Az elmúlt hetekben, hónapokban brókercsődről nem igazán hallottunk, ezért nem árt felidézni az ide vonatkozó szabályokat. A befektetőket a Befektetővédelmi Alap (Beva) kártalanítja. Az alapnak akkor kell kártalanítania, ha a bíróság az alap tagjának a felszámolását rendeli el.

Erről a tagszervezetnek haladéktalanul értesítenie kell a Bevát. A Beva a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő tizenöt napon belül a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közleményben tájékoztatja a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről.

Az Alap közzéteszi az igényérvényesítés első napját, az igényérvényesítés módját, továbbá a kifizetést végző szervezet nevét. Az igényérvényesítés első napja nem lehet később, mint a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő harmincadik nap.

20 ezer euró

A Beva a kártalanítás során befektetőnként legfeljebb húszezer eurót (bő hatmillió forintot) fizet ki. A kártalanítási összeghatárt tagonként kell figyelembe venni, ha tehát egy befektetőnek több Beva-tagnál, azaz több brókercégnél is van befektetése, minden tagnál külön jogosult a kártalanításra a 20000 eurós összeghatárig. (Korábbi híradásunkat itt pontosítottuk - a Beva segített a jogi szabályozás értelmezésében, ami szó szerint így szól: „Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését - személyenként és Alap tagonként összevontan - legfeljebb húszezer euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként.” )

Ráadásul a Beva-kártalanítás „önrészes”: mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.

A részvényesek számolgathatnak...

A kártalanítás során az ügyfél valamennyi biztosított, és a tag által ki nem adott követelését össze kell számítani. Ha értékpapírban tartott követelésről van szó, a kártalanítás összegét a felszámolás kezdő időpontját megelőző száznyolcvan nap átlagárfolyama alapján kell megállapítani. A Beva kártalanítást csak pénzben nyújthat.