Beetetés
A Buda-Cashnél és a Quaestornál talált vagyonok biztatóan hangzottak, még akkor is, ha feltételeztük, hogy nehezen értékesíthető ingatlanokról és üzletrészekről van szó. Több forgatókönyvet is vélelmeztünk, melyek szerint így a majdnem teljes kártalanítás is megvalósítható lenne. Ehhez képest hidegzuhanyként hatott a Buda-Cash bejelentése, miszerint a vagyon egy részét zár alá veszik, az nem használható fel a kártalanításban, és különben is, mindenki indítson polgári pert a cég ellen, aki akar valamit a BEVA részen túlmenően.
Erre jött, mintegy habként a tortára, az MNB javaslata, hogy a BEVA keret is emelkedjen 100 ezer euróra. Ugyanakkor nem derült ki, hogy ez visszamenőleges lenne, vagyis a mostani károsultakra is vonatkozna (jogilag ez ugyan igen problémás, de a kormány kreatív szokott lenni az ilyen esetekben), vagy csak a jövőbeliekre. Ha az utóbbi, akkor igen rossz üzenete van: olyan mintha további csődökre, botrányokra számítanának, ahol lesznek nagy kifizetnivalók.
Rossz az üzenete
Pedig a dolgoknak pont az ellenkező irányba kéne menniük. A felügyeleti szervnek, vagyis az MNB-nek azt kéne hangsúlyozni, hogy mostantól rendet tart, nem lesznek további visszaélések, mivel azokat csírájában elfojtják, ezért nagy kifizetési igények sem merülnek fel a jövőben. Így pedig most mindenki gondolkodhat, minek is kell majd a megemelt összeg, vajon ki fog még csődbe menni, hol lesznek hiányok? Arról nem is beszélve, hogy ezt a horribilis számlát valakinek állnia kell, a megmaradó kisebb brókercégek belerokkannának, a bankiak pedig „torzsáig lennének reszelve”.
Félelmetes jövőkép, de ami még aggasztóbb, hogy a múlt héten reménykedni kezdő nagyobb összegű károsultak most teljes bizonytalanságba zuhantak vissza. Milyen képtelen ötlet az, hogy több ezer ember indítson pert? A felszámoló egymaga megoldhatná, hogy azok, akiknek ellopták az értékpapírjait, elsők legyenek a kielégítési sorrendben, hisz ki más kerülhetne eléjük, hacsak nincsenek, mondjuk óriási munkabértartozások. Ilyenekről nem tudunk, de ha lennének, is, nagyságrendjük eltörpülne a 10 és 100 milliárdok mellett.
Zűrzavar
A helyzet tehát zűrös, a kommunikáció tragikus. Mást mond az MNB, mást a Buda-Cash (akinek talán meg sem szabadna szólalnia, még a felszámolójának sem, az MNB-vel való egyeztetés nélkül). Már rég túl kellene lenni az ötletelésen, és világosan kéne látszani, hogy zajlik a kártalanítás, mi használható fel erre, mi a várható időbeli lefolyás, és mi a károsultak pontos teendője. Ha a Buda-Cashnél nem használható fel teljesen a talált 68 milliárdos vagyon, akkor mi értelme volt bejelenteni, hogy találtak ilyet? És vajon a Quaestornál talált vagyon is ugyanilyen fiktív és felhasználhatatlan? És ha nem azért zárolnak vagyonelemeket, hogy abból a károsultak kifizethetők legyenek, akkor miért? Mi lesz azok sorsa? Rengeteg kérdést kaptunk húsvétra, jó lenne tisztábban látni.
Nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Törökország Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és egy másik izraeli állampolgár ellen. 
