A kérdés tehát az, hogy az import vagy a védelmi ipar fejlesztése irányába megy el a magyar gazdaság, vélekedett a szakértő. Ha nem az utóbbit választja, akkor egy csomó pénz kiáramlik az országból, figyelmeztetett.
„Itt az a kérdés, hogy mi a szándék most Magyarországon. Lehet húzóágazat, hogyha erre a hullámra felül a magyar gazdaság. Minden adottsága, én azt gondolom, hogy megvan Magyarországnak, hogy profitábilis védelmi ipari kapacitásokat létesítsen” – fogalmazott.
Kitért arra is, hogy a védelmi ipar kiépítésénél nem lehet csak a hazai igényekre alapozni, üzleti szempontból mindenképp szükség van a megjelenésre a külföldi piacon is.
Antal Ferenc kiemelte, hogy a 2014-es krími konfliktus óta a NATO és az EU szintjén is folyamatosan növekednek a védelmi ipari költések. Az orosz-ukrán háború 2022-es kirobbanása ezt még magasabb szintre emelte, majd újabb növekedés következett be.
„2024 óta látható egy költségvetési fordulat uniós szinten, ami azt jelenti, hogy még a megelőző időszakokhoz képest is egy magasabb fokú költési hullámra állt át Európa, ami kvázi megközelíti a hadigazdaság szintjét”, fogalmazott a szakértő. Szerinte ezek a költések hosszú távon is fennmaradnak.
Miből lesz pénz fegyverkezésre?
A NATO tavaly elfogadott célkitűzése szerint 2035-ig minden tagállamnak – így Magyarországnak is – a GDP öt százalékára kell növelnie a védelmi költéseit (korábban 2 százalék volt az elvárás).
Az ehhez szükséges pénzt a tagállamok három módon teremthetik elő: költségvetési forrásból, hitelfelvételből és a magántőke mobilizációja révén, véli a szakértő.
Kiemelte, hogy míg 4-5 évvel ezelőtt még nem volt felhasználható a magántőke a védelmi kiadások finanszírozására, most ez szükséges lesz. Olyan szinteket öltött ugyanis a védelmi költés, hogy ezt kizárólag költségvetési forrásból (a versenyképesség súlyos sérülése nélkül) és támogatott EU- és NATO-forrásokból nem lehet finanszírozni. Szerinte a magántőke bevonása a kelet-közép-európai régió számára sokkal vonzóbb, mint a költségvetési finanszírozás.
Antal Ferenc hangsúlyozta azt is, hogy úgy kell a GDP öt százalékára növelni a védelmi kiadásokat, hogy közben az adott ország megtartsa a versenyképességét, a fejlesztéseknek pedig legyen hazai hozzáadott értéke.
A podcastot, amelyben szó esik még arról, hogy mely cégek profitáltak eddig az ukrajnai háborúból, milyen hadiipari termékekre van a legnagyobb igény, mi jellemzi a drónfejlesztési piacot, hol tart a fegyverkezésben Oroszország és Kína, valamint milyen a hadiipar belülről, a fenti videóban tekinthetik meg.
A beszélgetés egyes fejezeteit a videó alábbi részeinél találja:
00:00 Intro, beköszönés.
01:51 Fegyverkezik Európa. Hol tartunk most?
04:13 Honnan lesz erre pénz?
07:56 Mire kell leginkább költeni? Az 5 százalékos NATO-cél. Import vagy saját gyártás?
12:00 A magyar védelmi ipar. Külföldi piac. Kik profitálnak ebből?
18:23 Hogyan profitálhatnak a magyar cégek? Lehet-e húzóágazat a védelmi ipar?
22:52 Az 5 százalékos cél gazdasági hatása. Válaszutak.
28:42 Milyen hadiipari területekre érdemes költeni? Drónfejlesztés.
31:42 Ellátási problémák, uniós támogatás, tagállami összefogás.
36:37 Amerikai, orosz, kínai fegyverkezés. Ki tart előrébb?
39:22 Milyen a hadiipar belülről?
43:44 Összefoglalás. Hogyan jöhet-ki ebből jól Magyarország?
45:15 Elköszönés.
Az összes Klasszis Podcastot itt, ezen belül a Geopol beszélgetéseket itt érheti el.
Ha csak hallgatni szeretné a műsort:
Podcast csatornánk elérhetőségei >>
Kövessen és hallgasson minket Spotify-on! >>
A Klasszis Podcast a Youtube Music-on >>
A Klasszis Podcast az Apple Podcasts-en >>
