Lesújtó eredményt hozott Donald Trump számára az a hétfőn közzétett friss közvélemény-kutatás, amelyet még múlt héten készített a New York Times és a Siena.
17 éves mélypont
A kutatásból, amely során mintegy 1500 regisztrált amerikai szavazót kérdeztek meg országszerte, kiderül, hogy az amerikai elnök támogatottsága a mélypontra süllyedt a 2025. január óta tartó második ciklusa alatt. A megkérdezettek mindössze 37 százaléka gondolja úgy, hogy összességében jól látja el feladatait elnökként, és minden korábbinál magasabb, 59 százalék azok aránya, akik szerint rosszul végzi a dolgát.
Bár a közelmúltbeli elnöki ciklusok számos alkalommal voltak népszerűtlenek és megosztók, arra az amerikai lap szerint az elmúlt 17 évben még egyetlen elnöknél sem volt példa, hogy néhány napnál tovább legyen 38 százalék alatt a népszerűségi indexe.
Fotó: MTI/AP/Reuters pool/Evan Vucci
Trump óriási zuhanást produkált az elmúlt 16 hónapban, hiszen beiktatásakor még 52 százalékon állt az indexe.
Csak idén február vége óta – ekkor támadta meg az Egyesült Államok és Izrael Iránt – négy százalékpontot esett ez a mutató. Eközben az elégedetlenek tábora 43-ról 59-re kúszott fel tavaly január óta, ami 16 (!) százalékpontos emelkedés.
Népszerűtlen és drága háború
És itt el is érkeztünk a republikánus elnök népszerűtlenségének egyik fő okához. A megkérdezettek kevesebb mint harmada (31 százalék) gondolja ugyanis úgy, hogy Trump jól kezeli az iráni háborút, csaknem kétharmad (65 százalék) szerint viszont rosszul teszi a dolgát – azaz szerintük rossz döntés volt azt egyáltalán elkezdeni. A politikailag nagyon fontos független (tehát sem demokratapárti, sem republikánus) szavazóknak pedig csaknem háromnegyede ellenzi ezt a lépést.
A választók egyértelmű többsége tehát úgy véli, hogy az iráni háború nem éri meg a ráfordított pénzt – a háború a hadműveletek idején napi kétmilliárd dollárjába is kerülhet az amerikai adófizetőknek.
És már republikánus influenszerek is kritizálták az elnököt amiatt, hogy a harcok megindítása valójában Izrael nyomására történt, és nem szolgál amerikai érdeket.
A New York Times-nak egy középkorú, Missouriban élő cégtulajdonos például azt mondta: nagyon feldühítette, hogy a Kongresszus felhatalmazása nélkül – és a nemzetközi jogot megsértve – támadta meg az Egyesült Államok Iránt.
Másfélszeres benzinárak
A megkérdezettek szerint Trump más, szintén nagyon fontos területeken sem nőtt fel a feladathoz: mintegy kétharmaduk szerint rosszul teszi a dolgát a gazdaságot (64 százalék) és a megélhetés költségét (69 százalék), valamint az izraeli-palesztin konfliktust (62 százalék) tekintve is, és még a migráció tekintetében is többségben vannak a negatív vélemények (56 százalék).
A gazdasági problémák persze részben összefüggnek a közel-keleti válsággal, hiszen a Hormuzi-szoros iráni blokádja miatt az energiaárak globálisan is emelkednek:
az Egyesült Államokban a benzin ára február óta gallononként (1 gallon=3,78 liter) 2,9-ről 4,5 dollárra, azaz több mint 50 százalékkal emelkedett.
Mindez kifejezetten rosszul jön Trumpnak, hiszen közelednek a novemberi időközi választások: a Képviselőházban az összes képviselői helyért, a Szenátusban pedig a szenátori székek harmadáért folyik majd a verseny. Az alsóházban jelenleg mindössze öt-, a felsőházban pedig nyolcfős többsége van a republikánusoknak.
Trump egyetlen szerencséje, hogy a demokraták sincsenek jó passzban: egyelőre ők sem kínálnak vonzó alternatívát a választóknak – a megkérdezettek mindössze negyede mondta azt, hogy elégedett a párttal.
Támadunk – vagy mégsem
De hogyan hat mindez az iráni háborúra? Az elmúlt bő egy hónapban – április 7. óta tűzszünet van érvényben – az látszott, hogy Trump próbálja menteni a menthetőt, és megkísérel nagyobb károk nélkül kifarolni a konfliktusból. Eközben természetesen azt hangoztatja, hogy Washington elérte a céljait, mégha ez az állítás nagyrészt hamis is. A katonai csapások megújítását kilátásba helyező ultimátumait pedig már Irán is egyre kevésbé veszi komolyan.
Az amerikai elnök legutóbb e hét elején jelentette be, hogy „nagyon nagy támadásra” készülnek kedden, de egyelőre felfüggesztette annak végrehajtását, hogy további időt adjon a „komoly tárgyalásoknak”. Három Perzsa-öböl menti ország vezetője ugyanis több időt kért egy nukleáris megállapodás kidolgozására Iránnal.
Amerikai katonai szakértők kiemelik, hogy az iráni rezsim nem dőlt meg, sőt nagyon ellenállónak bizonyult, és képes volt súlyos károkat okozni a közel-keleti térségnek és a globális gazdaságnak – tehát mind az amerikai, mind az izraeli vezetés elszámította magát. Ráadásul egyelőre Irán dúsított uránkészlete (amiből nyugati félelmek szerint atombombát gyártana Teherán) is érintetlen.
Tegyük hozzá persze, hogy Irán így is érzékeny veszteségeket szenvedett katonailag (Washington szerint 13 ezer iráni célpontot pusztítottak el) és azon túl is (a támadásokban 3500 iráni vesztette életét, köztük 1460 civil). A támadások megölték többek között a legfőbb vezetőt, Ali Hámenei ajatollahot és számos más, magasrangú iráni vezetőt.
Mindeközben a Hormuzi-szorosban továbbra is csak csordogálnak a hajók: az elmúlt 24 órában mindössze 4 hajó haladt át, miközben a háború kitörése előtti napon még mintegy 150. Ez pedig az energiaárak magasan maradását vetíti előre.
A jövő tehát továbbra is bizonytalan: bár a tűzszünet már csaknem másfél hónapja tart, a háború pedig egyre népszerűtlenebb az USA-ban, amerikai tisztségviselők azt is elképzelhetőnek tartják, hogy ez csak egy csel Trump részéről – és hamarosan, miután az Egyesült Államok és Izrael a tűzszünet alatt „betárazott” a fegyverkészletekből, folytatódik a háború.
Ezzel ugyanakkor az amerikai elnök otthon egy újabb lépést tenne a szakadék felé, és ezt alighanem ő is tudja.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
