Gueterres leszögezte: egyetlen ország sem képes önállóan megfelelni a kihívásoknak, az államoknak együtt kell működniük a döntések meghozatalában. Mint mondta, a töredezettség, a bizalmatlanság és a szakadékok mélyítése helyett a kormányoknak olyan világot kell felépíteniük, amelyet a gazdasági, politikai, társadalmi és technológiai kapcsolatok sűrű hálója sző át.
A főtitkár egyúttal bírálta az erőalapú politizálást, és úgy vélte, ideje, hogy a szuperhatalmak felismerjék, „nem is olyan nagyon szuperek”, aláhúzva: az utóbbi évek világosan bebizonyították, „önmagában a katonai erő nem képes békét teremteni”. „A versengésnek nem kell konfrontációba torkollnia; az egészséges versengés erőt és ellenálló képességet eredményez, de csak akkor, ha a megfelelő keretek között zajlik” – tette hozzá.
A főtitkár több, a világban zajló konfliktust kiemelt, egyebek között a Gázai övezetben és Ciszjordániában dúló harcokat, az ukrajnai háborút, a mianmari helyzetet és a szudáni összecsapásokat. „A konfliktusok jól példázzák azt, hogy ha a hatalom kikerül az ellenőrzés alól, a diplomácia és az elszámoltathatóság eltűnik” – fogalmazott, és felszólította a szemben álló feleket, tegyenek eleget az ENSZ civilek védelmére vonatkozó rendelkezéseinek, és tegyék lehetővé a humanitárius segélyek bejuttatását a konfliktuszónákba.
Fotó: Facebook/ENSZ
A főtitkár kitért a világszervezet Biztonsági Tanácsának reformjaira is, és úgy vélte, a testületben „legalább egy helyet kellene kapnia Afrikának is”, hangsúlyozva: az ENSZ felépítése még mindig a második világháború utáni évek hatalmi struktúráját tükrözi, „egy letűnt korét”. Mint mondta, az emberiségnek sosem állt rendelkezésére ekkora vagyon, technológia és tudás, azonban mindez továbbra is emberek milliói számára elérhetetlen, és még mindig rengetegen élnek olyan alapvető dolgok nélkül, mint például megfelelő egészségügyi ellátás, ivóvízhez való hozzáférés és munkalehetőség. „Egyetlen országot sem szabad megfosztani a fenntartható jövőtől” – szögezte le.
Figyelmeztetett továbbá arra is, hogy még mindig sok a tennivaló a nemek közti egyenlőség terén, hangsúlyozva: a társadalmak mind a gazdaság, mind egyéb területen nyernek azzal, ha a nőket jobban bevonják a döntéshozatalba. „A béke is tartósabb, ha nők is ülnek a tárgyalóasztalnál” – tette hozzá.
A káros éghajlatváltozásra kitérve figyelmeztetett arra, hogy a mostani generáció a következő jövőjét fogyasztja, és a legkevésbé felelősek isszák meg e fogyasztás levét, példaként a Nepálban augusztusban történt gleccserszakadást említve. „Már látszik a fosszilis tüzelőanyagok nélküli jövő, de egyetlen országot sem hagyhatunk hátra” – jelentette ki, hozzátéve: azok, akiknek részesedésük van az ilyen jellegű tüzelőanyagok kitermelésében és forgalmazásában, „nem fognak maguktól hátralépni”. „A világ nagy részén a megújuló energiaforrások a legolcsóbb energiaforrások” – szögezte le.
A mesterséges intelligenciára (MI) kitérve elmondta, a technológia óriási sebességgel fejlődik, azonban a világ korántsem látja át a következményeit, és ma már maguk a fejlesztők is lassítást sürgetnek. Bár figyelmeztetett arra, hogy az MI alapvető hatással lehet a munkaerőpiacra és a globális biztonságra, kiemelte: „a veszély nem a technológiában rejlik, hanem a technológia elszámoltathatóság és átláthatóság nélküli felhasználásában”. „A kormányoknak gondoskodniuk kell állampolgáraik védelméről, és vállalniuk kell a felelősséget” – tette hozzá.
(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 1653,87 pontos, 1,08 százalékos csökkenéssel 151 342,76 ponton zárt kedden. 
