Kulcsfontosságú bázisaik feladására kényszerülhetnek az amerikaiak a Közel-Keleten.

Izrael azt közölte, hogy a hadserege Dél-Libanonban felrobbantotta az Irán által támogatott libanoni síita Hezbollah terrorszervezet egyik kiterjedt alagútrendszerét.

Bár a hétvégén újra lőtte egymást Irán és az Egyesült Államok, egyelőre nincs piaci pánik. 

Kuvaiti és bahreini katonai létesítményeket támadott Irán vasárnap hajnalban, amelyek az Egyesült Államok hadseregéhez tartoznak. Az amerikai erőket nem érte veszteség, a két fél egymást vádolja a tűzszünet megsértésével.

Az amerikai elnök újabb részleteket közölt, sőt akár a megállapodás írásos részleteit is nyilvánosságra hozhatják.

A libanoni síita Hezbollah terrorszervezet dróntámadásában és egy fegyver véletlen elsülése miatt életét vesztette két újabb izraeli katona Dél Libanonban – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) vasárnap reggel.

A főépületet és több létesítményt is súlyosan megrongált a szerda reggeli iráni dróntámadás Kuvait nemzetközi repülőterén. 

Türoszt dróntámadás érte, és egy autópályát, illetve egy belső menekültek által lakott házat is támadás ért.

Bár hétfőn még arról volt szó, hogy órákon belül megállapodhat egymással az amerikai és az iráni vezetés, azóta több incidens is történt a Közel-Keleten. Csütörtökön újabb légibázis ellen indított támadást a Forradalmi Gárda.

A kuvaiti hadsereg rakéta- és dróntámadásokról számolt be csütörtökön; ezzel egyidőben az iráni Forradalmi Gárda megtorló csapásról számolt be, amelyet egy amerikai katonai támaszpont ellen hajtottak végre a régióban.

Mélypontra süllyedt az amerikai elnök népszerűségi indexe hazájában: a választók kétharmada szerint hiba volt elindítani az iráni háborút, és a gazdaság is bajban van. Mindeközben közeleg a novemberi időközi választás – mi jöhet addig? Ezt is megnézzük az e heti Nagyítóban.

A közel-keleti válság miatt a műtrágya és az energia is egyre drágul, így hamarosan meredek élelmiszerár-emelkedéssel néz szembe a világ. Mindezt a fejlődő, elsősorban afrikai és közel-keleti országok érezhetik meg leginkább.

Bezuhant a közel-keleti ország GDP-je az Irán ellen indított háború kezdete óta. 

Az Irán partjaihoz közel eső, kereskedelmi szempontból kulcsszerepet játszó Hormuzi-szorosnál kezdődik a deeszkaláció.

A háborúból egyelőre egészen szépen profitáló Oroszország elnöke azt állítja, szívesen közvetítene a felek közt.

Öt napig bénították meg Dublin belvárosának forgalmát a tüntetők, a rendőrség most kiebrudalta őket.

Senki sem számított arra, hogy az Egyesült Államok és Irán már az első tárgyalási fordulóban megállapodásra jut – hangoztatta a teheráni diplomácia szóvivője vasárnap, miután kudarcba fulladtak az iszlámábádi tárgyalások a közel-keleti háború befejezéséről. Szavai alapján lehet még további tárgyalási kör – Irán nem szakítja meg a kapcsolatokat a régió országaival. PAkisztán figyelmeztet: a tűzszünetet továbbra is be kell tartani.

Az Egyesült Államok és Irán nem tudott megállapodásra jutni a közel-keleti háború befejezéséről az iszlámábádi maratoni tárgyalások végén – jelentette be vasárnap J.D. Vance amerikai alelnök, aki visszatér az Egyesült Államokba, miután saját szavai szerint „végső és a lehető legjobb ajánlatot” tette Iránnak.

Iszlámábádban tárgyal a két fél, az asztalukon minimum öt olyan ponttal, amelyek régóta húzódnak. 

A közösségi médiás bejegyzés nem nevez meg neveket, de bírálja a vallás felhasználását az USA közel-keleti háborújának dicsőítésére. 

Meredek visszaeséssel fél éve nem mért mélypontra zuhantak a brit gazdaság aktivitási mérőszámai márciusban, mindenekelőtt az iráni háború okozta bizonytalanság és az energiahordozók drágulása miatt.

Trump két-három héten belül kiszállna az iráni háborúból, akár a Hormuzi-szoros megnyitása nélkül is. Menjen oda, akinek fontos, üzente. Otthon ketyeg az óra, és háborúellenes a hangulat. Azért búcsúzóul még „visszabombázza a kőkorszakba” Iránt. És amúgy fontolgatja a kilépést a NATO-ból. De mennyire lehet még komolyan venni a szavait?  

Minél előbb véget vetne a harci cselekmények a Közel-Keleten. 

Kiderült, mennyit költöttek erre.

Legutóbb pénteken volt híradás az üzemanyagárak alakuléása kapcsán.

Meglehetősen morbidra és kegyetlenre sikeredett nyilatkozat az amerikai elnöktől az iráni helyzet értékeléseként.

A teljes régióban soha nem látott pusztítás jöhet.

Az iráni háború miatt kevesebb védelmi erőforrás jut Ukrajnának az Egyesült Államok részéről, a hosszan tartó háború pedig apasztja az USA fegyverkészleteit. Erről is beszélt az ukrán elnök a BBC-nek. 

Kuvait mellett Jordánia, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Bahrein vezetése is iráni támadásokról számolt be péntek reggel. A Perzsa-öböl környéke az olajpiac mellett a földgázpiacnak is fontos, utóbbi pedig megérezheti a Katar legfontosabb létesítménye elleni támadást.

Az iráni haditengerészet összes tengeralattjárója megsemmisült, és tengeri aknák elhelyezésére szolgáló többtucatnyi hajó is elpusztult az Irán elleni amerikai támadások nyomán – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter csütörtökön Washingtonban.

Pánikvásárlásba kezdtek a magyarok.

Az ígéret szép szó, de egyelőre nem úgy tűnik, hogy Orbán Viktor és Robert Fico tartja magát a decemberi megállapodáshoz a többi uniós tagállam vezetőjével. Az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelről ezen a héten dönt az Európai Tanács, a csúcstalálkozón pedig António Guterres ENSZ-főtitkár is részt vesz. A gázár emelkedése miatt gázársapka jöhet az EU-ban, és úgy tűnik, a zöldfordulat is háttérbe szorult az Európai Bizottságnál. Az Oroszország elleni szankciókból azonban nem engednek.

Abu-Zar Mohamedi parancsnok fontos összekötő volt a Hezbollah és az iráni rezsim között, és részt vett a milícia rakétatechnológiájának kiépítésében is.

Légiriadók voltak Izraelben, tovább támadták Libanon, az amerikai hadierő aknák lerakására kialakított iráni hadóhajókat lőtt ki. 

Milliók, sőt tízmilliók dönthetnek úgy, hogy elfordulnak, másfelé veszik az irányt.

Egyre több külföldön rekedt magyar térhet haza.

A külügyminisztérium megállapodott a FlyDubai légitársasággal, péntek este 166 fővel indulhat mentesítő járat Budapestre – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter. Az egyiptomi üdülővárosból, Sarm es-Sejkből 70 ember jöhet haza.

Az iráni nagykövetet már berendelték. 

A német DRV utazási szövetség szerint a legfontosabb most a rugalmasság.

Találat érte a brit légierő ciprusi támaszpontját, miután Keir Starmer miniszterelnök bejelentette, hogy engedélyt ad az Egyesült Államoknak a bázis használatára. A drón alig néhány kilométerre csapódott be Ciprus második legnagyobb városától, Limasszoltól. A magyar külügyminisztérium továbbra is biztonságos országnak jelöli Ciprust, de a páfoszi repülőteret hétfőn délután ki kellett üríteni gyanús radarészlelések miatt. A magyarországi repülőjegyek árai azonban nem szálltak el annyira, mint a Közel-Kelet többi részén.

India számos részén tüntetésekre került sor, ahol az emberek gyászolták Ali Khamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetőjének halálát, és elítélték a gyilkosságot. Delhiben is fokozták a biztonsági intézkedéseket, miközben az ország gazdasága felkészül a háború súlyos negatív hatásaira.

Eddig nem volt ehhez fogható izraeli akció.

Mindenki regisztráljon konzuli védelemre, a térségbe tartók halasszák el az utazást.

Már csak néhány óra maradt hátra a katonai csapásig – állítják a jól értesült források. 

Az elmúlt 50 év legszárazabb évszaka sújtotta Iránt, ahol a kormány felhőképző gépekkel próbál esőt fakasztani a nagyvárosokra. Az önellátást viszont fontosabbnak tartják, ezért a gazdák féktelenül locsolhatják a hatósági áras vizet a rizs- és búzaföldekre. 20 millió, múlt századi technológiával működő légkondi működik az országban, amelyek egy nagyobb lavór vizet fogyasztanak óránként. Eközben folyók és tavak száradnak ki, a vizet pedig a gazdag környékeken is napi 12 órára kellett elzárni.

Bár 2025-ben az izraeli turizmus ismét újra erőre kapott, és a Ben Gurion nemzetközi repülőtér forgalma 33 százalékkal nőtt, az utóbbi időben egyre többen mondják vissza külföldre tervezett útjaikat.

Visszavágnának, de nemcsak az amerikaiaknak?

A komoly gazdasági problémák jelentették a szikrát az iráni demonstrációk kirobbanásához, azt ugyanakkor nem tudjuk, hogy miként fordult át mindez súlyos erőszakba, mondta el N. Rózsa Erzsébet a több ezer halálos áldozatot követelő tüntetésekkel kapcsolatban lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Podcastban. A Közel-Kelet-szakértő szerint az infláció elszabadult, a középrétegek lecsúsztak, Iránt pedig a klímaváltozás és a nemzetközi szankciók is sújtják. Az iszlamista rendszer meggyengült, de nem roppant össze, egy lassú politikai átalakulás valószínű. N. Rózsa Erzsébet ugyanakkor olyan emberrel még nem találkozott Iránban, aki visszakívánná a sahot.