tegnap például Varga Mihály elmondta, hogy nem kell befektetéssel foglalkozni, magyar állampapírt kell venni, és nyugalom van. Ez kétségkívül igaz, de két dolgot kell megemlíteni. Az egyik, hogyha valaki a Buda-Cashnél tartott 6 milliónál nagyobb értékű állampapírt, máris bukott, a másik, hogy az állampapír kamata, hozama most már elég szerény. Ha valaki szeretne ennél többet elérni, akár kis kockázatvállalással, továbbra is bankoknál, befektetési szolgáltatóknál próbálkozhat, csakhogy ezek után már nagyon pontosan meg kell néznie, melyiknél, és ott milyen védelem vonatkozik rá.
Visszatérve az állampapírra: elvileg az sem 100 százalékos biztonság, hisz nézzük meg, mi történt a görögöknél. Ott maga a kormány viselkedett Buda-Cashként és Quaestorként, meghamisította az adatokat, hogy bekerülhessen az eurózónába, majd csődbe vitte országát. Viszont esetünkben ennek értelmezhető kockázata nincs, a magyar állam és mindenkori kormánya évtizedek óta minden adósságát pontosan törleszti, ráadásul most arra is ügyelnek, a makrogazdaságban egyensúly legyen. Így a magyar államkötvényt valóban tekintsük teljesen biztonságosnak.
Vehetünk belőle a kincstárnál (kétségkívül ott a vételi és az eladási ár közti eltérés elég nagy, ezért ha lejárat előtt adunk el, nem járunk túl jól). Ezen túlmenően vásárolhatunk bármilyen BEVA tagnál 6 millió forint értékig, és ami a legfontosabb, ha ennél többet szeretnénk befektetni, hogy felmérjük az adott intézmény kockázatát, akár állampapírt veszünk, akár bármilyen más befektetésre szánjuk el magunkat.
Hazai tulajdon
Az utóbbi években a kormány a hazai tulajdon elsőbbségét hirdette. Ezt most kudarcot vallott, mert mindhárom csaló cég magyar tulajdonú volt, ráadásul mindháromnál maguk a tulajdonosok követték el a csalást. Ez nagy pofon a hazai tulajdonnak, és legnagyobb kárvallottjai azok a hazai tulajdonú cégek, amelyek hibátlanul végzik munkájukat.
Ezek alapján azt kell mondjuk, a külföldi tulajdonú nagy, ismert bankokkal és brókercégeikkel nem lehet különösebb gond. Nem jellemző, hogy bukót hagynának maguk után, amint ezt láttuk az elhíresült Kulcsár-ügy esetében is. A bank szó nélkül kifizette a csaló bróker által okozott kárt. Természetesen vannak kisebb, sőt esetenként ismeretlen külföldi intézmények is, ezeket kezeljük óvatosan. Ugyanúgy, ahogy olyan hazai cégeket is, melyekről nem tudunk semmit, de agresszíven hirdetnek, és főleg, ha gyanúsan magas kamatot vagy hozamot hirdetnek. Ez utóbbi, mint látjuk, még rég működő cégnél (Quaestor) is veszélyes, ott is pilótajáték zajlott.
Legyen BEVA és OBA védelem!
Ezek után joggal kérdezi a befektető, hogy ha valaki jó kamatot hirdet, kinek hihet, kinek nem? Két dolgot érdemes ilyenkor megnézni: az egyik, hogy az adott cég BEVA tag-e, és az adott befektetésre kiterjed-e a BEVA védelme. Ez rendkívül lényeges, ezt minden esetben biztosan meg kell tudni, nem elég egy kibocsátási tájékoztató homályos utalására hagyatkozni. Ha bizonytalanok vagyunk, kérdezzük meg magát a BEVA-t. És figyeljünk a 20 ezer eurós értékhatárra!
A másik dolog maga a befektetési szolgáltató, vagy bank. Ha egy jól ismert nagybank kínál viszonylag magasabb kamatozású terméket, akkor ott magától az intézménytől nem kell félni. Ha bankbetétről van szó, akkor eleve könnyebb a helyzetünk, mert akkor az OBA védelme alá tartozunk, és 100 ezer euróig vagyunk biztosítva. Viszont fontos figyelmeztetés: bank esetében is nézzük meg, hogy az adott termék, konstrukció betétnek minősül-e, ugyanis csak ebben az esetben terjed rá ki az OBA védelme.
Összefoglalva a legfontosabb: szinte bármely szolgáltatóhoz fordulhatunk, de pontosan nézzünk utána, befektetésünkre kiterjed-e az OBA vagy a BEVA védelme. Semmilyen más ígéretet, összehasonlítást, célzást ne tartsunk elégnek. Egy csaló egy leírásban el tudja hitetni a BEVA védelmet anélkül is, hogy az ténylegesen fennállna (bár erre most már remélhetőleg nagyon fog figyelni a felügyelet). És az se befolyásoljon minket, ha a cég sokat hirdet, vezetője sokat mutatkozik a médiában, horribile dictu kormánytagokkal kvaterkál. Ezt tette Tarsoly Csaba, és közben minden idők legnagyobb csalását hozta össze, rengeteg befektetőt megsemmisítve.
Brókercéget, kötvényt óvatosan!
Ha pedig a befektetett összeg meghaladja az BEVA értékhatárt, csak olyan céghez forduljunk, amiben tényleg megbízhatunk. Ezek most rövidtávon a nagybankok és brókercégeik, de remélhetőleg az MNB eljut odáig, hogy közel teljes biztonságot teremt, és akkor bármely hivatalos befektetési szolgáltatóhoz fordulhatunk. De még ekkor is ellenőrizni kell, hogy valóban MNB engedéllyel rendelkező, legális cégről van-e szó.
És végül a befektetés kockázata: ha kötvényt veszünk, pontosan nézzük meg, ki a kibocsátója, milyen tevékenységet folytat a cég, garantáltnak láthatjuk-e a visszafizetést. Egy OTP vagy Mol kötvényt nyugodtan megvehetünk, de a Quaestor, az E-Star és a BTel ügy arra figyelmeztet, hogy mégoly erősen reklámozott cégek kötvényeitől is óvakodnunk kell, bármilyen szép kamatot is ígérjenek. Ingyenebéd nincs, különösen nem az alacsony kamatok korszakában.
