Pár hete, közvetlenül a Quaestor-ügy kipattanása után még nem látszott, merre indulnak a dolgok. Fennállt a veszély, hogy a kötvényes ügyfelek minden elbuknak, noha a csalás és a megtévesztés olyan kiterjedt volt, hogy nem lehetett a dolgot egyszerű vállalati kötvényes bukásnak tekinteni. Ráadásul azóta felvetődött az engedély nélkül kibocsátott, tehát jogilag nem is létező kötvények kérdése. Ezek az MNB értelmezése szerint nem minősülnek vállalati kötvénynek, hanem brókercéges csalásnak, így a BEVA feladata a kártalanításuk.
Megszűnt a reménytelenség
A helyzet tehát sokat javult abban a tekintetben, hogy sem a Buda-Cash ügyfeleknek, sem a Quaestor károsultaknak nem kell félniük a teljes megsemmisüléstől, vagyis befektetésük teljes elvesztésétől. Sőt, van esély arra, hogy a többség minden pénzét visszakapja, és a csaló cégeknél és tulajdonosaiknál lefoglalt vagyon függvényében a többiek megtérülése is a korábban gondoltnál nagyobb arányú lehet.
Nézzük a részleteket: a Buda-Cash ügy tűnik egyszerűbbnek. Ott a lyuk nagy részét a bűnözők áttolták a négy bankba (azokat így egyszerre kifosztva), így a kártalanítás nagy része az OBÁ-ra hárult, és már le is zajlott. Ez eddig a vétlen bankoknak jelent fájdalmat, az OBÁ-t nekik kell feltölteniük pénzzel, az MNB csak átmeneti hitelt nyújtott.
Mennyire likvid a lefoglalt vagyon?
Maradtak a Buda-Cash brókercégi ügyfelei. Ott az értékpapírok egy része megvan (az illikvid papírokat nem lopták el, nem tudtak volna velük mit kezdeni). A többi hiányzik, ezeket 20 ezer euróig automatikusan a BEVA állja. Csakhogy azóta kijött egy hír, miszerint a Buda-Cash környezetében több vagyonelemet foglaltak le, mint maga az ügyfélkövetelés összege. Ha ez ténylegesen így lenne, nem lenne gond, mindenkit ki lehetne fizetni.
Csakhogy nagy kérdés, mi is ez a bizonyos lefoglalt vagyon. Jó eséllyel ingatlanok, üzletrészek vannak benne, melyeknek reális piaci beértékelése is nehézkes, készpénzzé tétele pedig még kevésbé. A károsultaknak pedig készpénzt kell adni, és viszonylag hamar. Így az a logika adódik, hogy a BEVA kifizeti a károsultakat fejenként 6 millió forintig, és a fölötte levő összegek majd szép lassan becsorognak az értékesített vagyonelemekből. Igen ám, de tételezzük föl, hogy a vagyonelemekért végül bejön az eddig becsült összeg mondjuk 75-80 százaléka. Ez már fedezné a BEVA által kifizetett kár egy részét is. Mi történik ekkor? A BEVA visszakapja ezt az összeget? Ez tűnik egy viszonylag ésszerű megoldásnak, persze akkor is kérdés, hogyan zajlik az ingatlanok és cégek értékesítése, és főleg mennyi idő alatt.
A Quaestor bonyolultabb
A Quaestor-ügy bonyolultabb, de ugyanez a probléma ott is felvetődik. Windisch László jegybanki alelnök szerint az lesz az alapmegoldás, hogy az illegálisan kibocsátott 150 milliárdnyi kötvénynél a BEVA fizet, a többiek a lefoglalt vagyonelemekből részesülnek. Miután a kétféle kötvényt nem lehet szétválasztani, arányosítják őket, vagyis minden kötvény kb. 30 százalék legális, 70 százalék illegális kötvényt tartalmaz. A 70 százalékos részre vonatkozna a BEVA, a többire a lefoglalt elemekből befolyó pénz.
Itt viszont már újra jelentkezik az előbbi probléma. Az eddigi bejelentés szerint 150 milliárdnyi vagyont találtak a Quaestor környezetében. Ha ez likvid lenne, ebből nemcsak az összes legális kötvényt, de az illegálisak egy részét is ki lehetne fizetni. Kérdés, hogy ez hogy oszlana meg: fizeti a BEVA a részét, a 6 millió felettit pedig a lefoglalt vagyonból, vagy arányosan fizetnének a lefoglalt vagyonból, hogy kissé tehermentesüljön a BEVA? Ez már egy kacifántosabb megoldás lesz, akárhogy is hozzák össze.
Persze az is lehet, hogy ez a 150 milliárd messze nem jelet ennyi készpénzt (lévén szó itt is ingatlanokról, üzletrészekről), és akkor jó, ha a legális kötvényrészt ki tudják belőle fizetni. Két dolog biztos: a károsultak a körülményekhez képest méltányos kártérítésre számíthatnak, a BEVA viszont mindenképpen nagy terhet kap a nyakába, amit a bankoknak kell majd összeadni (független brókercég már amúgy sem sok maradt, és ekkora BEVA befizetés már önmagában is megviseli őket, kérdés erre mi lesz a megoldás).
Fényes jövő
És végül, ami a jövőre nézve a legfontosabb: eddig a brókercégek tartották nyilván az ügyfélállományt és értékpapírjaikat, a felügyelet hozzá sem fért szervereikhez, el kellett hinnie minden bemondásra. Most ez Windisch szerint átalakul: a Keler nyilván fogja tartani ügyfelenként az állományt. Ez a papír is ellopható elvileg, de ha az ügyfél ellenőrzi, rögtön kiderül. Talán még olyan szolgáltatás is lesz (mint a földhivatalnál), hogy rögtön jelzés megy az ügyfélnek, ha mozgás történik a Kelerben nyilvántartott számláján. Ekkor rögtön tudja, hogy az ő megbízása teljesült, vagy valami turpisság van a háttérben. Ilyen körülmények között már nemigen fog senki hozzányúlni más befektetéseihez.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
