Nemcsak a kormányrúdnál fordult nagyot velünk a világ, hanem az infláció vonatkozásában is. Nem is olyan régen – egészen pontosan 2023 januárjában, majd 2025 elején – még amiatt voltunk kénytelenek keserű hangvételű cikkeket írni, hogy nálunk volt az egész Európai Unióban a legmagasabb az éves infláció, s az egész kontinensen is csak néhány országot utasítottunk magunk mögé.
Néhány hónapja viszont már elégedettebben tekinthetünk mind a kontinentális, mind az uniós szintű rangsorokra, hiszen azoknak már az első felében lehet találni Magyarországot. Más kérdés, hogy ehhez kellett némi kormányzati beavatkozás, az előbb egyes élelmiszerekre, majd háztartási cikkekre tavaly tavasszal kivetett árrésstop. Amely elemzők és a Magyar Nemzeti Bank becslései szerint is mintegy 1,5 százalékponttal mérsékelhette a hazai pénzromlást.
Ennek báziscsökkentő hatása kifutott, így el is kezdett újra felfelé araszolgatni az éves fogyasztóiár-indexünk. Ám a hazai infláció még így is állja a sarat a kontinentális összevetésekben – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
Például az adataikat cikkünk megjelenéséig publikált 40 európai ország közül csak ötben volt kisebb a pénzromlás, mint nálunk, ezen belül mindössze három EU-s tagországban.
Ami azért biztató, mert a jelek szerint egész Európa inflációs nyomással küzd. A 40 országból mindössze hétben (Észtországban, Izlandon, Lettországban, Norvégiában, Oroszországban, Spanyolországban és Svédországban) lett alacsonyabb az éves infláció áprilisban, mint márciusban. Egyben, Fehéroroszországban ugyanakkora lett, a többiben viszont magasabb.
A legjobban, 2,7 százalékponttal az eurót január 1-jén bevezetett Bulgáriában ugrott meg az éves fogyasztóiár-index egy hónap alatt, Belgiumban 2,42, Cipruson 1,68 százalékponttal.
Fotó: DepositPhotos.com
Az abszolút rangsor pozitív oldalán Svédország áll, amely egyedüliként negatív rátát mutatott ki, lévén, hogy áprilisban -0,1 százalékos volt az éves infláció. De nem panaszkodhatnak az egymással gazdasági és monetáris unióban lévő Svájc és Liechtenstein polgárai sem a 0,6 százalékos éves pénzromlással. Dánia 1,4, Finnország 1,5 százalékos éves inflációval néz szembe, aztán viszont – mint már említettük – mi jövünk a magunk 2,1 százalékával.
A lista másik végén a Privátbankár Európai Inflációs Körkép 2022. szeptemberi elindítása óta onnan kirobbanthatatlan Törökország áll, amely most éppen 32,37 százalékkal sereghajtó. A második legmagasabb rátával, 10,7 százalékossal Románia rendelkezik, míg Ukrajna 8,6 százalékossal.
Valamivel hátrább végezhettünk az EU statisztikai hivatala áprilisi lajstromán. Ennek magyarázata, hogy az Eurostat úgynevezett harmonizált fogyasztóiár-indexeket számol – ezzel az egységes módszertan alapján kikalkulált mutatóval teszi mérhetővé és összehasonlítóvá az EU tagállamainak inflációját.
Ezek a harmonizált fogyasztóiár-index azt mutatják meg, hogy egy meghatározott időszak alatt (általában havi vagy éves összevetésben) mennyivel változtak a fogyasztók által megvásárolt termékek és szolgáltatások átlagos árai. Azért nevezik őket harmonizáltaknak, mert az EU-tagországok statisztikai hivatalai ugyanazt a szabványosított módszertant alkalmazzák, így válnak az adatok összehasonlíthatók egymással és az egész EU-ra, illetve az eurózónára vonatkozóan.
Bár ezeket a számokat az Eurostat csak szerda délelőtt hozza nyilvánosságra, a nemzeti statisztikai hivatalok közlései alapján lehet tenni egy becslést. Eszerint a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvánosságra hozott áprilisi 2,6 százalékos harmonizált fogyasztóiár-indexünknél hét EU-s tagállamé volt alacsonyabb. Itt is Svédország viszi a prímet, a maga 0,5 százalékos rátájával, amelyet északi szomszédja, Dánia követ, 1,2 százalékkal, majd Csehország, 2,1 százalékkal. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy a közép- és kelet-európai régióban a másodikak lettünk ebben az összevetésben.
A fokozódó kontinentális inflációs nyomásra egyelőre csak három európai ország jegybankja reagált: Bosznia-Hercegovináé 0,17, Norvégiáé 0,25, míg Moldováé 1,5 százalékponttal emelte az alapkamatát. A Magyar Nemzeti Bank 6,25 százalékos irányadó rátája a nyolcadik legmagasabb – hogy így is marad-e, az majd jövő kedden derül ki. Akkor tartja ugyanis kamatdöntő ülését a Monetáris Tanács és esélyes, hogy az új kormány iránti bizalom hatására bekövetkezett forinterősödés láttán nemhogy emeli, hanem csökkenti az alapkamatát, annak ellenére, hogy az Orbán-kormány által „megörökölt” makrogazdasági mutatók ezt nem indokolnák.
Az áprilisban növekvő infláció és változatlan alapkamat miatt ugyan szűkült a hazai visszatekintő reálkamat, ám még így is az ötödik legmagasabb Európában. Más kérdés, hogy a megtakarításaikat most bankbetétekbe helyezőket, illetve befektetőket valószínűleg jobban érdekli, hogy a majdan felveendő kamataik, hozamaik hogyan aránylanak az addigi inflációhoz.
A korábbi hónapok Privátbankár Európai Inflációs Körképei itt tekinthetők meg.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
A két ország közti kapcsolatok erősítését várják tőle. 
