A takarékosság hónapjában, októberben különösen szorgosan tették félre a pénzt a magyar háztartások. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint több mint 520 milliárd forintnyi friss megtakarítás érkezett az értékpapírokba, ami 2023 első néhány hónapját leszámítva rekordnak számít.
A korábbi rekordok hátterében az akkoriban kimagasló kamatot fizető Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) iránti kereslet állt, a mostani rekord pedig leginkább egy technikai tényezőnek köszönhető: a szeptember végén lejárt állampapírokat októberben újította meg a lakosság. Szeptember végére a lejáratok miatt csökkent a lakosság értékpapír-állománya, ezt az október eleji vásárlások kompenzálták.
A háztartások értékpapírszámláin a tizedik hónap végén már 34 640 milliárd forint volt, ebből 4930,6 milliárd forintnyi nem magyar, hanem külföldi értékpapírban. Mind a hazai, mint a külföldi értékpapírokban felhalmozott vagyon történelmi rekordon állt októberben.
Állampapírok: ami kiment, nem mind jött vissza
Az állampapírok népszerűsége nem nőtt tovább az őszi hónapokban. Szeptemberben a háztartások 329,1 milliárd forintot vontak ki a magyar állampapírpiacról javarészt a lejáratok miatt, októberben pedig 298,8 milliárd forint értékben vásároltak új állampapírokat. Ennek köszönhetően az értékpapírszámláikon 13 270,4 milliárd forintnyi hazai állampapír volt a hónap végén, ami azt jelenti, hogy a tavaszi nagy PMÁP-kamateső ótan piaci értéken számolva gyakorlatilag stagnál a háztartások állampapír-állománya. Névértéken nézve volt némi növekedés az idén, de az augusztusi csúcstól elmaradt az októberi adat.
A többi hitelpapír iránt nagyobb a kereslet. Külföldi kötvényekbe szinte minden hónapban kerül friss megtakarítás, ilyen papírokban már több mint 1100 milliárd forintot tartanak a magyar kisbefektetők, a lakossági jelzáloglevelekbe is befolyik minden hónapban néhány száz millió forint, a banki kötvények is szépen fogynak, a háztartások állománya lassan eléri a 2008-2009-es hitelválságban tapasztalt szintet, már megközelíti a 750 milliárd forintot. A banki kötvények egyik fő vonzereje a kiszámíthatóan magas kamat mellett az, hogy euróban és dollárban is elérhetők a lakosság számára, az állomány nagyjából 40 százalékát most is devizás kötvények teszik ki.
A befektetési alapok mindent visznek
Az adózás szempontjából egyértelműen az állampapíroknak lejt a pálya Magyarországon, hiszen a 2019 júniusától után kibocsátott állampapírok hozama kamatadómentes, miközben a többi értékpapírnál a nyereséget keményen megadóztatja az állam. A kamat- és árfolyamnyereség-adó 15 százalék, az úgynevezett kamatjövedelmekre (ilyen például a bankbetétek kamata vagy a befeketési alapok árfolyamnyeresége) emellett további 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) is kivetettek.
A nyereségből lecsippentett összesen 28 százaléknyi közteher ellenére a befektetési alapok népszerűsége töretlen maradt októberben is. A kisbefektetők hazai befektetési jegyeket több mint 135 milliárd forint értékben vásároltak a hónapban, ezzel az állományuk lassan megközelíti a 13 ezer milliárd forintot. Külföldi alapokba ezen felül további 55 milliárd forintnyi friss megtakarítás került, az állomány így 2760 milliárd forintra hízott – mindkét érték történelmi rekord. A befektetési alapokban lévő háztartási megtakarítás egyre nagyobb mértékben haladja már meg az állampapírokban lévő volument.
A hozamot persze egyre kevesebb kisbefektető osztja meg az állammal - az idén rekordot döntött az úgynevezett tartós befektetési számlák (TBSZ) száma, amelyekkel elkerülhető a kamatadó és a szocho megfizetése, ha legalább öt éven át ott tartja a befektető a pénzét. Szeptember végén már több mint félmillió ilyen számlát tartott nyilván az MNB, az év vége pedig további TBSZ-nyitási bummot hozhat.
Az OTP maradt a kedvenc
A kisbefektetők részvényekben lévő vagyona is rekordot döntött októberben. Hazai kibocsátású részvényekben 2673,5 milliárd, külföldiekben 1061,6 milliárd forintjuk volt a háztartásoknak. A hazai tőzsdén különösen jól kerestek a kisbefektetők: októberben az árfolyamnyereség megközelítette a 220 milliárd forintot, a külföldi részvényeken további 25,6 milliárd forintot kasszíroztak. Az MNB adatai szerint voltak, akik kiszálltak októberben, bár novemberben még valamelyest tovább nőttek az árfolyamok.
A lakosság kedvenc részvénye továbbra is az OTP papírja lehet, hazai egyéb monetáris intézmények, vagyis bankok részvényeiben ugyanis október végén 1573 milliárd forint volt, és bár az OTP mellett a Gránit Bank és az MBH, valamint az MBH Jelzálogbank részvényei is megtalálhatók, feltételezhető, hogy ennek a hatalmas állománynak a döntő része az OTP papírjaiban van. A kisbefektetőknek megérte megbízni a vezető hazai hitelintézet részvényeiben, októberben ugyanis csaknem 150 milliárd forintot, vagyis nagyjából 10 százalékot kerestek a hazai bankok részvényesei. Sőt még novemberben is megérte kitartani a részvény mellett, hiszen az árfolyam december 3-án tetőzött 34 940 forinton.
Sokszor a gépeik is a légiirányítás miatt késtek. 
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
