Az orosz-ukrán háború kezdete óta az orosz propagandagépezet számos orosz fegyverről igyekezett azt a képet festeni, hogy olyan „csodafegyver”, amely döntő fordulatot hozhat az ukrán fronton, illetve kivédhetetlen fenyegetést jelent az Ukrajnát támogató európai országok védelmi erői számára is.
Az egyik ilyen a Cirkon, amelyet az oroszok hiperszonikus cirkálórakétaként kategorizáltak. Ebből a hiperszonikus ugye azt jelenti, hogy tartósan legalább a hangsebesség ötszörösét (5 Mach) meghaladó sebességgel képes haladni. Cirkálórakétaként pedig viszonylag alacsony magasságon, folyamatosan manőverezve lenne képes a célpont felé haladni (ahogy mondjuk az amerikai Tomahawkok, csak éppen sokkal-sokkal gyorsabban), majd azt nagy pontossággal eltalálni.
Egy ilyen eszköz valóban nagyon félelmetesen hangzik, hiszen erre a világ egyetlen légvédelme sincs felkészülve. Látható volt Ukrajnában, de Irán környékén is, hogy még a „sima” ballisztikus rakéták lelövése sem egyszerű – és pláne nem olcsó – feladat, és ugyan a repülésük későbbi fázisaiban ezek is haladhatnak hiperszonikus sebességgel, de közben nem manővereznek, a pályájuk nagyjából kiszámítható, ráadásul annak íve miatt a radarok már viszonylag nagy távolságból érzékelhetik azokat.
Fotó: TASSZ
Ráadásként egy ilyen fegyver mélyen az ellenséges hátországban is percek alatt elérhet bármit, és mivel képes manőverezni, elméletben akár mozgó célpontok ellen is bevethető. Tehát Oroszországnak elvileg van egy olyan fegyvere, amely gyakorlatilag kivédhetetlen, és megfelelő felderítési információkkal megtámogatva több ezer kilométeres körön belül bármilyen mozgó, jól védett, értékes célpontot meg tud semmisíteni (például egy ellenséges ország vezetőjét szállító autót, vagy éppen nukleáris fegyverek kilövőegységeit, hadihajókat).
Tegyük még hozzá, hogy a Cirkon az első szolgálatba állított ilyen fegyver a világon, messze megelőzve mind az amerikai, mind a kínai „kollégáit”, amelyek legfeljebb tesztelési fázisban vannak. A Cirkont ezzel szemben már élesben is bevetették, először még 2024 februárjában, de azóta is néhány alkalommal, legutóbb például 2026 januárjában, amikor egy Ukrajna elleni nagyszabású drón- és rakétatámadás keretében az oroszok egy Cirkont is kilőttek a Krím területéről. Akkor tehát az oroszok tényleg nem a levegőbe beszéltek, és tényleg lekörözték a világot ezzel a fegyverrel, amely valóban működik?
Fotó: Luftlage
Összelegózták a darabokat
Talán nem annyira meglepő, hogy a valóság azért nem teljesen ez. Honnan tudjuk? Nos, egy új fegyver éles bevetése ugyan jó lehetőség arra is, hogy ország-világ előtt demonstrálják a lehengerlő képességeit, de egyben arra is alkalmat ad, hogy az ellenség, illetve független szakértők is megvizsgálhassák. Ez történt a Cirkonnal is. Az ukrán hírszerzés pedig néhány napja egy jelentést tett közzé arról, mit derítettek ki a fegyverről az Ukrajnában becsapódott maradványok vizsgálata során.
Az egyik érdekes felfedezés az, hogy a Cirkonban számos külföldi, köztük amerikai eredetű elektronikai alkatrészt találtak. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy az érintett amerikai cégek tudatosan megsértették volna a szankciókat, és a jelentés arra sem tér ki, pontosan hogyan kerültek az alkatrészek az orosz gyártósorokra. Szakértők szerint könnyen elképzelhető, hogy kínai közvetítéssel történt a dolog – mindenesetre tanulságos, hogy négy és fél évvel a háború kezdete után, az egyik legújabb orosz fegyverbe is jócskán kerülnek nyugati alaktrészek.
DIU exposes details of russia’s 3M22 Zircon ballistic missile — including its components, production chain, 70 companies involved, key personnel, and foreign equipment used to manufacture the weapon: https://t.co/oOBqjUb8dS pic.twitter.com/VqRSSA41iV
— Defence Intelligence of Ukraine (@DI_Ukraine) August 31, 2026
Ennél persze fontosabb, hogy mit is tud (vagy nem tud) a Cirkon. Az ukrán hírszerzés szerint a rakéta 7,9 méter hosszú, átmérője pedig 67 centiméter, és egy 120 kilogramm súlyú robbanófejet képes szállítani. Repülési pályája akár a 30-40 kilométeres magasságot is elérheti, maximális sebességét pedig 8-9 Machban adták meg az ukránok, de tartósan „csak” 6,8 Machnak mérték.
Ez tehát azt jelenti, hogy a Cirkon valóban hiperszonikus fegyver – bár az orosz állításokkal szemben, úgy látszik, nem képes tartósan 8-9 Mach sebességgel repülni.
Cirkál vagy nem cirkál?
De cirkálórakéta-e a Cirkon? Úgy tűnik, nem. Az orosz állításokból arra lehetett következtetni, hogy a fegyver valamiféle torlósugár hajtóművel (scramjet) rendelkezik, amely folyékony üzemanyagot égetve folyamatosan hiperszonikus sebességen tartja az eszközt, akár manőverezés közben is. Csakhogy a maradványokon nem találtak olyan légbeömlőnyílást, amely egy ilyen hajtóművet el tudna látni az égéshez szükséges oxigénnel.
Amit viszont találtak, az egy olyan henger, amely egy szilárd üzemanyagú rakétahajtóműnek tűnik. A szakértők arra következtetnek, hogy a Cirkon kétfokozatú rakétaként működik, két szilárd üzemanyagú rakétahajtóművel, amelyből az egyik nagy magasságba emeli és felgyorsítja az eszközt, a másik pedig a repülés egy későbbi szakaszában kapcsol be.
Ha ez így van, akkor a Cirkon nem nevezhető hiperszonikus cirkálórakétának. Az ukránok szerint az eszköz valójában egy manőverezhető, kvázi-ballisztikus rakétaként írható le pontosabban. Egy ilyen fegyver közel ballisztikus pályán emelkedik nagy magasságba, onnan azonban vezérsíkjaival manőverezve zuhan alá, eltérve a ballisztikus pályától.
Just published my new OSINT investigation into Russia's secretive Zircon missile whose combat use has risen sharply in 2026.
— Fabian Hinz (@fab_hinz) June 17, 2026
Available evidence suggests that Zircon is not a hypersonic cruise missile but rather a quasi-ballistic system.
Link: https://t.co/8DoQePRpX3 pic.twitter.com/bIBS532FUB
Erre utal az is, hogy a tervezésért és gyártásért felelős orosz vállalat, az NPO Masinosztrojenija korábban is kvázi-ballisztikus pályákon haladó, szilárd üzemanyagú rakétákra vonatkozó szabadalmakat jegyzett be. Ebbe az irányba mutatnak a Cirkon-támadások során megfigyelt repülési profilok is: a fegyverek ugyanis 5,5 Mach körüli sebességgel repültek, majd a célpontok közelében gyorsultak 7,5 Mach körülre, hogy aztán a becsapódás előtt újra lelassuljanak – ez sokkal inkább megfelel egy fent leírt ballisztikus pályáról indított siklórepülésnek, mint egy saját meghajtással repülő eszköz működésének.
Fotó: GUR
További bizonyítékként hozza fel az ukrán jelentés azt is, hogy a maradványok alapján a Cirkon az orosz ballisztikus rakéták bevett fedélzeti számítógépét, a BAget-83-at használja. Indirekt bizonyítékként pedig fel lehet hozni azt is, hogy az ukránok sikeresen vetettek be a Cirkon ellen Patriot légvédelmi rakétákat is – ezek ballisztikus rakétákat elég jó hatásfokkal tudnak lelőni, de hiperszonikus cirkálórakéták ellen még tesztelve sem voltak.
Van jobb megoldás?
Persze ettől még a Cirkon messze nem veszélytelen vagy hasznavehetetlen fegyver. Egy hagyományos ballisztikus rakétához képest átlagosan gyorsabb, sokkal kiszámíthatatlanabb, és – elméletben legalábbis – pontosabb is.
Cserébe 150 kilogrammos robbanófejével messze elmarad a Kinzsal levegőből indítható – és szintén valamennyi manőverezésre képes – ballisztikus rakéta 500, illetve az Iszkander ballisztikus rakéta 480-700 kilogrammos robbanófeje mögött. Ha a cirkálórakéták oldaláról közelítünk, akkor azt láthatjuk, hogy a Kh-101-es 400-450, az elavult, de az ukrán légvédelemnek így is fejtörést okozó Kh-22-es pedig akár 1000 kilogramm hasznos terhet is célba tud juttatni.
A Cirkon ezeknél minden bizonnyal drágább eszköz, amelynek gyártásához ráadásul az ukrán jelentés szerint nagyjából 70 különböző külföldi cégtől származó alkatrészekre van szükség, amelyek közül sokat csak a szankciók kijátszásával lehet beszerezni. Az ukrán légvédelem áttöréséhez pedig, annak jelen állapotában, gyakorlatilag kifogyva a Patriot elfogórakétákból, igazából nincs szükség Cirkonokra.
Ru MoD released a somewhat better Zircon launch footage. pic.twitter.com/bxHa6DsFG7
— krakek (@krakek1) December 3, 2024
A NATO-tagállamok viszont némi megnyugvással gondolhatnak arra, hogy egy újabb orosz „csodafegyverről” derült ki: nem pontosan az a világot leköröző, kivédhetetlen eszköz, aminek az orosz propaganda láttatni próbálta.
(TWZ, The Defense Post, Luftlage)
A Ryanair vezére a téli szezonról is beszélt. 
