– Meddig tart majd a jelenlegi kedvező állapot, amikor sok kisbefektető új megtakarításokat keres és sokuk felfedezi magának a befektetési alapokat?
P. L.: Úgy gondoljuk, hogy ez hosszabb ideig tartó folyamat lesz, nemcsak néhány hónapig tart majd. Ennek megfelelően készülünk újabb befektetési termékekkel is.
– Mi az, ami miatt a megtakarítások átrendeződése megakadhat? Lehet ez normál folyamatok eredménye, vagy csak váratlan eseményeké?
P. L.: Ha egy nagyobb megrázkódtatás söpörne végig a nemzetközi piacokon, akkor a magyar befektetések is egy kockázatosabb kategóriába kerülnének. Ez okozhatna olyan mértékű kamatemelést, amely újra a betétek felé terelné a befektetőket. Rövid távon azonban nem látjuk reális veszélyét ennek.
– Mit várnak cégük elemzői a részvénypiacoktól?
P. L.: Szerintünk elsősorban a fejlett részvénypiacokban lehet erő, azokon belül is elsősorban az olyan vállalati papíroknál, amelyek jó osztalékot fizetnek.
P. L.: A miénk egy sokféle külső hatásnak kitett deviza, nagyon nehéz megmondani, milyen irányt vesz a jövőben az árfolyama. Így például itt is igaz, hogy ha valami nagyobb megrázkódtatás sújtaná a nemzetközi piacokat, akkor azt elsősorban a feltörekvő piacok sínylenék meg, többek között a forint is.
A bizonytalan környezetben pedig felértékelődhetnek a devizában jegyzett befektetések. Már a befektetési alapok között is vannak olyanok, amelyek euró vagy dollár alapúak, és hozamuk jobb lehet a forintos befektetéseknél.
– Van egy olyan alapjuk, a GE Money Euró Rövid Kötvény Alap HUF, amellyel eurós befektetést lehet venni forintért, ezzel lehet euró-drágulásra is spekulálni. Így nem kell kifizetni a devizaátváltás árrését.
P. L.: Nagyon sok befektetőnk erre is használja ezt az alapot, amely részben ennek is köszönheti a sikerét.
–Tehát alacsonyak maradnak a kamatok, a befektetők jönnek. Továbbra is azokat az alapfajtákat fogják keresni, mint most – például abszolút hozamú, vagy rövid kötvény –, vagy lesz változás ebben?
P. L.: Jelenleg még sokan keresik az alacsony kockázatú, például pénzpiaci alapokat is, viszont többen abba a hibába esnek, hogy csak a visszatekintő hozamokat veszik figyelembe. Az utóbbi másfél évben sok olyan befektető választotta ezeket, aki csak azt látta, hogy alacsonyabb kamatot kap a banki lekötéséért, és keresett valami alternatívát. Most viszont eljönnek azok a hónapok, amikor már körülbelül olyan teljesítményt lehet majd ezekkel az eszközökkel elérni, mint a bankbetéttel.
Ezek a befektetők, várakozásaink szerint, előbb-utóbb magasabb hozamú befektetési formát fognak keresni. A mi termékfejlesztésünk is erre irányul, és elsősorban a közepes kockázatú alapokban gondolkodunk.
– Kötvényalapban, vegyes alapban?
P. L.: Vegyes, de az abszolút hozamú alapokra is hasonlító alapban. Most indult például a Paradigma nevű alapunk, amelynek lényege, hogy döntően rövid lejáratú nemzetközi vállalati kötvényekbe fektet, de ha a piaci körülmények indokolják, akkor meghatározott mértékben részvények is kerülhetnek a portfólióba.
Jellemzője még, hogy két portfólió-menedzser kezeli, egy részvényes és egy kötvényes, akik konszenzussal hozzák meg a döntéseiket. Ettől a stratégiától versenyképes hozamot várunk mérsékelt kockázattal.
– Úgy tudom, a külföldi vállalati kötvények világa nagyon színes, vannak nagyvállalatok, amelyek a német államnál alig valamivel magasabb hozammal tudnak kibocsátani, vannak bóvlikötvények is, és még sokféle más.
P. L.: Nincs ingyen ebéd, nyilván minél magasabb hozampotenciál van egy értékpapírban, általában annál magasabb kockázatokkal kell szembesülni. A GE Money Paradigma Alapnál a portfólió menedzserek egy, a nemzetközi hitelminősítők által alkalmazotthoz hasonló, a vállalatok hitelképességét becslő belső modell segítségével választják ki a portfólióba kerülő eszközöket.---- Mit fognak szeretni a kisbefektetők ezután? ----
– Említette azt is, hogy rövid futamidejű vállalati kötvények a fő célpontjai az alapnak, de ezeket eredetileg sokszor 10-20 évre bocsátják ki.
P. L.: Valóban így van, azonban az alapunknál az a cél, hogy a portfólió kockázatát kordában tartsuk, hiszen minél rövidebb a futamidő, annál alacsonyabb a kockázat.
– Mit fognak még keresni a kisbefektetők a következő 1-2 évben?
P. L.: Jó potenciál lehet egyes részvényalapokban, elsősorban a korábban említett fejlett piaci osztalék-papírokban. Azt nem gondolom, hogy tömegek tennék át a pénzpiaci alapokból részvényalapokba vagy közvetlenül részvénybe a pénzüket. A befektetési alapokat egyelőre eléggé kevesen ismerik, sokan tartanak még tőlük, kockázatosnak gondolják. De elkezdődött egy fokozatos alkalmazkodás a hazai és nemzetközi kamatkörnyezethez: szép lassan a pénzpiaci alapokból közepes kockázatú eszközökbe vándorolhat a megtakarítások jelentős része, aztán onnan egy részük tovább a részvényalapok felé.
– A magyar lakosság végigült egy öt éves hatalmas részvénypiaci fellendülést tétlenül, nagy átlagban egy lépést sem tett a részvények felé. Mikor mozdulnak majd meg, a következő krach előestéjén?
P. L.: Úgy gondolom, a befektetők még egy tanulási folyamat közepén vannak. amely során fokozatosan tanulják és értik meg, hogy egy-egy befektetési forma milyen kockázatokkal jár. E folyamat során mindenki saját bőrén tapasztalhatta meg, hogy egy befektetésen akár veszíteni is lehet. Sokan egy kicsit bizalmatlanabbá is váltak az általuk kevésbé ismert befektetési formákkal szemben.
– Ez a megismerés nem abban a tapasztalásban merül ki, hogy „ebbe se, abba se, amabba se szabad befektetni”?
P. L.: Az elmúlt hosszú években egy közös dolog volt: magas kamatot lehetett elérni a bankbetéteken. Egy-egy ilyen pofon után ide áramlott vissza a tőke egy része. A betétekkel többnyire elégedettek voltak a befektetők, így másféle terméket nehéz volt értékesíteni.
A jelenlegi helyzetben viszont olyan alacsonyan vannak a kamatok, amire nem volt példa az utóbbi 20-25 évben. A befektetők nem tudnak visszamenekülni a betétekbe, így kénytelenek másutt megtalálni a számításukat, alaposan át kell gondolniuk a befektetéseiket. Ebben nagy szerepe és felelőssége lesz az összes értékesítési hálózatnak, nagyon részletesen be kell mutatniuk majd minden választható befektetési formát.
Ehhez az új helyzethez mind a befektetőknek, mind pedig az értékesítőknek alkalmazkodniuk kell. Ez nem lehetetlen feladat, hiszen évek óta fennálló alacsony kamatkörnyezetet több szomszédos országban is találunk. Ilyen például Csehország, ahol a mi befektetési alapjainkat is értékesítik. Itt már hosszabb ideje nulla közeli az alapkamat, és ez az alkalmazkodás már megtörtént.
– Hogyan alkalmazkodtak ott a befektetők?
P. L.: A cseh befektetők reálisabban látják, milyen kamatokat lehet elérni az adott környezetben. Mivel elsősorban alacsony kockázatvállalási hajlandóság jellemzi őket, kezdetben megelégedtek a nagyon alacsony betéti kamatokkal.
Viszont mi tudtunk nekik olyan alapot kínálni, amely versenyképes az ottani betétekkel, sőt egy kis többlethozam lehetőségét is biztosította. Sokan választották a GE Money Konzervativni alapunkat, amely az elmúlt két évben kategóriája legjobb hozamát nyújtotta. A folyamatos jó teljesítményt idén januárban egy szakmai díjjal is jutalmazták Csehországban.
– Nem azért, mert vásárolt például PEMÁK-ot, eurós magyar államkötvényt, és más hazai, magasabb kamatozású eszközöket?
P. L.: Volt a kosárban magyar és cseh eszköz is – ahogy a többi alapban is, amelyekkel versenyeztünk. Most egyébként a cseheknél is egy vegyes alapunk, a GE Money Chráneny került az előtérbe, de négy itthon forgalmazott alapunknak is van cseh sorozata.---- Ettől félnek az ügyfelek ----
– Mennyi ezeknek az összes vagyona?
P. L.: Jelenleg 56 milliárd forint körül, ezzel közel két százalékos piaci részesedésünk van, amire nagyon büszkék vagyunk.
– Más országokban is kínálnak alapokat?
P. L.: Jelenleg csak Csehországban, de vizsgáljuk a lehetőségeket.
– Az alacsony kamatok kedvezhetnek az ingatlanbefektetéseknek is.
P. L.: Igen, sokan gondolják úgy, hogy elég alacsonyak az ingatlanárak ahhoz, hogy ez jó befektetés legyen: megvennék és kiadnák, amíg fel nem mennek az árak. Fontos azonban megjegyezni, hogy a közvetlen ingatlanpiaci befektetések a többi befektetési formához képest kevésbé likvidek.
– A kötvényalapok jövőjét hogyan ítélik meg?
P. L.: Szerintünk sok a bizonytalanság. Nagyon alacsony a kamatkörnyezet, és ha elkezdenének felfelé menni a hozamok, az nem lenne kedvező a kötvényalapoknak. Mi alapvetően alacsony kamatokat várunk még hosszú ideig, de azért óvatosak vagyunk.
– Az árupiaci alapok iránt van mostanában érdeklődés? A fontosabb termékek árai inkább estek vagy stagnáltak az utóbbi időben.
P. L.: Két árupiaci alapunk létezik, amelyek az arany-, illetve a nyersanyagpiacon elérhető hozamokat közvetítik az ügyfelek felé. Mostanában mérsékelt az érdeklődés ezek iránt. Akiket ez a befektetés érdekelt, az már megvette, azután időnként, ha felröppen valamilyen sztori, például az arannyal kapcsolatban, akkor mindig megélénkül az érdeklődés. Akik korábban vásároltak, például aranyat, azok általában kitartanak hosszú távon.
– Említette az értékesítőket, mit mondanak még az ügyfelek az ügyintézőknek, mit szeretnének, mi foglalkoztatja őket?
P. L.: Az ügyfelek jellemzően magas hozamú befektetéseket keresnek alacsony kockázattal, amelyből bármikor ki lehet lépni veszteség nélkül. Ilyen befektetést nem nagyon találni a piacon. A többségük már tudja, hogy a betétekkel elérhető kamatok alacsonyak, és kéri, hogy mutassunk más befektetési lehetőségeket is. Az értékesítés során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a befektetők korrekt tájékoztatást kapjanak.
Általában igaz, hogy sokan tartanak még a befektetési alapoktól. Azért is népszerűek még mindig a pénzpiaci alapok, mert többen azok közül, akik korábban betétben tartották a megtakarításaikat, csak az első lépést teszik meg a befektetések irányába, és a legalacsonyabb kockázatú befektetési alapot választják.
– Inkább nyugodtan akarnak aludni.
P. L.: A befektetési alap választása során a döntési felelősséget fel kell tudni vállalni. Még a kilencvenes évek végén részt vettem egy fókusz csoportos kutatásban, amely azzal foglalkozott, hogyan választanak befektetést maguknak az emberek. Sokan akkor is a folyószámla mellett maradtak, amikor volt más, jól láthatóan magasabb hozamú alternatíva is.
Megkérdezték őket, miért viselkedtek így, és kiderült, többségük – mivel nem ismerte a befektetési formákat –֪ egyszerűen félt a döntéstől. Féltek attól, hogy ha lejárt a banki lekötés, újra döntést kell hozniuk a befektetésről. Akkor inkább a folyószámla, ahol nem kell döntéseket hozni, újra lekötni, mérlegelni.
– Mibe fektetnek az alapkezelők, az alapkezelő cégek munkatársai? Ők is hasonló helyzetben vannak, mint a többi ügyfél?
P. L.: A kollégák nevében nem tudok nyilatkozni, de ami engem illet, konzervatív típusú befektető vagyok. Korábban volt nekem is bankbetétem, és a megtakarításaim másik részét a befektetési alapjainkban tartottam. Most a portfólióm döntő részét befektetési alapok teszik ki, amelyek között már a kockázatosabb eszközök is megtalálhatók.
Még 48 órája lett volna a határidő lejártáig. Magyar kérésre négy nevet levettek a 2400 személyt tartalmazó szankciós listáról. 
