Trump két-három héten belül kiszállna az iráni háborúból, akár a Hormuzi-szoros megnyitása nélkül is.

Minél előbb véget vetne a harci cselekmények a Közel-Keleten. 

Kiderült, mennyit költöttek erre.

Legutóbb pénteken volt híradás az üzemanyagárak alakuléása kapcsán.

Meglehetősen morbidra és kegyetlenre sikeredett nyilatkozat az amerikai elnöktől az iráni helyzet értékeléseként.

A teljes régióban soha nem látott pusztítás jöhet.

Az iráni háború miatt kevesebb védelmi erőforrás jut Ukrajnának az Egyesült Államok részéről, a hosszan tartó háború pedig apasztja az USA fegyverkészleteit. Erről is beszélt az ukrán elnök a BBC-nek. 

Kuvait mellett Jordánia, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Bahrein vezetése is iráni támadásokról számolt be péntek reggel. A Perzsa-öböl környéke az olajpiac mellett a földgázpiacnak is fontos, utóbbi pedig megérezheti a Katar legfontosabb létesítménye elleni támadást.

Az iráni haditengerészet összes tengeralattjárója megsemmisült, és tengeri aknák elhelyezésére szolgáló többtucatnyi hajó is elpusztult az Irán elleni amerikai támadások nyomán – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter csütörtökön Washingtonban.

Pánikvásárlásba kezdtek a magyarok.

Az ígéret szép szó, de egyelőre nem úgy tűnik, hogy Orbán Viktor és Robert Fico tartja magát a decemberi megállapodáshoz a többi uniós tagállam vezetőjével. Az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelről ezen a héten dönt az Európai Tanács, a csúcstalálkozón pedig António Guterres ENSZ-főtitkár is részt vesz. A gázár emelkedése miatt gázársapka jöhet az EU-ban, és úgy tűnik, a zöldfordulat is háttérbe szorult az Európai Bizottságnál. Az Oroszország elleni szankciókból azonban nem engednek.

Abu-Zar Mohamedi parancsnok fontos összekötő volt a Hezbollah és az iráni rezsim között, és részt vett a milícia rakétatechnológiájának kiépítésében is.

Légiriadók voltak Izraelben, tovább támadták Libanon, az amerikai hadierő aknák lerakására kialakított iráni hadóhajókat lőtt ki. 

Milliók, sőt tízmilliók dönthetnek úgy, hogy elfordulnak, másfelé veszik az irányt.

Egyre több külföldön rekedt magyar térhet haza.

A külügyminisztérium megállapodott a FlyDubai légitársasággal, péntek este 166 fővel indulhat mentesítő járat Budapestre – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter. Az egyiptomi üdülővárosból, Sarm es-Sejkből 70 ember jöhet haza.

Az iráni nagykövetet már berendelték. 

A német DRV utazási szövetség szerint a legfontosabb most a rugalmasság.

Találat érte a brit légierő ciprusi támaszpontját, miután Keir Starmer miniszterelnök bejelentette, hogy engedélyt ad az Egyesült Államoknak a bázis használatára. A drón alig néhány kilométerre csapódott be Ciprus második legnagyobb városától, Limasszoltól. A magyar külügyminisztérium továbbra is biztonságos országnak jelöli Ciprust, de a páfoszi repülőteret hétfőn délután ki kellett üríteni gyanús radarészlelések miatt. A magyarországi repülőjegyek árai azonban nem szálltak el annyira, mint a Közel-Kelet többi részén.

India számos részén tüntetésekre került sor, ahol az emberek gyászolták Ali Khamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetőjének halálát, és elítélték a gyilkosságot. Delhiben is fokozták a biztonsági intézkedéseket, miközben az ország gazdasága felkészül a háború súlyos negatív hatásaira.

Eddig nem volt ehhez fogható izraeli akció.

Mindenki regisztráljon konzuli védelemre, a térségbe tartók halasszák el az utazást.

Már csak néhány óra maradt hátra a katonai csapásig – állítják a jól értesült források. 

Az elmúlt 50 év legszárazabb évszaka sújtotta Iránt, ahol a kormány felhőképző gépekkel próbál esőt fakasztani a nagyvárosokra. Az önellátást viszont fontosabbnak tartják, ezért a gazdák féktelenül locsolhatják a hatósági áras vizet a rizs- és búzaföldekre. 20 millió, múlt századi technológiával működő légkondi működik az országban, amelyek egy nagyobb lavór vizet fogyasztanak óránként. Eközben folyók és tavak száradnak ki, a vizet pedig a gazdag környékeken is napi 12 órára kellett elzárni.

Bár 2025-ben az izraeli turizmus ismét újra erőre kapott, és a Ben Gurion nemzetközi repülőtér forgalma 33 százalékkal nőtt, az utóbbi időben egyre többen mondják vissza külföldre tervezett útjaikat.

Visszavágnának, de nemcsak az amerikaiaknak?

A komoly gazdasági problémák jelentették a szikrát az iráni demonstrációk kirobbanásához, azt ugyanakkor nem tudjuk, hogy miként fordult át mindez súlyos erőszakba, mondta el N. Rózsa Erzsébet a több ezer halálos áldozatot követelő tüntetésekkel kapcsolatban lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Podcastban. A Közel-Kelet-szakértő szerint az infláció elszabadult, a középrétegek lecsúsztak, Iránt pedig a klímaváltozás és a nemzetközi szankciók is sújtják. Az iszlamista rendszer meggyengült, de nem roppant össze, egy lassú politikai átalakulás valószínű. N. Rózsa Erzsébet ugyanakkor olyan emberrel még nem találkozott Iránban, aki visszakívánná a sahot.

Az iráni helyzetről egyeztetett telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnök és Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök – közölte a Kreml sajtószolgálata pénteken.

A zsidó állam váratlanul – a világon elsőként – elismerte a szomáliai szakadár terület függetlenségét. Az ennek hátterében álló okokat, regionális ellentéteket tekintjük át írásunkban.

Az iráni társadalom többsége lefelé csúszik, a héten már egy elit negyedben is utcára vonultak az emberek. Luxustermék lett a hús, a tojás ára pedig napokon belül a többszörösére emelkedett. A tüntetők számos kisvárost is elleptek, egy általános sztrájk elvileg mindent boríthatna. N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakértője a Privátbankárnak ugyanakkor arról beszélt: nincs forgatókönyv a hatalomváltásra. Az amerikai elnök pedig egyelőre csak a közösségi oldalán fenyegetőzik.

A Bejrút melleti Dahiyehben és a Haret Hreik lakóövezetben csapódtak be a bombák, a célpont a Hezbollah vezetője volt. 

Donald Trump nagyszabású terve szerint egy átmeneti időszak után a Palesztin Hatóság irányítaná a Gázai Övezetet, ahogyan Ciszjordániát is. Ehhez azonban hosszú út vezet, és egyelőre feszült a hangulat amiatt is, hogy a hadifoglyok holttestei közül nem mindet adta vissza a Hamász Izraelnek.

Kiderülhet, mennyire lesz tartós a fegyverszünet a Közel-Keleten.

Az első választás a diktátor elűzése után – de ez se lesz teljesen demokratikus?

Átrendeződés alatt van a világrend, a trendek pedig nem mutatnak túl jól európai szemszögből. Mire játszanak a különböző szereplők, és milyen események boríthatják a trendeket? Bendarzsevszkij Anton  lapcsoportunk konferenciáján beszélt a világ és a világgazdaság kilátásairól. 

„Félreértés” eredményezte a szíriai célpontok elleni izraeli légitámadást, amit gyors „deeszkaláció követhet” – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerdán.

A fapados légitársaság bejelentette, hogy kivonul Abu Dhabiból, és újra Kelet-Közép-Európára összpontosít, miután a közel-keleti geopolitikai feszültségek szertefoszlatták a nyereséges működés reményét a térségben.

Maradt a 6,5 százalékos alapkamat, túl sok ugyanis a kockázat az izraeli-iráni konfliktus kapcsán, de a belső folyamatok sem biztatóak, az infláció a jegybank toleranciasávja fölött alakult. 

A hétvégi amerikai bombázás igazi áldozata az az elképzelés, hogy a globális biztonság erő alkalmazása nélkül is kezelhető. Trump világossá tette: aki tétovázik, az célpont, aki pedig átlépi a nukleáris határt, az már immunis. Káncz Csaba jegyzete.

Az amerikai hadsereg több vadászgépet telepít a Közel-Keletre, és kiterjeszti más harci repülőgépek telepítését, megerősítve az amerikai katonai erőket a régióban – közölte három amerikai tisztviselő.

A BUX szembeszáll az európai hangulattal és szépen emelkedik, a forint kissé gyengül, az olaj újra felfelé indult el. Az OTP árfolyama fordult pénteken és hétfőn is jól alakul, a cég saját részvényeket vásárol. Trump telekomvállalkozó is lesz, egy cég megkezdte az ether begyűjtését.

Vészjósló mozgást rögzítettek a radarok.

Az Egyesült Államok kormánya csökkenti az ország diplomatáinak jelenlétét a Közel-Keleten, mert attól tart, hogy Izrael és Irán ellentétei olyan szintre mélyülhetnek, hogy veszélybe kerül az életük.

Az Európai Unió Tanácsa feloldotta a Szíriával szemben bevezetett valamennyi uniós gazdasági szankciót, kivéve a biztonsági okokból hozott korlátozó intézkedéseket – közölte az uniós tanács szerdán.

Ahmed es-Saraa ideiglenes szíriai elnök szombat este bejelentette egy új, miniszterelnök nélküli kormány megalakulását, amelyben egy nő is helyet kap.

A húszik vezetője megfenyegette Izraelt, hogy fokozza a zsidó állam elleni katonai műveleteket. Eközben az Egyesült Államok lőtte a húszik jemeni állásait, a húszik pedig negyedszer támadták a USS Harry Truman amerikai repülőgép-hordozót a Vörös-tengeren.

Kuvaitba nem szokás „csak úgy” elutazni. Az Arab-öbölben és úgy általában a Közel-Keleten is sok ingergazdagabbnak ígérkező, komoly turistainfrastruktúrával rendelkező ország van. De ha valaki azt szeretné látni, milyen lehetett például Dubaj, mielőtt felkapottá vált, és érdekli egy olajban és pénzben dúskáló, mégis autentikus hely, akkor egy rövid vizitet mindenképp megér. A Világjáró ezúttal a kicsi, de semmiképp sem szerény Kuvaitba látogatott.

Donald Trump február elején jelentette be, hogy az Egyesült Államok „át akarja venni” a Gázai övezetet, az ott élő kétmillió palesztint pedig kitelepítené. Egy ilyen lépés súlyosan sértené a nemzetközi jogot, és bírálói szerint etnikai tisztogatást jelentene. De mennyire gondolja komolyan Trump a tervét? Mi lehet-e valódi célja ezzel? Születőben van Nagy-Izrael? És meg tudják-e akadályozni mindezt az arab államok?