|
A Privátbankár.hu információi szerint meglehetősen kuszává válhat a hazai betéteseket, befektetőket védő intézményrendszer abban az esetben, ha a jelenleg tervezett formában kerül sor az intézményvédelmi alapok összevonására 2016. januárjától.
A tervek szerint ugyanis egy elég furcsa mátrix alapján lényegében megmaradna valamennyi intézményvédelmi alap korábbi jogi keretrendszere, azonban a szervezeteket "összenyomnák". Vagyis az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetővédelmi Alap tervezett összevonása nyomán az a furcsa helyzet állna elő, hogy a két szervezet mellett a Quaestor Károsultak Kárrendezését Biztosító Követeléskezelő Alap, valamint a Szanálási Alap is egyazon szervezetet, az OBA szervezetét használná a folyamatok lebonyolítására.
|
Nem egy pénztár lesz A törvénytervezet egyértelműsíti azt, ami egyébként nem lehetett kérdés: az intézményvédelmi alapok között pénzügyileg nem lehet átjárás. Azaz az kizárt, hogy az OBA vagyona terhére kártalanítának BEVA ügyfelet. A törvényi rendelkezések között ugyanakkor fennmarad, hogy abban az esetben ha a betetések érdeke úgy kívánja, az OBA hozzájárulhat a szanálás finanszírozásához. Ez persze csak gyakorlati lehetőség, hiszen az elkövetkező években az OBA a DRB-hiteleket törleszti, új kártalanítást csak újabb források bevonásával tud majd bonyolítani. |
Ez önmagában persze nem lenne komoly probléma, hiszen - miként arról a Privátbankár.hu is beszámolt - van létalapja a közös munkaszervezetben történő munkának, sőt Európa számos országában egyetlen munkaszervezet dolgozik a különböző kártalanítási folyamatok lebonyolításán. A legjobb példa talán az Egyesült Királyság, ahol ugyanazon szervezet felel a betétbiztosítás, a befektetővédelem mellett a biztosítói csődök kapcsán fellépő ügyfél kártalanítás lebonyolításáért, sőt ott még egy speciális, jelzálogintézményi védelmi szervezet is létezik, amelynek munkaszervezete szintén az univerzális kártalanítási szervezet.
Egy szervezet, egy igazgatóság?
Azonban míg más országokban a kártalanítás szigorúan vett intézményi eljárásrendjei és a kártalanítási hatóságra vonatkozó feladat- és kompetenciaszabályok egységesek, addig nálunk a javaslat szerint megmarad az eltérő irányítási rend. Ennek nyomán a 4 szervezetet 4 különböző igazgatóság irányít majd, miközben egyetlen munkaszervezetként az OBA szervezete lesz megjelölve. A gondokat tetézi, hogy az új jogszabály sem oldja fel az eddigi irányítási-felelősségi problémákat: bár Fekete-Győr András személyében az OBA ügyvezető igazgatója lett a Beva ügyvezető igazgatója is, a törvény értelmében a Beva szervezetét az OBA ügyvezető igazgatóhelyettese irányítja. A gond az, hogy ilyen poszt nincs az OBA-ban, s ennél talán nagyobb gond, hogy a törvény nem rendel külön kompetenciákat a másik szervezetből "érkező" vezetőhöz.
Híreink szerint az ehhez hasonló ellentmondásokat a tervek szerint 2016-tól életbelépő új szabályozás sem oldja fel. Mint ahogy azt a problematikát sem kezeli, hogy szanálási szervezetként esetleg az OBA szervezetének az OBA törvényben megfogalmazott céljaival, azaz a betétesek védelmével szembeni intézkedéseket kellene meghoznia.
Első ránézésre tehát úgy tűnik, hogy az összevonást lebonyolító törvény mint a hímestojásra úgy igyekezett vigyázni a jelenlegi status quo-ra, s így az egymással jelenleg nem igazán kibékült NGM és az MNB jogosítványait konzerválja (ezért a 4 igazgatóság), miközben a felmerült szervezeti problémákat nem kezeli. Egyes vélemények szerint ésszerűbb volna egyetlen nagy közös szervezetben, egységes irányítás alatt működtetni a hazai intézményvédelmi szervezetrendszert.
Ez a harmadik kör. 
