Beetetés

A Buda-Cashnél és a Quaestornál talált vagyonok biztatóan hangzottak, még akkor is, ha feltételeztük, hogy nehezen értékesíthető ingatlanokról és üzletrészekről van szó. Több forgatókönyvet is vélelmeztünk, melyek szerint így a majdnem teljes kártalanítás is megvalósítható lenne. Ehhez képest hidegzuhanyként hatott a Buda-Cash bejelentése, miszerint a vagyon egy részét zár alá veszik, az nem használható fel a kártalanításban, és különben is, mindenki indítson polgári pert a cég ellen, aki akar valamit a BEVA részen túlmenően.

Erre jött, mintegy habként a tortára, az MNB javaslata, hogy a BEVA keret is emelkedjen 100 ezer euróra. Ugyanakkor nem derült ki, hogy ez visszamenőleges lenne, vagyis a mostani károsultakra is vonatkozna (jogilag ez ugyan igen problémás, de a kormány kreatív szokott lenni az ilyen esetekben), vagy csak a jövőbeliekre. Ha az utóbbi, akkor igen rossz üzenete van: olyan mintha további csődökre, botrányokra számítanának, ahol lesznek nagy kifizetnivalók.

Rossz az üzenete

Pedig a dolgoknak pont az ellenkező irányba kéne menniük. A felügyeleti szervnek, vagyis az MNB-nek azt kéne hangsúlyozni, hogy mostantól rendet tart, nem lesznek további visszaélések, mivel azokat csírájában elfojtják, ezért nagy kifizetési igények sem merülnek fel a jövőben. Így pedig most mindenki gondolkodhat, minek is kell majd a megemelt összeg, vajon ki fog még csődbe menni, hol lesznek hiányok? Arról nem is beszélve, hogy ezt a horribilis számlát valakinek állnia kell, a megmaradó kisebb brókercégek belerokkannának, a bankiak pedig „torzsáig lennének reszelve”.

Félelmetes jövőkép, de ami még aggasztóbb, hogy a múlt héten reménykedni kezdő nagyobb összegű károsultak most teljes bizonytalanságba zuhantak vissza. Milyen képtelen ötlet az, hogy több ezer ember indítson pert? A felszámoló egymaga megoldhatná, hogy azok, akiknek ellopták az értékpapírjait, elsők legyenek a kielégítési sorrendben, hisz ki más kerülhetne eléjük, hacsak nincsenek, mondjuk óriási munkabértartozások. Ilyenekről nem tudunk, de ha lennének, is, nagyságrendjük eltörpülne a 10 és 100 milliárdok mellett.

Zűrzavar

A helyzet tehát zűrös, a kommunikáció tragikus. Mást mond az MNB, mást a Buda-Cash (akinek talán meg sem szabadna szólalnia, még a felszámolójának sem, az MNB-vel való egyeztetés nélkül). Már rég túl kellene lenni az ötletelésen, és világosan kéne látszani, hogy zajlik a kártalanítás, mi használható fel erre, mi a várható időbeli lefolyás, és mi a károsultak pontos teendője. Ha a Buda-Cashnél nem használható fel teljesen a talált 68 milliárdos vagyon, akkor mi értelme volt bejelenteni, hogy találtak ilyet? És vajon a Quaestornál talált vagyon is ugyanilyen fiktív és felhasználhatatlan? És ha nem azért zárolnak vagyonelemeket, hogy abból a károsultak kifizethetők legyenek, akkor miért? Mi lesz azok sorsa? Rengeteg kérdést kaptunk húsvétra, jó lenne tisztábban látni.