Az izraeli belpolitikai válság miatt nem lehet előjönni Trump régóta ígérgetett béketervével, amelyet az elnök az évszázad alkujaként harangozott be. Moszkva és Peking egyébként is bojkottálja az előkészítő konferenciát. Káncz Csaba jegyzete.

Trump lépése beláthatatlan diplomáciai következményekhez vezet Washington iraki és libanoni kapcsolataiban. Teherán hivatalosan is kiért a mediterrán térségbe, alig 300 kilométerre az izraeli határtól. Káncz Csaba jegyzete.

Az 1979-es iráni forradalom szervesen illeszkedett a fejlődő világban azokban az évtizedekben lezajlott nemzeti felszabadító mozgalmakba. A Forradalmi Gárda parancsnoka tegnap azzal fenyegetőzött, hogy Tel-Avivot és Haifát földdel teszik egyenlővé, ha Washington megtámadná Teheránt. De mit csinált Roosevelt elnök unokája 1953-ban Teheránban? Káncz Csaba jegyzete.

Jeruzsálem státuszának meghatározása az egyik legnagyobb akadálya a közel-keleti békének - Trump elnökön kívül eddig szinte senki sem vállalta be, hogy a nemzetközi joggal is szembe menve egyoldalúan Izraelnek ítéljék a várost. Ausztrália korábban megpendítette, hogy követné az USA lépését, végül egyelőre sokkal óvatosabban cselekedett - de még ezzel is követ hajított az egyébként sem nyugodt tóba.

Halálos áldozatokat követelnek a tiltakozások Dél-Irakban és Dél-Iránban az akut ivóvízhiány miatt, miközben 50 fokot mutatnak a hőmérők. Pakisztán a jelenlegi trendek fennmaradása esetén 2025-ig teljesen kiszáradhat. Akárcsak az amerikai Republikánus Párt fundamentalista szárnyánál, a perzsa forradalmárok szemében is a környezet védelmén dolgozók rendkívül gyanús elemek, akiket megfertőzött az ideológiai elhajlás.

Több évtizedes kongresszusi karrierje során McCain legalább 13 ország lebombázása mellett kardoskodott. Idén májusban aztán a neokonzervatív utódjának tekinthető John Bolton jelentette ki, hogy Washington a „líbiai modellt” akarja alkalmazni Észak-Korea esetében is. Ha Washington végrehajtja Bolton Iránra vonatkozó terveit, akkor Teherán novemberben lezárja a Hormuzi-szorost.

A szír vezető fegyvertudós célzott kivégzése azt mutatja, hogy már nemcsak a gyártóüzemek vannak veszélyben, hanem a Moszad mindenkit el akar riasztani, akik fejlett fegyverrendszerek kifejlesztésén dolgoznak a térségben. De mi a Moszad célzott likvidálásainak szabályrendszere?

A válságokat nem Trump indította el, de saját külügyminisztériumának szétzilálása és egyoldalú képe a Közel-Keletről felgyorsította a negatív spirált. Irán azt a következtetést vonta le Trump észak-koreai diplomáciai bakugrásaiból, hogy Washington nem indít háborút egy atomhatalommal szemben. A jelenlegi amerikai vonalvezetés a térségben négy okra vezethető vissza.

A szír feszültség növekedésével párhuzamosan hétfőn titkos és rendkívüli látogatásra érkezett Izraelbe az amerikai Központi Parancsnokság parancsnoka. Moszkva feladta reményét, hogy valaha is csatlakozhat a nyugati politikai rendhez, ezért újrafogalmazta stratégiai érdekeit és történelmében először a Közel-Keletre irányul a központi figyelme.

A forrófejű koronaherceg arról akarja meggyőzni Trump csapatát, hogy legyen „rugalmas” az urán-dúsítás kérdésében, amely lehetővé tenné nukleáris fegyver előállítását. A kérdés azért is rendkívül aktuális, mivel mind Trump, mind új külügyminisztere, a neokonzervatív Mike Pompeo az iráni nukleáris megállapodás májusi felrúgása mellett áll.

Telefonon egyeztettek, Trump az orosz elnökön keresztül küldött üzenetet egy harmadik politikusnak.

Az orosz katonaság 45 év után újra zöld lámpát kapott Egyiptomban, az pedig már félig belépő Líbiába is. Egyes washingtoni források szerint Trump elnök a héten óriási lépésre készül, amellyel fáklyát dughat a közel-keleti lőporos hordóba. Az izraeli amerikai nagykövet az elmúlt egy évben büntetlenül fittyet hányt saját külügyminisztériuma álláspontjára.

Egészségipari együttműködésbe kezd Magyarország és Irán. Varga Mihály Teheránba utazott egy húszfős üzleti delegációval, több állami intézmény vezetője is elkísérte.

Moszkva, Ankara és Teherán urai ma közösen demonstrálják Washingtonnak és a világnak megnövekedett befolyásukat a Közel-Keleten. Törökország még hivatalosan a NATO tagja, de mind a védelmi szervezet, mind Ankara napi összetűzésekkel adja tudtára a másiknak, hogy ez egyre inkább egy nem kívánatos házasság. Szaúd-Arábia és Izrael pontosan érzik, hogy a hatalmi dinamika ellenük dolgozik a térségben, ezért stratégiai szintre emelik kétoldalú együttműködésüket.

Szorul ki Washington a Közel-Keletről, Teherán és Moszkva komolyan leckézteti az amerikai diplomáciát. Egy teljesen eszement logikával ezért az amerikai neokonzervatívok azt követelik, hogy az amerikai hadsereg támadjon meg orosz hadihajókat és repülőgépeket, miközben tizedelje meg az iráni erőket is Szíriában.

Soha ilyen hamar még nem látogatott amerikai elnök a beiktatása után a Közel-Keletre.

Budapest egy átláthatatlan nukleáris paktumba szállt be Iránnal, pont azon a napon, amikor Moszkva és Washington konfrontációs pályára állt a térségben. Nem tudni, hogy újabb Nyugat-ellenes tisztogatás várható-e a Külügyben, mint az a paksi nukleáris paktumot követően történt. A Parlament nemzetbiztonsági bizottsága ma vitatja meg az iráni paktumot.

Hamarosan mindenki arra figyel, hogy Szaúd-Arábia hajlandó-e belemenni az olajkitermelés befagyasztásába. A vezető olajországot azonban más is a figyelem középpontjában tartja egy ideje: egy ifjú koronaherceg újabb és újabb terveket sző arra, hogy a szaúdiak váljanak a térség megkérdőjelezhetetlen vezetőjévé katonai és gazdasági fronton egyaránt.

Az Iszlám Államot folyamatosan szorongatják a közel-keleti erők.

Törökország elkezdte rendezni viharos kapcsolatait: levélben kértek bocsánatot az orosz vadászbombázó lelövéséért.

Új sajátmárkás termékeket kínál az áruházlánc.

Rijád és Teherán kiújult ellenségeskedésében Peking eddig megpróbált semleges maradni. De ha nyílt konfliktusra kerülne sor, akkor Kína a szorosabb kapcsolatok miatt Irán mellé állna. A mérsékelt reformer iráni vonal közben rohamtempóban erősíti kapcsolatait a Nyugattal. Kína újra kiállt a független palesztin állam megalakítása mellett, Kelet-Jeruzsálemmel, mint jövendő fővárossal.

Szunniták és síiták ölik egymást évszázadok óta, de a muzulmánok egy részétől ez ugyanúgy idegen, mint számunkra a keresztények közötti, századokkal ezelőtti vallásháborúk. Szunnita+síita=szusi – több ilyen muszlimra lenne szükség az egyik muszlim ország újságírója szerint. Szerintünk pedig egy hasonló folyamatra, mint a felvilágosodás vagy a Nagy Francia Forradalom volt Európában.

Úgy tűnik, Orbán Viktor már nem az EU ellen szabadságharcol, de még csak nem is a háborús övezetként jellemezhető arab országokat tartja a legnagyobb fenyegetésnek. Ehelyett az afrikaiakat tartja fenyegetésnek és a múltból akarja levezetni a jövőt – derül ki a tusványosi beszédből.

Már vannak magyar katonák Kurdisztánban, folyik az Iszlám Állam elleni küldetés előkészítése. A Mol még várhat egy darabig a pénzére.

Az élelmiszerárak világpiaci emelkedését okozhatja a közel-keleti szárazság - írta a Reuters hírügynökség egy még nem publikált szakértői tanulmányra hivatkozva.

Három blokkra nyert el koncessziós szerződést a magyar olajtársaság, amelyből egyet már kormányzati szinten is jóvá hagytak.

Európában már kevésbé szerették, de máshol nem volt gond a joghurteladásokkal. Sokat vettek viszont az ásványvízből.

Másutt is vitatkoznak a közgazdászok Nouriel Roubinivel, aki három és fél éve már, hogy a következő évre folyamatosan a recesszió kiújulását, a W alakú válság forgatókönyvét várja. Ha visszanézzük az előrejelzéseit, egyes részletekben igaza lett ugyan, de az olyannyira várt duplaalj az USA-ban eddig sehogy sem következett be.

Bár a világgazdasági folyamatok többsége szerint csökkennie kéne az olaj árának, az amerikai és a közel-keleti feszültség akár tartósan is drágíthatja a nyersanyagot. Magyarországon a forint árfolyama is bizonytalanná teszi a jóslatokat. Akár jelentős drágulás is jöhet az év végéig.

Legalább 5 dollár "gázai felár" érvényesül jelenleg a globális olajárakban londoni pénzügyi elemzők szerint. Ha Irán lezárja a Hormuzi-szorost, 200 dollárig is felszökhet az olajár.

Az IDC piackutató felmérése szerint tavaly a digitális irodai eszközök által felhasznált papírmennyiség egy százalékkal 3 ezer milliárd fénymásoló lapra csökkent az előző évihez képest.